Városi Házak – Óbuda

Fedezd fel!

Elegáns formák


Múlt héten már nagyon hideg volt, de még viszonylag szép, napos idő ahhoz, hogy nekivágjak a városnak. Célirányosan mentem, s nem hagytam, hogy a belvárosi házak a hívogató külsejükkel elcsavarják a fejem! Egy réig emlék kapcsán jutott eszembe, hogy Óbudán, a Nagyszombat- és a Bécsi út találkozásánál áll egy hatalmas, oszlopos háztömb, szolid, elegáns mintával. Gondoltam, itt az ideje, hogy jól megnézzem magamnak.

Az emlékeimben úgy élt ez a ház, mint egyetlen nagy épület, ami az út törésvonalát követi, és kissé íves formát visel. Azt azonban akkor még nem tudtam, hogy a hegyoldal lába is rejteget erre a variációra hasonló épületeket. A Nagyszombat utca felől sétáltam felfelé az erdőig. Benéztem a Kecske és a Végvár utcákba is, ahol az állandó magasságában futó meander minta nyílegyenesen folytatódott. Az emelkedő miatt a házak magassága egyre alacsonyabb lett, de a minta rendületlenül tartotta a szintet. A Bécsi útnál a második emelet, míg a Végvár utcánál már csak a földszint felett húzódott. 

Tetszett ez a rendezettség és a díszítés visszafogottsága. A mára megkopott, színes épületek homlokzatán sorakozó négyzetes ablakok egyhangú sorrendjét itt-ott virágos szalag és egy-két timpanon motívum töri meg. A lépcsőház legyező formájú vagy éppen hosszú keskeny ablakai több helyen egy beugróban kaptak helyet. A teraszok kidolgozás is változatos. A nyitott erkélyek látványát az egyszerűségében szép kovácsoltvas korlátok teszik elegánssá, máshol a félköríves lodzsák nyílásai a felsőbb emeleten szűkebbé válnak. 

Mire a Végvár utca közepére értem, elvesztettem a fonalat és nehéz volt megállapítani, hogy hol kezdődik, és hol végződik egy-egy épülettömb, hiszen a belső terekbe több kapu is szolgálja a bejutást. Felülnézetből persze, szépen kirajzolódnak az alaprajzok és összeáll a kép! A helyes kis lakótelep nagyon ügyesen ötvözi a nyitott és zárt terek megoldást, hiszen körbejárható épületekről van szó, de mégis megőriz minden intimitását, mert belső udvaraiba csak egy-két árkádos résen át enged betekintést.

A Nagyszombat utcáról a hegyoldal felé nézve balra eső ház, egy átlagos belvárosi épület méreteit mutatja. Hátul a Végvár utca teljes hosszában szintén egy zárt lépcsőházas, hosszan elnyúló tömb látható, s vele szemben pedig az árkádos, félköríves, hatalmas egységet mutató épület. Ez talán a legérdekesebb ház itt a Végvár és a Kecsek utcák között, mert alaprajza erős belemagyarázással hasonlít egy csokornyakkendőre. :) Külön érdekesség, hogy a félkörívben kvázi behorpadt téglalapot a kacskaringós gangok, az első emelettől minden szinten, függőfolyosókkal teszik teljes mértékben körbejárhatóvá. A Bécsi útra néző két ötemeletes ház szintén belső udvaros, melyek folyosóit lengőajtók szakaszolják. 

Az épületek az egykor itt létesült sváb temető felszámolását követően az Angol Magyar Bank megbízására Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc tervrajza alapján a Stabil Építési Rt. kivitelezésében készült el. Az építkezés itt, 1926-28-ig, a főváros kislakásos bérház építési beruházásának keretein beül valósult meg. A társadalom széles rétegeinek lakhatását biztosító óbudai ingatlan befogadóképességét jól tükrözői a lakások felszereltsége és kialakítása. A beköltöző négy tehetősebb család négyszobás, fürdőszobás és mellékhelyiséggel ellátott lakást bérelt. A telepen 95 háromszobás összkomfortos, 124 kétszobás félkomfortos, 178 kétszobás- és 59 egyszobás komfort nélküli lakás kapott helyet. A lakók igényeit a Bécsi úti üzletek sora szolgálta ki. 

Képek a Magyar Építőművészet oldaláról

Első nap, mikor a Nagyszombat utcán rácsodálkoztam az erdő felőli ház bejárati ajtaján a táblára, miszerint itt – ideiglenesen - egy iskola volt, éppen összefutottam az épület gondnokával. Váltottunk pár szót, melyből kiderült, hogy régen a nagyobb, Bécsi úti épületben lakott Göncz Árpád, s ma unokája él itt. Még bőven volt mit felfedezni, bejárni, így elköszöntünk. A furcsa alakú ház homlokzatán nézegettem éppen egy fürtös hajú kőarcot, mikor az oszlopos átjáróban megszólítottak. A 88 éves Erika nénivel, aki a negyvenes évek óta lakik a házban, és régen idegenvezető volt, végül addig beszélgettünk, hogy beesteledett! :) Nem csak ezekről a Városi Házakról, hanem Óbuda más részeiről is szó esett. Többek között a szomorú Schmidt Miksáról, ki meggyilkolt kedvesét, Mágnás Elzát siratta, s kastélyának – ma a Kiscelli Múzeum – abba a szobájába rendezkedett be, melynek ablakából rálátott a szomszédos temetőre, a lány sírjára. Beszéltünk a közeli kis kápolnáról és az oltár alatti forrásról, melynek gyógyerőt tulajdonítottak.  De megtudtam például azt is, hogy egy alkalommal, mikor József Ágost főherceg Óbudára látogatott, pökhendien elutasította, s nem volt hajlandó autogramot adni a kislány Erikának, aki a híres emberek aláírását gyűjtötte szenvedélyesen. :)
Ez a terület több filmrendezőt is megihletett már. Itt érte utol ugyanis a Halálos tavasz Karády Katalint és Jávor Pált. A beszélgetés végén egyébként volt szerencsém pár szót váltani még egy itt lakó rendezővel, kitől megtudtam, hogy készülőben, de legalább is tervben van egy játékfilm forgatás itt a Városi Házak falai és udvarai között. :) Kétségkívül nagyon izgalmas ez a helyszín! Erika néni visszaemlékezései felidéztek egy híres arcot is. Törőcsik Mari, aki éppen a napokban ünnepelte 79. születésnapját, tizenévesen szintén itt élt nagynénjénél. Fiatalon, vidékről felkerülve nagyon helyes kislány volt, szerették a házban. :) S nem utolsó sorban, itt játszódott a Keménykalap és krumpliorr is! :)  A helyszínek akkor és most képkockáit Pál Zoltán gyűjtésében láthatjuk!

A levéltári adatok érzéseket, hangulatokat már nem adnak, de mégis érdekes információt arról, kik is lakták a Bécsi út házait. Hogy csak egy párat említsünk; dr. Sármány Géza egyetemi tanársegéd, Pajor Gyula, mint az "Erő" Keresztény Fűszerkereskedők Termelő Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének gépkocsivezetője, Pentz Lajos baktisztviselő, Póznai (Poznanovics) Miklós, aki a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság I. sz. Igazoló Bizottságának irodavezető helyettese volt, Neubauer Lajos miniszteri tanácsos, Kleberg Zoltán, a Szemüvegkeret Gyár dolgozója. De itt lakott Hitzhaus Béla is, az Elektromos Művek fővárosi főosztályvezető-helyettese, aki bizonyára igen szomorúan baktatott haza, hiszen Budapest Székesfőváros Elektromos Művei I. sz. Igazoló Bizottsága kizárta az előléptetésből. Sorstársa volt Szabó János a Beszkárt munkatársa, valamint Csősz Józsefné távbeszélő-kezelő, akiket állásvesztéssel sújtottak. Többek között Knocz Ernőné, Irén bélyegkereskedő és Panzok Auguszta zongoratanárnő is itt laktak. Hm, ki tudja, talán még jó barátságban is voltak…

A Városi Házak jelenkori szereplőivel az időutazást aznapra felfüggesztettem, hiszen nem csak hogy beesteledett, de addigra kellőképpen meg is fagytam. :-/ Ám, a szubjektív élmények sorát begyűjtve, nem volt kérdés, hogy vissza kell még jönnöm, s az addigra már sötétbe burkolózott többi házat is meg kell néznem!

Érdemes volt visszajönni, mert a Bécsi úti nagyobb háztömb belső pepita mintás folyosói az ötödik emeletről igen érdekes sakktáblát rajzoltak ki! Nem beszélve arról, hogy akkor lehet igazán érezni ezeknek a házaknak a nagyszerűségét, ha belülről is rálátunk a rendezett udvarra és a virágládás hosszú folyosókra!

A Bécsi út két tömbháza között lépcsősor vezet fel a Kecske utcába. Félúton egy kis pihenő rész látható, közepén a félköríves mélyedésben egy oroszlánfejjel. Régebbi képeken látható, hogy a terasz cementlapjai összetöredeztek. Öröm látni, hogy mára ezt is szépen rendbe hozták! :)

Egykor.hu oldalán

A lépcső tetején a következő háztömb homorú, íves vonalában, az árkádos átjáró mellett kétoldalt az oszlopokon nyugvó erkélyek látszanak. Előtte a bokros terecske közepén egy nagy fakereszt állít emléket az egykori temetőnek. Íme, az élet körforgása. A temető helyére házak épültek; Városi Házak. Ideköltözött a város apraja-nagyja, és újra élettel töltötte meg a hegyoldalt. Szolid eleganciája, élhető elrendezése, a zárt és nyitott tereinek harmóniája pedig úgy tűnik, még sokáig nem megy ki a divatból! :) 


Forrás:
Helyszínbejárás 2014.
egykor.hu
Budapest Főváros Levéltára
Budapest székesfőváros kislakásai: A bankok építése
Beszélgetés Erika nénivel, az ház lakójával

Graphisoft Park

Fedezd fel!

Szobrok az ősz harmóniájában


Szép őszi időnk van, igaz a vénasszonyok nyara nem sokat adott még magából, de mindig jó egy kellemes séta a szabadban. Múlt héten az Óbudai Gázgyár területén barangoltunk és megnéztük azokat az épületeket melyek a jelen köntösébe öltöztetve idézik a múltat. Bőven találunk még itt látnivalót, ezért teszünk egy sétát a Graphisoft Parkban. A gázgyár egykori területén a lebontott berendezések és épületek helyén új cégek modern irodaházai kaptak helyet. Megjelenésük, kialakításuk harmóniában van a nagy parkos területtel. Így ősszel még élénkebb képet ad az épületek színes, üvegbetétes homlokzata és az őszbehajló falevelek látványa.

A Gázgyár utca felől érkezve, egy helyi makettszerű térképet nézegetve tudtam meg, hogy van itt egy tavacska is, melyet egy érdekes vízesés táplál. A tavirózsák levelei között pedig sok cikázó hal csillant meg az őszi fényben. Egy kis hídon át egy dombhoz jutunk, ahonnan egész kellemes kilátás nyílik a kanyargós utakkal és bokrokkal rendezett szép területre. Az egyik kedvencem a „közönséges akácfa”, melynek ez az érdekes bordó, bársonyos virága már akkor feltűnt, amikor nyáron a Japánkertekben jártam. Színes levelei feldobják a környezetet.

A tó mellett egy népszerű szoborcsoport, a Sakkozók láthatók. Ezt már többször nézegettem Köztérképen is, és örültem, hogy végre élőben is megnézhetem, hogy alakul a játék a két alak között. :) A bábukat karikatúra figurák alkotják, és van köztük olyan is, melyek már lepottyantak a kockás tábláról, és a sárga kavicsok között landolt. Szerintem, pár éven belül ők lesznek a legfényesebb bábuk, mert akarva-akaratlanul mindenki lehajol felvenni, de hát… ők már kiestek a játékból. 

A padokkal szemben a vízbe lépcsők vezetnek. Sokáig nézegettem a bronzból készült szobrot, melyet nem sikerült maradéktalanul megfejtenem. A medence széléhez erősített, kagylókból és érmékkel díszített talapzatból, hosszú rúdon egy sellőszerű haltest vágyakozik a víz után. A rúd végén egy kulcs is van, mint egy felhúzható játékon. A hal testét a forgalomból kivont fillérek valamint egy-, és kétforintosok díszítik, melyek pikkelyként szolgálnak. Az arc a hosszú hajjal hasonló vonásokat mutat, mint a sakkbábuk. 

Egy másik kedvenc szobrom, ami nincs messze innen, Steve Jobsnak, az Apple elnökének, - akit a számítástechnika egyik úttörőjének tartanak - állít emléket. Azért tetszik ez a szobor, mert egy nem hétköznapi embert ábrázol, egy sima hétköznapon. A testtartása lendületes, a tekintete pedig, egy gondolataira koncentráló arcot mutat, aki örömét leli abban, amit csinál. :) Azt hirdeti tábláján, hogy „Csak úgy alkothatsz nagy dolgokat, ha szereted, amit csinálsz…” Ezt pedig követendő példaként meg is kell fogadnunk. 

Okos gondolatokkal feltöltődve, érdemes kisétálni a Duna partjára is. Messziről egy nagy C betűforma hívogat, hogy megfejtsük titkát. De nem olyan egyszerű ez, mint látszik! Amikor alaposabban megnéztem a talapzata jobban megfogott, mert égetett téglából készült, amit a házak miatt, megszerettem és megszoktam. Az is tetszett, hogy a klinker felirat is jól olvasható. No, de maga az alkotás, szintén fejtörés volt. Először arra gondoltam, hogy ez egy egyedi értelmezésű Hold lehet, olyannak formázva, mint amilyen talán a valóságban, felszínének formája lehet. Ez viszont sehogy nem passzolt a környezettel. Néha bánom, hogy nincs feltüntetve az alkotás és alkotó neve a szobrok mellett. Néha pedig kifejezetten szórakoztató. Ha ott lett volna, lehet, nem néztem volna meg ilyen alaposan, és találgatom, mi lehet ez valójában. :)

Fedezzétek fel ezt a parkot ebben a szép őszi időben, és nézzétek meg a többi alkotást is! Ha pedig szeretnétek tudni előre, mivel fogtok találkozni, használjátok a Köz-tér-képet! :)


Forrás:
kozterkep.hu
Steve_Jobs_wikipedia