Tudtad?
Budapest
első aluljárója
A 18. sz.
végéig a mai Kiskörút vonalán húzódott az egykori városfal. A település egyik
kijárata, a Hatvani kapu a mai Astoriánál állt. Az aluljáró építésénél
előkerült a hajdani rondella (körbástya) alapfala is, ahogy ezt az emléktábla
is hirdeti.
A
megnövekedett forgalomról 1910-ben a Pesti Napló így számol be: "Ezen
a helyen akkora a veszedelem, hogy nem lehet segíteni rajta azzal, hogy lovas
rendőrt állítunk, mert az tehetetlen a sok villamossal, kocsival, biciklivel,
automobillal meg gyalogjáróval szemben.”
Az építés
alatt a forgalom a Zagyváról idehozott hídszerkezeten
bonyolódott. Az 1963. november 30-i Esti Hírlap adta közzé, hogy
átadták a főváros első aluljáróját az Astoriánál, ahová egyébként eredetileg
nem szántak metrómegállót. Tervezéskor, a számítások szerint a
kereszteződés gyalogos átjárása a korábbi 4 perc helyett 115 másodpercre
csökken, ami jobban tehermentesíti a csomópontot. Kezdetben még 12 lépcsősor
nyílt a felszínre. Mára kettő, a Rákóczi úti villamosközlekedéssel
megszűnt.
Az akkor
modern stílusú átjáró padlóburkolata fekete-fehér aszfalt volt, oldalfala sóskúti
mészkő. A világítást az álmennyezetbe süllyesztett fénycsövek adták,
mely 1964-re átépítésre szorult. Felette ugyanis a villamos-pályák állandó
rezgése meglazította a mennyezetet, ami már nem tudta tartani a csöveket. Ekkor
kerültek a világítótestek az oszlopokra, ami máig érdekes, egyedülálló
képet kölcsönöz az aluljárónak.
Forrás:
