2014. június 19., csütörtök

Mézeskalács házak a sínek mentén IV.

Fedezd fel!

Dunakeszi MÁV-telep


Annak ellenére, hogy a blog Budapesttel foglalkozik, azért igyekszem vakációra is menni, és kilépni a városból. Így volt ez tavaly is, amikor Turára látogattunk.
Korábban már többször foglalkoztunk a MÁV-telepekkel, s nagyjából feltérképeztük budapesti előfordulásukat, bár még akad egy-két épület… Most azonban éppen csak átlépjük a város határát, és bekukkantunk Dunakeszire. S hogy a kellemeset a hasznossal is összekössük, a helyi MÁV-telep mézeskalács házaival ismerkedünk meg, mintegy folytatva a korábbi sorozatot. :)


Dunakeszi MÁV-telep részlet

A XIX. század végére az országot egyre sűrűbb vasútvonal hálózta be, s a megnövekedett forgalom miatt szükség volt arra, hogy a "sínek hosszán moccanó MÁV" szerelvényeit folyamatosan ellenőrizzék, javítsák és karbantartsák. A járműjavító műhelyek ezét a főbb csomópontokon épültek fel, így a főváros szomszédjában is. Az egykori Dunakeszi-Alag óriási területét 1911-ben vásárolta meg a helyi gazdáktól a MÁV építkezés céljára. A mai kirándulásunkhoz Dunakeszi-Gyártelep állomáson szállunk ki.


Dunakeszi-Gyártelep

A Dunakeszi Járműjavító üzem építésének gondolata és megvalósítása már az első világháború alatt kezdetét vette, majd pár éves leállást követően végül 1922 után teljesedett ki. A gyárban dolgozók lakhatását, - ahogy már korábbi cikkekből is megtudtuk - a MÁV széleskörű szociális intézkedésekkel segítette, ám ez azt is jelentette, hogy ezért a hierarchikusan szervezett vállalat minden egyes dolgozójától feltétlen engedelmességet követelt!





A telep szerkezete és az épületek 


1922-től kezdetét vette a Főműhely bejáratával szemben a lakótelepi építkezés. A tömbtelken megvalósult kétszintes épületek közül elsőként a szépen parkosított Körönd házai épültek meg. Két oldalt, és mögötte hosszan elnyúló, hangulatos sétányok jelölik ki a kis utcákat, melyeket önálló háztömbök és hátsó kertek fognak közre. A keskeny utcákat az előkertekbe ültetett hársfák, tűlevelűek és virágok szegélyezik.



A színes típusházak Kotál Henrik tervezőasztalán látták meg a napvilágot. A szecesszió népi építészetével kevert és sajátos formájában megvalósult telepnek különösen kedves hangulatot adnak a barokkos kupolás tetőszerkezetek, az ökörszem- vagy félköríves ablakok, a középkori zárterkélyek és az itt-ott megjelenő kőváza díszek. Szerencsére sok helyen megmaradtak még az eredeti szívecskés spaletták is. A lépcsőházak kapuja előtt egy kis beugróban kőpadok kínálnak pihenést a szatyrokkal hazatérő háziasszonyoknak. :)

Az 1928-ra elkészült legváltozatosabban MÁV mintatelep 160 lakása, kifejezetten magas színvonalon kínált otthont a dolgozóknak. A korábban látott egyszobás, szoba-konyhás, és mellékhelyiség nélküli alaprajzok helyett, itt már előszoba is jut minden lakáshoz, melyek közül csak 44 volt egyszobás, de többségében két-, vagy háromszobásak, konyhával és mosdófülkés WC-vel is felszereltek voltak.







Lakók

A hierarchikusan felépített vállalat pozíciói között szinte lehetetlen volt az átjárás. A tisztek olyan hivatalnokok voltak, akik kereskedelmi, távírdai munkát láttak el, őket követték az altisztek. A munkások között asztalosok, kovácsok, géplakatosok, fényezők, rézművesek voltak, míg a segédmunkát a takarítók, kapusok és éjjeli őrök látták el. Ez az elkülönülés valójában a hétköznapi életükben is tetten érhető volt, hiszen nem keveredtek, nem is barátkoztak egymással, sőt a telepeken is, jól elkülönített lakóházakban kaptak elhelyezést. Így ezen a területen, a Köröndön a magasabb beosztású tisztviselők laktak, de a vasútállomás közvetlen közelében a legmagasabb rangú személy, a műhelyfőnök élt családjával.







Intézmények, szolgáltatások

Sokan emlegetik, hogy vasutasnak lenni „nyugdíjas állást” jelentett, amely kölcsönös tiszteletet és megbecsülést mutatott a vállalat és a dolgozók között. Ennek alapjait a MÁV Szolgálati Rendtartása és Illemszabályzata is lefektette. Szolgálati idő után nyugdíj járt, volt üzemorvosi szolgáltatás, bérpótlék, kedvezményes vasúti jegy és szolgálati lakás.
A jóléti intézkedések mellett szigorú szankciókat is alkalmaztak. Felmondás esetén a komfortos lakást az egész családnak 15 napon belül el kellett hagynia! A dunakeszi mintatelep egy önellátó kis falucskaként működött, ahol orvosi rendelő, cipész, fűszeres, szabó, vendéglő, gőzmosoda, gőz- és kádfürdő állt a lakók rendelkezésére. A kultúrára és az oktatásra is nagy hangsúlyt fektettek.





A telep elemi iskoláját 1920-ban alapították, de a József Attila Művelődési Központ ekkor már 10 éve állt. Az 500 fős színházterem az első világháború idején szomorú események életképeit vetítette. A betegek ápolására, gyógyítására a telepen összesen 1000 ágyas hadikórházat alakítottak ki, ahol a különböző kórban szenvedőket egy-egy pavilonba csoportosították. Ellátásukról 12 orvos és 50 ápolónő, lelki vigaszukról pedig a plébános és a lelkész gondoskodott.


Hadikórház a színházteremben





Miután visszaálltak a békés mindennapok a telep folytatta megszokott életét.
Lányi Ferenc neve szorosan összekapcsolódik a kis MÁV-teleppel, ahol sétányt is elneveztek róla. Nem véletlenül, hiszen amellett, hogy ő volt a Főműhely egykori igazgatója szoros kapcsolatot alakított ki, nem csak az általa irányított több mint 600 munkással, de családjaikkal is. A telep lakásainak igazságos kiosztása, karbantartása, a parkosítása, és rendezettsége épp úgy szívügye volt, mit az iskola támogatása, vagy kápolna és a legényotthon imaházának kialakítása. Az ő vezényletével épülhetett meg közösségi összefogásban a kolónia Jézus Szíve temploma és annak orgonája. S, hogy ne maradjon dallam nélkül a kis falu, megszervezte a közel 100 tagú férfikarral a Magyarság Dal és Önképző Egyesületet. :)





A Körönd kapuja ...
... szemben a Főműhely épülete

Kiváló kapcsolatrendszerének köszönhető, hogy a Főműhelyben, nem csak a kormányzói vonatok, hanem az az Aranyvonat is elkészülhetett, melynek szép, díszes Aranykocsija 1938-ban országjáró körútban a Szent Jobbot hordozta.
Aranyvonat


Ebben az évben a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával Dunakeszi is fogadta a vendégeket.

 
A Körönd régen. Az ünnepségen a színpad a kapu előtt állt
 

Ez eseményről a Szent István Emlékév c. kiadványban Serédi Jusztinián így emlékezik:
„Május hó 27-én és 28-án a Dunakeszi MÁV főműhelytelepen a „Magyarság” Dal és Önképző Kör külföldi vendégek részére magyarének-, és tánc-, és népviseleti bemutatót rendezett. Ez ünnepségen szent királyunk honalapító jelentőségét Lányi Ferenc MÁV főtanácsos, főműhelyfőnök méltatta. A magyar dal szépségeit a dalárda, a zeneszámokat a cserkészzenekar, a táncokat a műkedvelőgárda, ősi népviseletünket pedig a község leánykörei mutatták be a külföldieknek.”
Az IBUSZ-nál megváltott jegyek biztosították az utazást, a színházi előadást és a vacsorát is. A látogatókat pedig bizonyára lenyűgözte a szépen rendezett, bájos hangulatú meseváros és vendégszeretete.
















Ha vissza már nem is tudunk menni az időben és a Köröndön sem áll már a színpad, azért nekünk is megvan rá a lehetőségünk, hogy a MÁV-nál, még ha nem is Aranyvonatra, de kényelmes utazásra megváltsuk jegyünket Dunakeszi mesevárosába. :)


Előzmények:
Mézeskalács házak a sínek mentén I. - Rákospalota MÁV-telep
Mézeskalács házak a sínek mentén II. - Ferencváros MÁV-telep
Mézeskalács házak a sínek mentén III. - Salgótarjáni út MÁV-telep



Forrás:
Helyszínbejárás 2014.
Dr. Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850-1945. TERC Kft. – 2004.
Dunakeszi Helytörténeti Szemle: 2008. szeptember, 2009. szeptember, 2011. december, 2012. december
A Szent István Emlékév c. kiadványban Szerk.: Serédi Jusztinián. Bp., 1940.

15 megjegyzés:

  1. Itt forgatták a Poirot egyik részét!

    VálaszTörlés
  2. Ezt honnan tudod? Próbáltam rákeresni a neten, de nem találtam semmit a forgatásról.

    VálaszTörlés
  3. Tényleg! Emlékszem rá. Kisgyermekként ott bámészkodtunk a lakótelepi haverokkal. Még azt a könnyűszerkezetes lemez borítású (büfé?) bodegát is elbontották (a MÁV főbejárattal szemben volt a körönd szélén) a forgatás kedvéért mert nem passzolt az összképbe. :) Régi szép emlékek. Arra emlékszik még valaki, hogy iskolás bérlettel voltak anno filmvetítések nyári szünidőben a műv.házban? Emlékszem az Aranygyermek és a Végtelen történet c. filmeket ott láttam először. De király volt Dunakeszin felnőni, sajnos messzire sodort a szél onnan de a szívem mélyén örökre 'keszis' maradok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem te az Egy Óra Múlva Itt Vagyok 10. részére gondolsz.
      nézd meg a youtube-on.
      Itt a link: https://www.youtube.com/watch?v=BwKWqBP-UvI

      Törlés
    2. A "könnyűszerkezetes lemez borítású bodega" eredetileg könyvesboltként működött (egészen a 90-es évek elejéig), azután saláta-bár lett belőle.

      Törlés
    3. Először valóban egy "bodega" volt a gyárkapuval szemben (könyvesbolt), később egy "komolyabb", tágasabb bolt épült, édesapám itt dolgozott nyugdíjazása után. Lelkesen árulta a könyveket, amelyek akkor még megfizethető áron voltak kaphatók. A Körönd 1.-ben laktunk,a kupolás házban. Mostanra teljesen felújították,nagy örömömre.Szép gyermekkor...régen volt.

      Törlés
  4. Jó érzés látni ezeket a régi MÁV-lakótelepi házakat 1954-1969-ig itt éltem itt gyerekeskedtem és azóta rengeteg változás történt teljesen kiépült!

    VálaszTörlés
  5. 2007-ben csináltam a Köröndön egy panorámaképet, itt látható: http://pnr.ma/eTHwvr

    VálaszTörlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  7. Akkor még figyeltek egymásra az emberek és a vezetők is. Ma meg szinte ellenségnek nézik akik beosztottak akár melós akár mérnök!

    VálaszTörlés
  8. Robin Williams Hazudos Jakob filmjet is a gyarban forgattak, meg emlekszem gyerekkoromban, hogy meseltek, mekkora stab van bent hetek ota... XD

    VálaszTörlés
  9. Milyen jó ezt látni :) Itt lakom tőle kb 800 méterre, de még nem tűnt fel, hogy ez milyen szép. Amint jobb idő lesz elmegyek sétálni oda.
    Mentségemre legyen mondva, hogy csak egy "gyütment" vagyok, csak pár éve lakom itt.

    VálaszTörlés
  10. Szívet melengető érzést, és szép emlékeket keltett bennem szülőhelyem képeinek újbóli látványa. Köszönettel az alkotóknak Besenyői Tamás

    VálaszTörlés
  11. Itt nőttünk fel én és a férjem is. Miután "kirepültünk" maradtunk Dunakeszin. Olyan szerencsések vagyunk, hogy néhány éve sikerült vissza költöznünk, már a családunkkal a "telepre". A házunk is szerepel a fotókon. :) Ez egy kis város a városban. Nagyon szeretünk itt élni, és örülünk ha mások is felfedezik ezt a kis csodát! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.