Lásd Budapestet!: zene

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 20., kedd

Városligeti Műjégpálya

Próbáld ki!

A jég hátán is megélünk

Hosszas várakozás után újra megnyitotta kapuit a városligeti korcsolyapálya. Az 1800-as évek közepén bizony még kifejezetten egészségtelennek, sőt az arisztokrácia körében illetlennek is tartották ezt a téli mókát. A helyzet változását jelentette, mikor báró Eötvös József bátran jégre küldte lányait a friss, szabad levegőre.

A Kresz Géza mentőorvosnak köszönhetően 1869-re megalakult Pesti Korcsolya Egylet, helyszínéül a városligeti tavat jelölte ki, ahol a szegényebb rétegek gyermekei csúszkáltak. Az osztálykülönbségek miatt idegenkedő arisztokrácia végre jégre merészkedett, mikor Rudolf trónörökös is megjelent az 1870-es szezonnyitón.

A fiatalság gyorsan felismerte a téli sport előnyeit. A korcsolyapálya egy újabb báli helyszínt jelentett a korábbi ismerkedési formákhoz képest, szabadabb lehetőséggel. A fiatal hölgyek kísérői vastag pokrócba burkolózva, lábuk alatt faszénparazsas edénykével, a melegedő magaslatáról próbálták több-kevesebb sikerre szemmel tartani „idegen férfiak” karjába huppanó, botladozó lányaikat. A korcsolyakiállítások, uzsonnás teadélutánok és verkliszó egyre népszerűbbé tették a jégpályát.

Kezdetben még egy fából készült halászbódé állt a tó Állatkerthez közelebb eső részén. Leégését követően Lechner Ödön keleties csarnoka valósult meg. A zenekar a csipkés tetőpavilonban húzta már az él alá valót. Az időjárás szeszélyeit kiküszöbölendő, a mesterséges jég megteremtését követően a Ligetben két jégpálya is üzemelt. Az ideiglenes Hofhauser Antal tervezte szép pavilonos, locsolt területet 1902-ig használták. Ám a növekvő igényekre szabva 1893-ra elkészült mai helyén Francsek Imre neobarokk jégcsarnoka. Az épület hosszas pusztulása után Mányi István építész irodájának rekonstrukcióját követően újra büszkék lehetünk, hiszen miénk Európa legnagyobb összefüggő szabadtéri jégpályája!
Azért ne feledjük; fő az óvatosság! Peches ember ne menjen a jégre! :)

Forrás:
Helyszínbejárás 2012. március
Explore Hungary
epiteszforum.hu
hg.hu/epiteszet

A magyar korcsolyázósport története
ujjealigetben.blog

Az alapító, Kresz Géza

Korcsolyázók. Háttérben a nyári halészbódé, téli melegedőként

Lechner-féle favázas, csipkés pavilon

Hofhauser-féle favázas épület

Francsek-féle neobarokk jégcsarnok

Elegáns hölgyek

Képek a jelenről

2012. október 9., kedd

Postás Művelődési Központ

Kerülj beljebb!

Az Egyedi Palota története

Október 9-én a Postások világnapján, ünnepélyes keretek között újra megnyitotta kapuit a Benczúr Ház, vagyis a Postás Művelődési Központ. A történet az 1800-as évek közepén kezdődött. Stern Ignác szeszfinomító gyáros Artúr fia a kisalföldi Egyeden gazdálkodott földbirtokán, míg Lajos fia az újpesti szeszgyár tulajdonosa lett. A család, nevét a földbirtok után Egyedire változtatta.

Egyedi Lajos a mai Benczúr utcában lakóházat építtetett Marmorek Oszkár műépítésszel. A neoreneszánsz palota 1897-re készült el. A háromemeletes épület alagsorában kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, valamit a házigazda ménesének istállója is. A lépcsőházat szép kovácsoltvas korlát és színes üvegablakok szegélyezték. Az emeleten a Díszterem, a Fehér szalon (hölgyszoba) illetve a Barna szalon (úriszoba) foglaltak helyet. A Vadásztermet az ország vadjainak trófeái díszítették. A hátsó, hatalmas kert a leghíresebb magyar versenyló, Kincsem leszármazottjának, Fatimének az emlékművét rejti.

A ház urának halála után a palota a Magyar-Olasz Bank tulajdonába került, melyet 1930-ban a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapítványa vásárolt meg. Az átalakításokat követően ’54-re a Postások Központi Kultúrotthonává vált. A platánfás kertben komolyzenei koncertek várták a vendégeket. A Díszterem ünnepélyek és előadások színtere lett. 300 személyes konyha, ifjúsági klub, könyvtár és a táncterem is rendelkezésre állt. Az üvegcsilláros termek selyembrokát borítású falai között igazi, pezsgő kulturális élet folyt a Postás Otthonban!

A megváltozott tulajdonosi viszonyok azonban egy időre véget vetettek az intézmény működésének. Hála a kitartó munkának, a Benczúr Ház újra a régi, pazar pompájában, mindenki számára hozzáférhető, kulturált szórakozást és felüdülést jelent! A korábban Andrássy úti Saxlehner palotában működő Postamúzeum is méltó helyet kapott itt. Érdekes, izgalmas kiállítása újra látogatható!

Forrás:
Adalékok a Külső Terézváros történetéhez - 1998.
Szilágyi Maya ügyvezető - Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány
http://www.benczurhaz.hu/

Benczúr utca 27.

Főlépcsőház

Virágos Róth Miksa ólomüveg

Íves télikert

Díszterem félhomályban

Erkély a Díszteremben

Konzol

A díszterem csillárja

Díszes mennyezet

Gobelin, kandallóval a Fehér szalonban

Barna szalon

Étterem a kert felőli részen

Az étterem íves ablaka a kert felé

Kávézó

Hangulatos terasz

Belső udvar

Hátsó homlokzat

Szabadtéri színpad a hátsó kertben

Az emlékmű, borostyán ölelésében

2012. augusztus 21., kedd

A Pesti Vigadó

Nézz fel, és láss!

Víg pestiek

1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.

A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.

A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.

Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)

Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96

szoborlap.hu