Márványba vájt ellipszisek
A Kossuth Lajos tér épületeiről szinte mindenkinek a Parlament jut eszébe elsőként. Monumentalitása és szépsége tekintélyt parancsoló, mégis nehéz ilyen közelről ekkora épületet vizuálisan egyben befogadni. Ezért akarva-akaratlanul szemünk elmerül a részletek gazdaságában. Ám mielőtt még teljesen a látvány rabjává válnánk, sétáljunk el a tér északi részére és fedezzük fel a Kossuth-szobor mögötti épülettömböt.
Miután a 2-es villamos elzötyög előttünk, a hosszan elnyúló homlokzatot meglátva, közel sem tárul elénk olyan mozgalmas élmény, mint előtte, mégis érezzük rajta az egyszerű eleganciát. A három utcára néző, ötemeletes, magas tetős bérpalota, a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. (MÁK) megrendelésére készült. A zártkörű tervpályázaton a megbízó tetszését Málnai Béla elképzelése nyerte el. Annak ellenére, hogy a tervező a modern magyar építészet egyik képviselője volt, az I. világháború művészetekre gyakorolt hatását követően visszatért a régi, hagyományos építészeti stílusokhoz. Így jött létre, 1928-ra a palotaszerű neobarokk épület, kőkorláttal, óriási ion oszlopokkal és kővázákkal. Az épület tetején lévő szoborcsoportok között egy Bányász alakját formáló alkotás is látható.
Földszintjén a 30-as évektől az Elysée Kávéház működött, melyről Ottlik Géza visszaemlékezéséből azt is megtudhatjuk, hogy „Az Elysée-nek nagyszerű virslije volt, és mindenhez járt egy adag majonézes krumplisaláta.” A hely később az Országház, majd a 70-es évektől a Szófia étteremnek adott otthont.
A főhomlokzaton Jungfer Gyula kovácsoltvas munkájával díszített bejárata hívogat. A páros üvegkapun belépve tágas előcsarnok színes kövekből kirakott padlójára lépünk. A dupla belmagasságú térben kőkandalló, márványpad, oszlopok és egy szép csillár fogad. Előttünk az osztott keretes üvegajtókon keresztül a középső lépcsőházba érünk. Az itt már jobban érvényesülő modernebb hatást az ellipszis alakú lépcsősor adja, a szépen hajlított lépcsőkarokkal és a nagy felületű ablakokkal. A két szélső lépcsőház fél ellipszis alaprajzú. A három rész között a legfelső emeleten az átjárást egy keskeny folyosó szolgálja. A felvonók ajtajának díszítése mindenhol szolidan elegáns.
Az épület ismét jó példát mutat arra, hogy a kevésbé figyelemfelkeltő külső, milyen ötletes megoldást, vagy éppen milyen pazar eleganciát kínál lakói számára.
Forrás:
Helyszínbejárás 2011., 2013.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között – 2001.
elismondom.wordpress.com
vasarnapihirek.hu
 |
| Az alaprajzon a középső- teljes és két oldalsó, fél ellipszis lépcsőházak |
 |
| Épület a Duna felől |
 |
| Jungfer Gyula kovácsoltvas bejárati kapuja |
 |
| Mintha egy bálterembe lépnénk! |
 |
| Színes, faragott köves padló |
 |
| Díszes kandallókeret |
 |
| (valódi) márvány pad |
 |
| Világos, tágas előtér |
 |
| Kovácsoltvas csillár |
 |
| Lengőajtók az előtér, a folyosó és a középső lépcsőház között |
 |
| Folyosó vezet a két oldalsó lépcsőházhoz és a két belső udvarra |
 |
| Belső udvarra néző ablakok |
 |
| A szélső lépcsőház feljárata. Oldalt a lift szolidan szép ajtaja |
 |
| Elfelezett ellipszis |
 |
| Az előtérből a középső lépcsőfeljáróhoz érünk... |
 |
| ... ahol ilyen kép fogad, ha felemeljük a fejünket ;) |
 |
| Hangsúlyos díszek törik meg a korlát egyszerű vonalát |
 |
| Egykor az ablakokon is olyan szép rács volt, mint a liftajtókon |
 |
| Hurkolt lépcsőfokok |
 |
| A formák szédítő mélység |
 |
| Az ellipszis csücske :) |
