Lásd Budapestet!: Vigadó

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vigadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 17., szombat

Boldog 139. születésnapot Budapest!

Tudtad?

A város egyesítése

„1873. január 9-én összeült a törvény által előírt 34 tagú bizottság, melynek feladata az egyesítéshez szükséges szervezeti változások kidolgozása és előkészítése volt. A bizottságban Pest 20, Buda 10 és Óbuda 4 képviselője foglalt helyet. […] Október 9-én lezajlott az utolsó közgyűlés is. Az eredetileg javasolt 9 helyett 10 közigazgatási kerületet alakítottak ki. Kidolgozták a törvényhatósági bizottság választási rendszerét, a főváros szervezeti szabályzatát. Szapáry belügyminiszter jóváhagyása után szeptember 25– 26-án megtarthatták az első választást Budapest törvényhatósági bizottságában.

Az első közgyűlés a Vigadóban ült össze október 25-én. Itt először is Havas Ignác belügyminiszteri biztos megalakultnak nyilvánította Budapest törvényhatóságát. Főpolgármesternek Ráth Károlyt választottá meg. November 4-én polgármesterré Kammermayer Károlyt, 5-én alpolgármesterré Gerlóczy Károlyt és Kada Mihályt választották. November 17-én Budapest főváros tanácsa átvette az ügyeket a tevékenységüket az előző napon beszüntető városi tanácsoktól – végleg létrejött az egységes Budapest.”

Forrás:
Budapest Krónikája – Corvina. 2007. (290. old.)

Budapest - 1873.

Budapest címere

Ráth Károly - Főpolgármester

Kammermayer Károly - Polgármester

Gerlóczy Károly - Alpolgármester

Kada Mihály - Alpolgármester

2012. augusztus 21., kedd

A Pesti Vigadó

Nézz fel, és láss!

Víg pestiek

1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.

A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.

A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.

Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)

Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96

szoborlap.hu

Pollack Mihály klasszicista vigadója

Feszl vigadója az 1880-as években

Duna korzó hangulata az 1900-as években

Szépen felújított Vigadó a rendezett parkkal

Homlokzat az óriási, osztott ablakokkal

Csipkés ablakdíszek

Kőfaragás

Szobrok, kezükben régi hangszerekkel

Táncoló nőalakok az oszlopokon

Szoborfejek

Erkély

Kőcsipkés részletgazdagság

Sokszög az erkély alatt

Oszlopfő

A nyolcszögű oszlop aprólékos díszítése

Egy béka a Vigadó előtt :)

2012. augusztus 14., kedd

A Budai Vigadó

Fedezd fel!

Víg budaiak

A vigadó hallatán szinte mindenkinek a pesti Feszl-féle épület, a Redout utódja jut az eszébe – de az egy másik mese lesz! :) A ház a közművelődés igényét volt hivatott kielégíteni; hangversenyeket, táncmulatságokat és egyesületi összejöveteleket rendeztek itt. Ezt a reformkori budaiak irigykedve nézték, ezért egy budai vigadó létrehozását sürgették, amit heves vita előzött meg, mert egyesek a pesti vigadó jövedelmének csökkenésétől tartottak.

Az 1890-es években a Budai Vigadó és a Corvin tér területén katonai szertárépület, ágyútalpraktár működött. A telek megvásárlást követően nyilvános tervpályázatot írtak ki, melyet Kalina Mór és Árkay Aladár nyertek. Az épület külseje eklektikus, oszlopfői a reneszánsznak hódolnak, a belső tér pedig szecessziós. Az eredeti tervpályázaton körablakok szerepeltek, ám a megvalósulási terv négyzetes elrendezése helyett végül a körablakok valósultak meg. A homlokzaton a korabeli híres zenészek nevei olvashatóak.

A földszinten működött Bauer Ignácz kávéháza, melyben gázcsillár világította meg a díszes italpultot, a Thonet bútorokat és a biliárdasztalokat. Az épület másik szárnyában vendéglő nyílt, az emeleten rendezvény- és báltermek. Működött itt társalgó, olvasó- és játékterem, színház és könyvtár is.

A II. világháború idején a kulturális élet háttérbe szorult. A Budai Vigadó Filmszínház 1952-ben szűnt meg. A házba az Élelmiszerjegy-Központ Elosztó Hivatal költözött. A háborúk rombolásait követően az épület, - bár eredeti tervek hiányában nem korhű – de impozáns külsőt kapott a 2007-es felújításkor. 2011 óta pedig műemlék. A Budai Vigadó és az itt működő Hagyományok Háza színes, kulturális programokkal várja a látogatókat!

Veréb Jankó pécsi vicclap anekdotája:
A táncoló hölgyek még a századvégen is gyakorta fűzővel ügyeltek alakjukra, mely ruhadarab akkorra már szélesebb körben a gúny tárgyát képezte.
     „Tánczközben
     – Nemde uram, ön is tagja a pécsi atletikai klubnak?
     – Honnan sejti ezt nagysád?
     – Nagyon erősen tud szoritani.
     – Óh bár én szoritanám; de azt tartom, hogy más atléta szoritja kegyedet.
     – Más atléta? Miféle más atléta?
     – No ne jőjjön mindjárt zavarba. A derékfűző.”

Forrás:

hagyomanyokhaza.hu

epiteszforum.hu
papiruszportal.hu
Gábriel Tibor – A Székesfőváros Budai Vigadója