2012. november 27., kedd

Nyugati pályaudvar

Tudtad?

Utazás az időben



A kereskedelem fejlődésében meghatározó szerepet játszó vasút a személyszállításba is bekapcsolódott. A mai Teréz- és Lipótváros északi része Pest peremének mezőgazdasági és ipari területe volt. Itt valósult meg Ifj. Zitterbarth Mátyás nyitott faszerkezetű Indóháza, mely a mai Nyugati pályaudvar területének egy részén, és bővítését követően közvetlenül a Skála épülete előtt állt, keresztbe a körúton. Innen indult a híres Budapest-Vác útvonalon 1846.07.15-én 53 perces útjára az első vonat. A nagyszabású fogadtatás azonban elmaradt a váci tűzvész miatt, így a nyári hőség tikkadt utasai étel és ital nélkül maradtak.

A város fejlődésében az Indóház a körút építésének épp útjában állt. Így hosszas egyezkedés után született meg egy nagyszabású csarnok építésének a gondolata, melyet August de Serres tervezett meg. A pályaudvar vasszerkezetének kivitelezését az Eiffel és Társa Rt. kapta meg. A Párizsban öntött vasszerkezet kiemelkedő technikai megoldásnak bizonyult!

A vasútforgalom az építkezés idején sem szünetelt, bár az Indóház egy részét a körút kialakításakor elbontották. A másik része pedig az 1877-re elkészült, mai Nyugati pályaudvar épülő csarnoka alatt később került lebontása. Ekkor valósult meg a síneken átívelő Ferdinánd híd és az átjárást szolgáló első aluljáró is. Közelükben az irányítótoronyból a vonatok rendezését a Siemens-Halske váltó tette lehetővé, melyet a mai napig nehéz fizikai munkával, manuálisan működtetnek a keleti vágányokon!


A körút felőli 9 osztású üvegtábla két oldalán a tornyos, erkélyes épületszárnyak az igazgatóság lakásaiként szolgáltak. A pályaudvar főhomlokzata valójában az Eiffel térről látható. A hatalmas jegypénztártól balra eső építmény étteremnek adott otthont – ma McDonald’s. Szimmetrikus párja pedig a postai küldemények kiszolgáló helyisége volt. Az épület másik oldalán, a mai parkolónál kapott helyet a máig eredeti pompájában látható Királyi váró, bársony bútorzattal és márvány kandallóval. A tükrös ajtók mögött Ferenc József dolgozószobájába jutunk. Ma is látható Sissi kerek várószobájának csipkés, vasoszlopos terasza, a rendezett kis virágos kerttel. Igazán büszkék lehetünk erre a többszörösen megcsillanó reneszánsz ékszerre a város közepén! :)



Forrás:
Budapestcity.hu
Explore Hungary

wikipedia.org 



Indóház 1846.

 
August de Serres tervrajza

 
Nyugati pályaudvar 1950-ben



Irányítótorony a vágányok között


Képek a jelenről - Körúti homlokzat





Eiffel tér felőli főhomlokzat

A vasúti posta épülete



Jegypénztár csarnoka



A pályaudvar építésének emléktáblája
A posta épületének mennyezete

Az étterem (ma McDonald's) mennyezete

   A csarnok vasszerkezete és díszei






A Királyi váró bejárata
                               
                                              Jegypénztár csarnoka




 A Királyi váró









  A Királyi váróból nyíló Sissi szobája










Munka a pályaudvaron




Az irányítótorony épülete
Váltók. "a minőségi izomzatért" :)


2012. november 20., kedd

Városligeti Műjégpálya

Próbáld ki!

A jég hátán is megélünk


Hosszas várakozás után újra megnyitotta kapuit a városligeti korcsolyapálya. Az 1800-as évek közepén bizony még kifejezetten egészségtelennek, sőt az arisztokrácia körében illetlennek is tartották ezt a téli mókát. A helyzet változását jelentette, mikor báró Eötvös József bátran jégre küldte lányait a friss, szabad levegőre.

A Kresz Géza mentőorvosnak köszönhetően 1869-re megalakult Pesti Korcsolya Egylet, helyszínéül a városligeti tavat jelölte ki, ahol a szegényebb rétegek gyermekei csúszkáltak. Az osztálykülönbségek miatt idegenkedő arisztokrácia végre jégre merészkedett, mikor Rudolf trónörökös is megjelent az 1870-es szezonnyitón.

A fiatalság gyorsan felismerte a téli sport előnyeit. A korcsolyapálya egy újabb báli helyszínt jelentett a korábbi ismerkedési formákhoz képest, szabadabb lehetőséggel. A fiatal hölgyek kísérői vastag pokrócba burkolózva, lábuk alatt faszénparazsas edénykével, a melegedő magaslatáról próbálták több-kevesebb sikerre szemmel tartani „idegen férfiak” karjába huppanó, botladozó lányaikat. A korcsolyakiállítások, uzsonnás teadélutánok és verkliszó egyre népszerűbbé tették a jégpályát.


Kezdetben még egy fából készült halászbódé állt a tó Állatkerthez közelebb eső részén. Leégését követően Lechner Ödön keleties csarnoka valósult meg. A zenekar a csipkés tetőpavilonban húzta már az él alá valót. Az időjárás szeszélyeit kiküszöbölendő, a mesterséges jég megteremtését követően a Ligetben két jégpálya is üzemelt. Az ideiglenes Hofhauser Antal tervezte szép pavilonos, locsolt területet 1902-ig használták. Ám a növekvő igényekre szabva 1893-ra elkészült mai helyén Francsek Imre neobarokk jégcsarnoka. Az épület hosszas pusztulása után Mányi István építész irodájának rekonstrukcióját követően újra büszkék lehetünk, hiszen miénk Európa legnagyobb összefüggő szabadtéri jégpályája!
Azért ne feledjük; fő az óvatosság! Peches ember ne menjen a jégre! :)



Forrás:
Helyszínbejárás 2012. március

Explore Hungary
epiteszforum.hu
hg.hu/epiteszet

A magyar korcsolyázósport története 
ujjealigetben.blog 




Az alapító, Kresz Géza


Korcsolyázók. Háttérben a nyári halészbódé, téli melegedőként



Lechner-féle favázas, csipkés pavilon

Hofhauser-féle favázas épület

Francsek-féle neobarokk jégcsarnok

Elegáns hölgyek

                                              Képek a jelenről