A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szalon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szalon. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 9., kedd

Postás Művelődési Központ

Kerülj beljebb!

Az Egyedi Palota története


Október 9-én a Postások világnapján, ünnepélyes keretek között újra megnyitotta kapuit a Benczúr Ház, vagyis a Postás Művelődési Központ. A történet az 1800-as évek közepén kezdődött. Stern Ignác szeszfinomító gyáros Artúr fia a kisalföldi Egyeden gazdálkodott földbirtokán, míg Lajos fia az újpesti szeszgyár tulajdonosa lett. A család, nevét a földbirtok után Egyedire változtatta.


Egyedi Lajos a mai Benczúr utcában lakóházat építtetett Marmorek Oszkár műépítésszel. A neoreneszánsz palota 1897-re készült el. A háromemeletes épület alagsorában kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, valamit a házigazda ménesének istállója is. A lépcsőházat szép kovácsoltvas korlát és színes üvegablakok szegélyezték. Az emeleten a Díszterem, a Fehér szalon (hölgyszoba) illetve a Barna szalon (úriszoba) foglaltak helyet. A Vadásztermet az ország vadjainak trófeái díszítették. A hátsó, hatalmas kert a leghíresebb magyar versenyló, Kincsem leszármazottjának, Fatimének az emlékművét rejti.

A ház urának halála után a palota a Magyar-Olasz Bank tulajdonába került, melyet 1930-ban a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapítványa vásárolt meg. Az átalakításokat követően ’54-re a Postások Központi Kultúrotthonává vált. A platánfás kertben komolyzenei koncertek várták a vendégeket. A Díszterem ünnepélyek és előadások színtere lett. 300 személyes konyha, ifjúsági klub, könyvtár és a táncterem is rendelkezésre állt. Az üvegcsilláros termek selyembrokát borítású falai között igazi, pezsgő kulturális élet folyt a Postás Otthonban!


A megváltozott tulajdonosi viszonyok azonban egy időre véget vetettek az intézmény működésének. Hála a kitartó munkának, a Benczúr Ház újra a régi, pazar pompájában, mindenki számára hozzáférhető, kulturált szórakozást és felüdülést jelent! A korábban Andrássy úti Saxlehner palotában működő Postamúzeum is méltó helyet kapott itt. Érdekes, izgalmas kiállítása újra látogatható!

Forrás:
Adalékok a Külső Terézváros történetéhez - 1998.
Szilágyi Maya ügyvezető - Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány
http://www.benczurhaz.hu/





Benczúr utca 27.



Főlépcsőház



Virágos Róth Miksa ólomüveg



Íves télikert



Díszterem félhomályban



Erkély a Díszteremben



Konzol



A díszterem csillárja



Díszes mennyezet



Gobelin, kandallóval a Fehér szalonban



Barna szalon



Étterem a kert felőli részen


Az étterem íves ablaka a kert felé



Kávézó



Hangulatos terasz



Belső udvar



Hátsó homlokzat




Szabadtéri színpad a hátsó kertben




Az emlékmű, borostyán ölelésében

2012. május 29., kedd

Mai Manó Ház

Nézz fel!

Múlt egy kattintásra


Mai Manó fényképészmester, a mai Nagymező utca 20. alá új műtermet álmodott, ami 1893-ra Nay Rezső tervei alapján készült el. A neoreneszánsz homlokzat zöld és sárga Zsolnay pirogránit burkolatot kapott. A ház díszei között láthatunk szőlőleveleket, puttók kezében fényképész kellékeket. A 3. emelet festett csempéin a két civakodó alak a festészet és a modern technika, a fényképészet versengését mutatja.


Az irodába márványlépcső vezet, ahol eredeti velencei tükör díszeleg. Itt volt a család lakása is. A fogadótermetbe faragott lépcsőn jutunk, ahová Róth Miksa féle üvegablakon szűrődik be a fény. Az épület szíve az utcára néző napfényműterem, melynek üvegtetejét fekete, sárga vagy kék vásznakkal takarták el, fényviszonyoktól függően. 

A középosztály kívánságára a cselédek a mestertől időpontot kértek, mivel egy fotó elkészítése, akár 3-4 hónapot is igénybe vett. A találkozóra érkezők a díszes szalonban várakoztak, majd a műteremben szabadtéri, vagy palotabelső hátteret választhattak portréjukhoz. Kattintás után a fényképész a manzárdtetős felülvilágító retusteremben végezte az utómunkákat. Az emeleteket keskeny képküldő lift kötötte össze.


Készült itt rengeteg gyermek portré is, ami ritka volt akkoriban, hiszen 15 perces mozdulatlanságot igényelt egy izgő-mozgó gyerektől. Mai Manó munkáiért a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott. Halála után a híres Arizona Mulató működött az épületben. Jelenleg a Magyar Fotográfusok Házaként állandó szakkönyvtárnak és kiállításoknak ad otthont.



Forrás:
Budapesti kultúrtörténeti séták I. – Fekete Sas Kiadó 2009.

Nagymező utca 20.


Zöld, sárga mázas pirogránit puttó fényképezőgéppel

 
A kész fekete-fehér fényképeket utólag színezték


A kapuban díszes terrazzo burkolat, majd márványlépcső vezet a szalonba


Fény / képek


Róth Miksa színes üvegablaka


Díszes üvegajtó


Eredeti velencei tükör



Feljárat a szalonból a fogadó terembe


Kacskaringós korlátdísz


Fogadóterem oszlopai


Napfényműterem tetőablakán fehér vászonnal
  
A retusteremként működő manzárdtetős emeletek ...

... ma már használaton kívül


Hajdan itt a napfénytető alatt élesedtek ki a képek


Képküldő lift. A leküldött képet a szalonban vehette át a megrendelő


Régi gépek


Belülről

Fény hatására élesedik a kép

Négy évszak - gyermek portré

2012. május 22., kedd

Wenckheim-palota (FSzEK)

Nézz körül!

Könyvek a királyi pompa világában


 
A Wenckheim-palota a Kálvin térnél található Szabó Ervin Könyvtár főépülete.

A 120 000 holdas nagybirtokos család Szabadkígyóson élt. A jótékonyságáról híres Wenckheim Krisztina házasságából 7 gyerek született. A család sokat tartózkodott Budapesten. 1887-ben pesti palotájuk építését Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák mesterére bízták. Az épület a neobarokk stílusjegyeket viseli magán, belső tereire a rokokó és a biedermeier jellemző.


A palota díszbejáratát, a három, íves kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A Reviczky utca felőli bejáraton vezették be az udvarba a lovakat. A könyvtár jelenlegi kávézója volt az egykori istálló. A hátsó szárnyba, illetve a második emeletre a személyzet lakrészeit és a konyhát helyezték. 

Az előcsarnokból átriumos (felül üveges) márványlépcsőház vezet az emeletre, ahol királyi pompa fogadja a látogatót; boudoir, arany- és ezüst szalon. A velencei tükrös báltermek karzatán foglalt helyet a zenekar. Thék Endre asztalosmunkáját dicséri az egykori dohányzóban a csigalépcső és a sötét tónusú ebédlőszalon bútorzata és mennyezetborítása.


Miután a család 1927-ben a főváros számára eladta az épületet, azt átadták a Fővárosi Könyvtár számára, ami Szabó Ervin, a magyarországi könyvtárügy élharcosáról kapta nevét. A 2001-es Központi Könyvtár rekonstrukciója során funkcióiban és szolgáltatásaiban is korszerű intézmény jött létre. Látogatás alkalmával érdemes megnézni a reprezentatív olvasótermeket is! ;)



Forrás:
A példa ereje Budapesten (Budapesti Városvédő Egyesület – 2004)
Budapest Enciklopédia (Corvina Kiadó – 1970)




Wenckheim-palota a Kálvin tér felől


Kupola rész közelebbről


Épületdísz a főhomlokzaton


A kapu árnyéka a főbejáraton


Lámpa csipkés vaskeretben



A kovácsoltvas kapu kacskaringós részletei


Díszbejárat


Bejárat a Reviczky utca felől (A Könyvtár bejárata)


Díszes sarokelem


Lépcsőház átriummal


Korlátdísz


Ajtókilincs


Aranyszalon


Kályha az ezüstszalonban



Díszes barokk bálterem



Mennyezetdísz


Többmázsás csillár az ebédlőben


Faragott faburkolat


Válassz egy könyvet és foglalj helyet! :)