Lásd Budapestet!: dísz

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dísz. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 24., kedd

Haggenmacher Henrik bérháza

Nézz fel, és láss!

Malmok a körúton

A svájci Haggenmacher Henrik Magyarországra érkezése után 1855-től a vízimalomként működő Ördög malmot bérelte a Terézváros kültelkén. 1861-ben kapott engedélyt a pesti tanácstól első gőzmalmának építésére. Üzemeiben szabadalmaztatott, saját készítésű hengerszéket alkalmazott, ami magyar búzát őrölt többek között Ausztria, Hollandia, Törökország és Brazília számára is.

Az akkor még beépítetlen körút lipótvárosi, Duna menti szakaszán több malom is üzemelt, köztük Haggenmacher gőzmalmai, a mai Szent István körút 18. és 20. számú épületek telkén. Ezt követően készült el a mai Honvéd - Szemere - Balaton utcák és a Szent István körút által határolt területen második malma, ami aztán 1873-ra leégett.

A körút kiépítésének és a városrendezésnek több malom is áldozatul esett. Haggenmacher Henrik 1917-es halála után gyermekei örökölték malmait és ingatlanait. Utóbbi egy része a Szent István körút 9. és 11. számú, illetve a 13. és 15. számú házak voltak.

A 13. szám tervezője, Gaál Bertalan ennek a régi világnak állított emléket a ház tulajdonosai számára. Az épület eredetileg hatszobás lakásainak bérlői földbirtokosok, főrendi házi tagok, orvosok, ügyvédek voltak. A Vígszínház előtt állva, szemben jól látszik az aratást ábrázoló hatalmas dombormű. Az egykori malom helyére épült 13. és 15. számú házaknak közös franciaudvara van. A homlokzaton végigfutó pilaszterek között kőkorlátos erkélyek sorakoznak. A kapu felett az épületet évek óta, fáradhatatlanul két atlasz tartja. Ezért mindenképpen elismerést érdemelnek! :)

Forrás:
Helyszínbejárás
Seressné Döller Márta: Kerületünk egykori malmai – 2004
Séták a 6-os villamos vonalán – Vince Kiadó - 2008

A Vígszínházzal szemben, Szt. István krt. 13.

Aratás domborműve

Kőkorlátos erkélyek

Fáradhatatlan atlaszok...

... és a morózus, szakállas kapuőr


A ház egyik csücske...

... és ami alatta van; ijesztő sárkányok

Előcsarnok

Feljárat az előtérből

A lépcsőkorlát dísze

Díszes kovácsoltvas korlát

Melléklépcsőház a belső udvarban

Virágos ajtó

Emeletek a fordulóból

Folyosó...

... virágokkal

2012. június 19., kedd

Kölcsey Ferenc Gimnázium

Tanulmányozd át!

Bizonyítványosztás!

A középiskolát eredetileg 1798-ban alapították az V. kerületi Magyar Királyi Főgimnázium fiókiskolájaként. A növekvő létszám sürgette egy önálló épület megszületését. A területválasztás a Madarász család Munkácsy Mihály utcai telkeire esett.

Az iskola megvalósítására kiírt pályázatot Kőrössy Albert Kálmán nyerte „Vörösháromszög” jeligével. Kapuit 1909.04.14-én nyitotta ki. Az I. világháború idején azonban hadikórháznak elfoglalták. A helyreállítását követően 1920-ban vette fel az intézmény Kölcsey Ferenc nevét. Ekkor kezdték meg a francia, olasz, német nyelvek oktatását. Ám a fő profil a mennyiségtan és a természettudomány volt. A II. világháború alatt bevezették a honvédelmi ismeretek oktatását, mert a felsősöket tűzoltói, segédrendőri, légvédelmi szolgálatra osztották be. A háború nagy károkat okozott. Ivóvíz és fűtés hiányában a Széchenyi fürdő termében folyt a tanítás.

A nyitott udvarú, U alakú épület díszei szecessziós hatásúak. A tetőn kis tornyocskák, az ajtókon faragott díszek láthatók. A homlokzaton koronás címer és az iskola neve olvasható. Az épület bejáratai a lépcsőházakkal, a hátsó sarkokban nyílnak. Lépcsői márványhatásúak, korlátja sötétszürke kő, padlóját terrazzo díszíti.

Az iskolának híres tanára volt a költő Babits Mihály, de itt végzett pl. Vitray Tamás TV-riporter is. Az elmúlt években a nyelvoktatás a fő profil, de matematika-fizika tagozatot és sportosztályt is indítanak.

… de előbb jöjjön a VAKÁCIÓÓÓ! :-)

Kellemes pihenést mindenkinek!

Forrás:
Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. (Budapesti Városvédő Egyesület – 1998)
www.kolcsey-bp.hu

VI. kerület Munkácsy Mihály utca 26.

Kölcsey Ferenc Gimnázium az 1900-as években

Díszes pártázat névvel és címerrel

Díszes bejárati kapu kőfallal

Óriási udvar az U alakú épülettel

Belépve széles lépcső fogad

Korlát magyaros motívummal

Zegzugos lépcsőház

Hosszú folyosó terrazzo burkolattal

Mennyezetdísz

Lépcsőforduló

Tömzsi oszlop

Na, jó volt a bizonyítványotok? ;-)

2012. május 22., kedd

Wenckheim-palota (FSzEK)

Nézz körül!

Könyvek a királyi pompa világában

A Wenckheim-palota a Kálvin térnél található Szabó Ervin Könyvtár főépülete.

A 120 000 holdas nagybirtokos család Szabadkígyóson élt. A jótékonyságáról híres Wenckheim Krisztina házasságából 7 gyerek született. A család sokat tartózkodott Budapesten. 1887-ben pesti palotájuk építését Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák mesterére bízták. Az épület a neobarokk stílusjegyeket viseli magán, belső tereire a rokokó és a biedermeier jellemző.

A palota díszbejáratát, a három, íves kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A Reviczky utca felőli bejáraton vezették be az udvarba a lovakat. A könyvtár jelenlegi kávézója volt az egykori istálló. A hátsó szárnyba, illetve a második emeletre a személyzet lakrészeit és a konyhát helyezték.

Az előcsarnokból átriumos (felül üveges) márványlépcsőház vezet az emeletre, ahol királyi pompa fogadja a látogatót; boudoir, arany- és ezüst szalon. A velencei tükrös báltermek karzatán foglalt helyet a zenekar. Thék Endre asztalosmunkáját dicséri az egykori dohányzóban a csigalépcső és a sötét tónusú ebédlőszalon bútorzata és mennyezetborítása.

Miután a család 1927-ben a főváros számára eladta az épületet, azt átadták a Fővárosi Könyvtár számára, ami Szabó Ervin, a magyarországi könyvtárügy élharcosáról kapta nevét. A 2001-es Központi Könyvtár rekonstrukciója során funkcióiban és szolgáltatásaiban is korszerű intézmény jött létre. Látogatás alkalmával érdemes megnézni a reprezentatív olvasótermeket is! ;)

Forrás:
A példa ereje Budapesten (Budapesti Városvédő Egyesület – 2004)
Budapest Enciklopédia (Corvina Kiadó – 1970)

www.fszek.hu

wikipedia.org

Wenckheim-palota a Kálvin tér felől

Kupola rész közelebbről

Épületdísz a főhomlokzaton

A kapu árnyéka a főbejáraton

Lámpa csipkés vaskeretben

A kovácsoltvas kapu kacskaringós részletei

Díszbejárat

Bejárat a Reviczky utca felől (A Könyvtár bejárata)

Díszes sarokelem

Lépcsőház átriummal

Korlátdísz

Ajtókilincs

Aranyszalon

Kályha az ezüstszalonban

Díszes barokk bálterem

Mennyezetdísz

Többmázsás csillár az ebédlőben

Faragott faburkolat

Válassz egy könyvet és foglalj helyet! :)

2012. május 15., kedd

Szilágyi Dezső téri templom

Fedezd fel!

Sokszögben

Az 1800-as évek végére a megnövekedett számú református hívőknek, a korábban Várban tartott istentisztelet helyszíne már szűkösnek bizonyult. Az egyház összefogott; új, tágas templomot akartak. Gróf Tisza Kálmánné vezetésével gyűjtést rendeztek, amit a főváros is támogatott.

A tervezésre kiírt pályázatot Pecz Samu nyerte el, „Ötszög” jeligével. A tervek készítésénél az építész ügyelt a közösség igényeire és új liturgikus teret alakított ki. A főhajón négy szentélyszerű rész található, a központi rész tízszögű. A hosszhajós elrendezést a centrális oltár, az Úr asztala váltja fel, mely körüljárhatósága révén, térben is közelebbi kapcsolatot teremt a gyülekezettel. A korábbi kereszthajót pedig felváltja a félköríves, kápolnaszerű négykaréjos tagolás.

Az építkezés 1892-ben kezdődött a Batthyány tér és a Lánchíd között, a Duna partján. A neogótikus stílusú épület burkolata vöröstégla és fehér mészkő. A tetőzet nyolcszög alakú, színes Zsolnay-cseréppel fedett. A háromszög alakú kis tetőablakok és kúpcserepek is hasonlóan díszesek. A keskeny, színes üvegablakokon érdekesen törik meg a fény. A csúcsos, 62 m magas harangtorony az északi oldalon helyezkedik el, tetején egy kőrózsával és azon egy aranyozott kakassal.

Érdemes arra sétálni és körbejárni! A déli oldalon látható az építész, Pecz Samu szobra is egy kis csobogó tetején.

Forrás:
Takács Erika: Magyarország csodálatos templomai. 2007.
eptort.bme.hu

budapestcity.org

egykor.hu