2012. január 22., vasárnap

Artézi kút

Tudtad? 

Artézi Kút


Zsigmondy Vilmos a hazai artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője, a Városligetben, a mai Hősök terén (Hősök emlékköve és a millenniumi oszlop között) kezdte el fúrni a 970 méter mély kútját. Kitartó munkája eredményeként 1878-ben a kút naponta 1200 m³ 73,8 Celsius°-ú vizet szolgáltatott. Ez a kút akkor Európában a legmélyebb fúrások közé tartozott.


A városligeti tó Nádor szigetén (ez a sziget ma már nem létezik) egy ideiglenes fürdőt, az Artézi Fürdőt alakították ki 1881-ben, melynek gyógyvizét a kút biztosította. Az épületben 20 fürdőszoba volt, a kádak porcelánból illetve márványból készültek, amit délelőtt a férfiak, délután a nők használhattak. Az ideiglenes fürdő lebontása után a Széchenyi Gyógyfürdő szolgálta ki a vendégeket.


A kút vizét ivásra is használták; gyomorhurut, májbajok kezelésére.  Az artézi kút fölé fa építményt emeltek, amit Zsigmondy "fúrháznak" nevezett. Ezt 1884-ben lebontották, helyére pedig Ybl Miklós egy szép díszkutat, egy Gloriette nevű magas kőteraszt tervezett, oldalán két lépcsőfeljárattal. Tetején egy 24 m-es zászlórúd állt, amit a köznyelv fogpiszkálónak nevezett. Az ivókutat később áthelyezték Széchenyi hegyre, ahol emlékműként és kilátóként szolgál.


Forrás: 


Zsigmondy Vilmos


Fúrház, Artézi kút


Gloriette


Emléktábla a Gloriette helyén


Svábhegy. Széchenyi emlékmű-kilátó

















1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.