Liget Szanatórium

Pihenj meg!

Pávatollak és marcipán sütik a Ligetben

… Nem volt különösebben feltűnő ez az épület, pláne a Benczúr utcában, ahol egymást érik a kacifántosan pazar villák, virágokkal tarkított nagy kertekkel. Nem volt céltalan a sétám, tudtam mit keresek. A Liget Szanatóriumba jöttem egy kis kikapcsolódásra, pihenésre, hogy megtaláljam azt, ami jó a testnek és szép a szemnek. A Liget jó levegője, szép parkja és forrásvize magáért beszélt.

Utcai homlokzat

Udvari homlokzat

Ahogy az egykori Nagy János utca 47-hez értem, kedves vidám hangulat fogadott. A bejárat felett nevetgélő, huncut gyerekek hosszú nehéz virágfüzért húztak-vontak. Úgy tűnt, összegyűjtötték a Városliget minden illatos virágát, s most ezen a kis ökörszem, ovális ablakon át próbálják betuszkolni az épületbe. Arcukon várakozás teli öröm látszik, mintha a folyosók szegletéből titokban akarnák meglesni, a sok-sok virág láttán meglepődött bágyadt lakókat. Most már kétségem sincs felőle, hogy a mókás gyereksereg rejtette a zöldre festett, mogyoróval díszített háztartási kekszeket a lépcsőzetesen kialakított erkélykonzolok alá! ;) Biztos ők aggatták fel a teraszkorlátok szélére a csigavonalas csikóhalakat is!

A kapun belépve kétoldalt egy-egy keskeny, fehérre festett ajtó szíves fogadtatásban részesített. Az eozin mázas Zsolnay kerámia gazdag díszítést, és különleges hangulatot adott a belső térnek. Bár nem kedvencem az irizáló, fényben árnyalt színekben játszó, halpikkelyes anyag, itt mégis megbarátkoztam vele. Első látásra kissé sötétnek, komornak, hideg hatásúnak tűnt. Mégis, a képeket készítve érdekes volt játszani a fényekkel. S bár a helyszínen minden olyan sötétnek látszott, a fotókat visszanézve, mintha új megvilágításba kerültek volna a látottak.

Az ajtók körül és a sötétszürke csempén madárraj képez sormintát. A hideg márványos falon az aprócska domborművek, mint virágos teasütemények, egészen felfrissülnek. Felettük a szegélyt képző páva párok, úgy ismétlődnek, mintha pózna kötelén himbálóznának. A gyöngyház tollazatú madarak szerelmét nem csak az ajtókon, de a mintákban megjelenő kis szívecskék is jelképezik. Valószínű nekik nyílnak színjátszóan sárgán, halványzölden ezek a növények, melyben itt-ott tűz pirosat, kéket és lilát is belecsempé/s/ztek.

A lépcsőfordulóban kis, háromnyílású ablak keretében újabb növények láthatók. A medúza-szerű gyökérből, kacskaringós levelek végén visszaköszönnek a virág alakú teasütemény formák is. Felettük rojtos szirmok bontakoznak ki. A kis ablak mellett két virágcserép között egy szoborfülkében aprócska páva ácsorog. Teste csodaszép sötétkék, kékeszöld, mélyzöld színekben fürdik. 

A félemeletre vezető úton hosszú, bogyós lámpatartó kapaszkodik görcsösen a lépcső első fokába, mintha attól tartana az éj sötétjében felkapja valaki és elviszi fáklyának. Felettünk a fehér boltívben szolid, aranysáv fut végig. Kétoldalt a pókhálós osztású ovális ablakok körül aranyszínű virágszálak hajolnak jobbra-balra. Ezt a motívumot ismétli a helyeként pepita mintás lépcsőkorlát is. A magasföldszintre érve kétoldalt pedig, egy-egy legyezőszerűen kifeszített tollazattal vaspáva kíséri lépteimet. 

Ám mielőtt a portán bejelentkeznénk betegeink látogatására, kicsit ismerkedjünk meg a szanatóriumok titokzatos világával!

A századfordulón a tehetősebb polgárság körében egyre népszerűbb lett egy újfajta egészségügyi intézmény. Országszerte épültek sorra a híres szanatóriumok. A kevésbé felszerelt közkórházakkal szemben itt szállodai kényelemmel biztosítottak hosszabb kórházi ellátást. A betegek gondos ápolást kaptak, és az sem volt ritka, hogy saját orvosaikat is magukkal vihették.

Dr. Jakab László a múlt század elején már elismert orvosként vízgyógyászatot vezetett a fasori Herczel Szanatóriumban. Az új intézményrendszer divattá válása, valamint több éves tapasztalatai ösztönözték arra, hogy vállalkozásba kezdjen. Saját intézetének megnyitására testvérét Jakab Dezső építészt kérte fel. 1909-re fel is épült a mai Benczúr utca 74-ben a Liget-, majd két évre rá a szomszédos telken az Aréna úti Park Szanatórium, melyet már az építész társával, Komor Marcellel együtt tervezett. Az Park sajnos a II. világháborúban olyan súlyos sérülést kapott, hogy le kell bontani. Az üres telekre később a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházát húzták fel.

A Liget korszerű hatszintes épületének valamennyi szobája az utcára nézett, és hozzájuk erkély is tartozott. A 40 ágyas szanatórium elegáns díszeivel szállodai kényelmet adott. Diétás konyhája, röntgenlaboratóriuma, vízgyógyászata mind-mind a legkorszerűbb felszerelésekkel biztosította a betegek gyógyulását.

Az intézmény sok híres lakóról őriz emlékeket. Az épület falán tábla is mutatja, itt halt meg 1919. január 27-én Ady Endre. Tiszteletére a házban ma emlékszoba várja a látogatókat. A költő haláláról így írt a Reggeli Újság:

„1919 Októbertől a végzetes januárig ötször esett át tüdőgyulladáson, ezért Bertuka úgy döntött, hogy beutaltatja férjét a Liget szanatóriumba. A hozzá eljutó hírek is rontották amúgy is rossz állapotát. Ekkor tudta meg azt is, hogy a közeli falu lakói kirabolták és feldúlták a csucsai kastélyt. „Csinszka, már Te sem tudod megfordítani a dolgokat” – mondta egyszer feleségének. És valóban így volt.

Az agónia január 27-én hajnalban kezdődött el. Ady ágyánál ekkor csak egyetlen ápolónő, Papp Mariska tartózkodott. A költő halálának másnapján, Nagy Andornak, a Pesti Napló újságírójának elmesélte, hogyan teltek az utolsó órák, percek. Elmondása szerint este Ady megvacsorázott, aztán elszenderedett. Az egész napos magas láz (harminckilenc fok) ekkorra alábbhagyott. Éjféltájt köhögnie kellett. Azután újra elaludt. Reggel nyolc körül már nehezen lélegzett. Az inspekciós orvosnő, Reiss doktornő kámforinjekciót adott be, de már semmi nem segített. Reggel negyed kilenckor beállt a halál.”

Talán nem véletlen, hogy 15 évvel később a szomszédos Park Szanatóriumban halt meg Léda. Itt műtötték 1938-ban Babits Mihályt, és itt talált menedéket és megnyugvást több politikus, köztük Wekerle Sándor is. Az intézmény híres látogatója volt Csáth Géza, polgári néven Brenner József, Kosztolányi Dezső unokatestvére. Csáth önként vonult a Ligetbe, mikor felismerte, hogy súlyos morfiumfüggőségétől csak az intézeti kezelés mentheti meg. Tévedett, mikor magát gyógyultnak érezve elhagyta a kórházat. Hamarosan újra hatalmába kerítette a szer. Krúdy sem maradt ki a Liget jótékony hatásából:

„A hangulatokat életre teremtő szavak varázsló művésze, Krúdy Gyula, a nagy magyar író, hirtelen megbetegedett és hétfőn este orvosa tanácsára margitszigeti lakásáról a Liget-szanatóriumba vitték. Napok óta ideges indiszpozícióval küzdött Krúdy Gyula és kedden szívbántalmak következtében heves rosszullét lepte meg. A kiváló író kivételesen erős fizikuma azonban már a rosszullét első napján szerencsésen megküzdött a szívbántalmakkal és hétfőn már örömmel vették tudomásul hogyléte iránt érdeklődő barátai és tisztelői, hogy állapotában örvendetes és fokozódó javulás mutatkozik.

Krúdy Gyula nagy emberi és írói népszerűségének bizonyságaképpen kedden egész napon át valóságos ostromnak voltak kitéve a Liget-szanatórium telefonjai. Az író– és művésztársadalom igen sok jeles tagja érdeklődött szerető aggódással Krúdy Gyula állapota iránt és a nagy író megejtő írásainak sok szerelmese kérdezősködött az inspekciós orvosoknál afelől, hogyan érzi magát a beteg író. A szeretetnek és az írói megbecsülésnek erről a meleg tüntetéséről informálták orvosai Krúdyt, akit láthatóan meghatott a feléje áradó szeretetteljes érdeklődés.” – olvasható a Magyar Hírlap hasábjain.

Hát, így teltek-múltak a napok a Ligetben. Bár a legkiválóbb ellátásban részesültek, és igazán fenséges környezetben lábadozhattak, sajnos nem mindenkin tudtak már segíteni. Egy azonban biztos; aki arra jár, és bekukkant, annak megmelengeti a szívét a sok apró részlet szépsége! :)

Forrás:

Helyszínbejárás 2017. 

egykor.hu

Ady Endre/ Liget Szanatórium

Csáth Géza / Liget Szanatórium

Krúdy Gyula / Liget Szanatórium

orvostortenet.hu

lathatatlan.ovas.hu

habitation.archivportal.hu