A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna-part. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna-part. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 25., hétfő

Óbudai Gázgyári Tisztviselőtelep



Fedezd fel!

Hierarchia a Duna partján


Tavaly tavasszal már tettünk egy kellemes sétát az Óbudai Gázgyári Lakótelep munkásainak létrehozott mézeskalács házai között. Idén újra ezen a környéken kirándulunk, de ezúttal a hierarchia egy magasabb fokára lépünk. S jövő tavasszal talán már az egykori gyárba is bejutunk valahogy! ;)

A történet éppen 100 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szénalapú városi gáz gyártását megkezdte az Óbudai Gázgyár. A terület építészeti kialakításban két tervező tevékenykedett.  A munkásoknak helyet adó lakótelepet - beleértve az iskolát és az óvodát - Almási Balogh Lóránd, a gyárat és a tisztviselők telepét pedig Reichl Kálmán tervezte. Az eldugott tisztviselőtelep a Duna partján a hatalmas platánfákkal övezett Almási Balogh Lóránd utcát szegélyezi. A területet keletről gyümölcsös kertek és a Jégtörő út határolja, ahol a gyár szolgálatában egykor vasúti sínek futottak.


A terület épületrendezési koncepcióját a dolgozók gyárban betöltött pozíciója alapján megépült kilenc lakóház szemlélteti. Ennek értelmében a tervező 4+1+4, számozással ellátott, összesen 17 lakásból álló házat valósított meg. Így került a telep közepére a gyárvezető otthona, egy földszintes, 5 szobás, 422 m2 alapterületű, a VII-es lakóház. Tőle két irányba épültek az egyemeletes, földszintes és ikerházas telkek négy-, három- és kétszobás házai. Lakói annak függvényében kaptak helyet a gyárvezető otthonához minél közelebb, hogy milyen szinten álltak a ranglétrán.

Ez a hierarchia a telep külső megjelenésében is érzékelhető. Az épületek sarkain fellelhető indadíszek is árulkodtak az ott lakók magasabb beosztásáról. A fából faragott oromzatok sokfélesége, az eltérő, néhol keleties hangulatú tetőkialakítások, az íves falformák vagy akár a megtört szögben elfordított és kiugró ablakok megoldása teszik egyedivé ezt az eldugott kis partszakaszt. A sárga és vörös színű házak homlokzatán terméskövet, nyerstéglát és vakolt felületeket is láthatunk. A lakások mindegyikéhez fürdőszoba és WC tartozott, a házakban pedig külön mosókonyha is létesült. Az itt lakóknak a gyár munkásai közül segítő személyzet, házicseléd is járt. Kertész által rendben tartott park vette körül a lakóépületeket, valamint teniszpálya is rendelkezésükre állt.


Az idei 100 Éves Házak Ünnepén a Gázgyári telepek is szeretettel várják a látogatókat, hogy egy séta alkalmával betekintést nyerhessünk a múlt hangulatába.


Forrás: 
beszelo.c3.hu


Almási Balogh Lóránd utca





 
Almási Balogh Lóránd utca a Duna partján

Látkép a Jégtörő utca felől












A VII-es, középső ház


A gyárvezető háza
























2013. január 8., kedd

Amszterdam Budapesten — Mandl-ház

Tudtad?

Sok jó ember kis helyen is elfér



A Várkert rakparton a Döbrentei tér szomszédjában álló keskeny ház, bár Amszterdamot idézi, mégsem ezért mutat ilyen nyúlánk képet, hanem azért, hogy Pestről fotózva a turisták kedvéért, egy egész háztömb beleférjen a képbe. S, ahogy az lenni szokott, a fotó miatt mindenki összébb is húzódik, nehogy lemaradjon. Hát, ezért nyomták össze szegény Mandl-házat a szomszéd épületek. :) Lényeg, hogy a fotóalbumot nézegetve, mind megvannak!


Az ősbirtoklap alapján ezen a telken épült Buda legkeskenyebb épülete, mely a Várkert rakpart felől 6,20 m, a Döbrentei utca felől mindössze 5,50 m hosszú, mélysége pedig alig több 15 méternél. A tulajdonos Enderes Henrik Lajos 1879-ben adta el a telket Mandl Manónak és Árminnak, akik Weinréb és Spiegel építőmesterekkel az 1890-es évek végén kéthomlokzatú, 3 emeletes, belsőudvaros házat építtettek. Így lett a 22 méter magas, neogótikus homlokzatú lakóház feltűnő jelenség a Duna partján.

A tulajdonosváltások sorát követően, a IV. szinten lévő tetőtér az 1930-as években Marafkó Ferenc építőmester által került beépítésre. Az új lakás két utcai szobával, konyhával, fürdőszobával, kamrával, hallal, mellékhelyiséggel és ruhatár szobával készült el, a szinten mosókonyhával is kiegészítve. A 60-as években a Műemlék Felügyelőség az épületet védetté nyilvánította, felújítására pedig a lakók is nagy gondot fordítottak.


A tízlakásos épület javarészt dísztéglával borított, a Duna felé, emeletein 3-3 ablaknyílás és kőerkélyek láthatók. A homlokzat a IV. emeleten lépcsőzetesen, háromszög alakú pártázatban végződik. A rakpart felől, földszintjén az ablakokban nyaranta muskátli virágzik. Mellettük, a szamárhátíves bejárat kétszárnyas faajtaján belépve boltíves előtérbe érünk. Apró, pepita padlója lépcsőben végződik. Itt jutunk ki a belső udvarra, ami még napos időben is nagyon sötét, hiszen alig nagyobb, mint egy lichthof. Az emeletekre vezető keskeny lépcsősort kovácsoltvas korlát szegélyezi. Látogatásomkor több lakóval is találkoztam, akik büszkék arra, hogy ilyen „szűkös” helyen is jó közösségben élnek ebben a szép házban. :)


Forrás:
Helyszínbejárás
Adalékok a Tabán történetéhez – Budapesti Városvédő Egyesület 2000.
Buza Péter: Túlparti látomás – Városháza. 2002.






Az első háztömb Budán, az Erzsébet hídtól északra