Elegáns formák
Múlt héten már nagyon hideg volt, de még viszonylag szép, napos idő ahhoz, hogy nekivágjak a városnak. Célirányosan mentem, s nem hagytam, hogy a belvárosi házak a hívogató külsejükkel elcsavarják a fejem! Egy réig emlék kapcsán jutott eszembe, hogy Óbudán, a Nagyszombat- és a Bécsi út találkozásánál áll egy hatalmas, oszlopos háztömb, szolid, elegáns mintával. Gondoltam, itt az ideje, hogy jól megnézzem magamnak.
Tetszett ez a rendezettség és a díszítés visszafogottsága. A mára megkopott, színes épületek homlokzatán sorakozó négyzetes ablakok egyhangú sorrendjét itt-ott virágos szalag és egy-két timpanon motívum töri meg. A lépcsőház legyező formájú vagy éppen hosszú keskeny ablakai több helyen egy beugróban kaptak helyet. A teraszok kidolgozás is változatos. A nyitott erkélyek látványát az egyszerűségében szép kovácsoltvas korlátok teszik elegánssá, máshol a félköríves lodzsák nyílásai a felsőbb emeleten szűkebbé válnak.
Mire a Végvár utca közepére értem, elvesztettem a fonalat és nehéz volt megállapítani, hogy hol kezdődik, és hol végződik egy-egy épülettömb, hiszen a belső terekbe több kapu is szolgálja a bejutást. Felülnézetből persze, szépen kirajzolódnak az alaprajzok és összeáll a kép! A helyes kis lakótelep nagyon ügyesen ötvözi a nyitott és zárt terek megoldást, hiszen körbejárható épületekről van szó, de mégis megőriz minden intimitását, mert belső udvaraiba csak egy-két árkádos résen át enged betekintést.
A Nagyszombat utcáról a hegyoldal felé nézve balra eső ház, egy átlagos belvárosi épület méreteit mutatja. Hátul a Végvár utca teljes hosszában szintén egy zárt lépcsőházas, hosszan elnyúló tömb látható, s vele szemben pedig az árkádos, félköríves, hatalmas egységet mutató épület. Ez talán a legérdekesebb ház itt a Végvár és a Kecsek utcák között, mert alaprajza erős belemagyarázással hasonlít egy csokornyakkendőre. :) Külön érdekesség, hogy a félkörívben kvázi behorpadt téglalapot a kacskaringós gangok, az első emelettől minden szinten, függőfolyosókkal teszik teljes mértékben körbejárhatóvá. A Bécsi útra néző két ötemeletes ház szintén belső udvaros, melyek folyosóit lengőajtók szakaszolják.
Az épületek az egykor itt létesült sváb temető felszámolását követően az Angol Magyar Bank megbízására Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc tervrajza alapján a Stabil Építési Rt. kivitelezésében készült el. Az építkezés itt, 1926-28-ig, a főváros kislakásos bérház építési beruházásának keretein beül valósult meg. A társadalom széles rétegeinek lakhatását biztosító óbudai ingatlan befogadóképességét jól tükrözői a lakások felszereltsége és kialakítása. A beköltöző négy tehetősebb család négyszobás, fürdőszobás és mellékhelyiséggel ellátott lakást bérelt. A telepen 95 háromszobás összkomfortos, 124 kétszobás félkomfortos, 178 kétszobás- és 59 egyszobás komfort nélküli lakás kapott helyet. A lakók igényeit a Bécsi úti üzletek sora szolgálta ki.
 |
| Képek a Magyar Építőművészet oldaláról |
Első nap, mikor a Nagyszombat utcán rácsodálkoztam az erdő felőli ház bejárati ajtaján a táblára, miszerint itt – ideiglenesen - egy iskola volt, éppen összefutottam az épület gondnokával. Váltottunk pár szót, melyből kiderült, hogy régen a nagyobb, Bécsi úti épületben lakott Göncz Árpád, s ma unokája él itt. Még bőven volt mit felfedezni, bejárni, így elköszöntünk. A furcsa alakú ház homlokzatán nézegettem éppen egy fürtös hajú kőarcot, mikor az oszlopos átjáróban megszólítottak. A 88 éves Erika nénivel, aki a negyvenes évek óta lakik a házban, és régen idegenvezető volt, végül addig beszélgettünk, hogy beesteledett! :) Nem csak ezekről a Városi Házakról, hanem Óbuda más részeiről is szó esett. Többek között a szomorú Schmidt Miksáról, ki meggyilkolt kedvesét, Mágnás Elzát siratta, s kastélyának – ma a Kiscelli Múzeum – abba a szobájába rendezkedett be, melynek ablakából rálátott a szomszédos temetőre, a lány sírjára. Beszéltünk a közeli kis kápolnáról és az oltár alatti forrásról, melynek gyógyerőt tulajdonítottak. De megtudtam például azt is, hogy egy alkalommal, mikor József Ágost főherceg Óbudára látogatott, pökhendien elutasította, s nem volt hajlandó autogramot adni a kislány Erikának, aki a híres emberek aláírását gyűjtötte szenvedélyesen. :)
Ez a terület több filmrendezőt is megihletett már. Itt érte utol ugyanis a Halálos tavasz Karády Katalint és Jávor Pált. A beszélgetés végén egyébként volt szerencsém pár szót váltani még egy itt lakó rendezővel, kitől megtudtam, hogy készülőben, de legalább is tervben van egy játékfilm forgatás itt a Városi Házak falai és udvarai között. :) Kétségkívül nagyon izgalmas ez a helyszín! Erika néni visszaemlékezései felidéztek egy híres arcot is. Törőcsik Mari, aki éppen a napokban ünnepelte 79. születésnapját, tizenévesen szintén itt élt nagynénjénél. Fiatalon, vidékről felkerülve nagyon helyes kislány volt, szerették a házban. :) S nem utolsó sorban, itt játszódott a Keménykalap és krumpliorr is! :) A helyszínek akkor és most képkockáit Pál Zoltán gyűjtésében láthatjuk!
A levéltári adatok érzéseket, hangulatokat már nem adnak, de mégis érdekes információt arról, kik is lakták a Bécsi út házait. Hogy csak egy párat említsünk; dr. Sármány Géza egyetemi tanársegéd, Pajor Gyula, mint az "Erő" Keresztény Fűszerkereskedők Termelő Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének gépkocsivezetője, Pentz Lajos baktisztviselő, Póznai (Poznanovics) Miklós, aki a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság I. sz. Igazoló Bizottságának irodavezető helyettese volt, Neubauer Lajos miniszteri tanácsos, Kleberg Zoltán, a Szemüvegkeret Gyár dolgozója. De itt lakott Hitzhaus Béla is, az Elektromos Művek fővárosi főosztályvezető-helyettese, aki bizonyára igen szomorúan baktatott haza, hiszen Budapest Székesfőváros Elektromos Művei I. sz. Igazoló Bizottsága kizárta az előléptetésből. Sorstársa volt Szabó János a Beszkárt munkatársa, valamint Csősz Józsefné távbeszélő-kezelő, akiket állásvesztéssel sújtottak. Többek között Knocz Ernőné, Irén bélyegkereskedő és Panzok Auguszta zongoratanárnő is itt laktak. Hm, ki tudja, talán még jó barátságban is voltak…
A Városi Házak jelenkori szereplőivel az időutazást aznapra felfüggesztettem, hiszen nem csak hogy beesteledett, de addigra kellőképpen meg is fagytam. :-/ Ám, a szubjektív élmények sorát begyűjtve, nem volt kérdés, hogy vissza kell még jönnöm, s az addigra már sötétbe burkolózott többi házat is meg kell néznem!
Érdemes volt visszajönni, mert a Bécsi úti nagyobb háztömb belső pepita mintás folyosói az ötödik emeletről igen érdekes sakktáblát rajzoltak ki! Nem beszélve arról, hogy akkor lehet igazán érezni ezeknek a házaknak a nagyszerűségét, ha belülről is rálátunk a rendezett udvarra és a virágládás hosszú folyosókra!
 |
| Egykor.hu oldalán |
A lépcső tetején a következő háztömb homorú, íves vonalában, az árkádos átjáró mellett kétoldalt az oszlopokon nyugvó erkélyek látszanak. Előtte a bokros terecske közepén egy nagy fakereszt állít emléket az egykori temetőnek. Íme, az élet körforgása. A temető helyére házak épültek; Városi Házak. Ideköltözött a város apraja-nagyja, és újra élettel töltötte meg a hegyoldalt. Szolid eleganciája, élhető elrendezése, a zárt és nyitott tereinek harmóniája pedig úgy tűnik, még sokáig nem megy ki a divatból! :)
Forrás:
Helyszínbejárás 2014.
egykor.hu
Budapest Főváros Levéltára
Budapest székesfőváros kislakásai: A bankok építése
Beszélgetés Erika nénivel, az ház lakójával
