Ferenc körút 27.

Nézd meg!

Takaros madárkalitka

Ennek a háznak a szépségével még pár évvel ezelőtt leptem meg magam, egy szürke hétköznapon. Az események gyors sodrásában – bevallom – nem fektettem nagy hangsúlyt a külsejére, de talán ezt most ő sem bánta annyira. A túlérett, őszbe hajló melegben jobbnak látta, ha szemérmesen megbújik a dús lombok árnyékában. 

Kapujában a vendégszeretet tárt karokkal várt, és befogadott egy kis időre. Mikor lábat törölve illedelmesen átléptem kapuját, nyomban be is mutatkozott. Elmondta, hogy megálmodója Bach János tervező volt, kinek épületeivel már korábban Budán is találkozhattunk, a Karinthy Frigyes út4-6. szám alatt, illetve a Bertalan Lajos utca 26-ban. Azt is megtudtam, hogy első tulajdonosa, Schermann János úr és kedves neje, 1904. május 1-én kapta kézhez a hivatalos dokumentumot, hogy használatba veheti a háromemeletes épületet.

Sakk az udvaron - 1952. augusztus. Forrás: Egervári Zsuzsanna

Kocsibehajtójában és udvarában sárga keramitkockák kísérik lépteinket. Előterében a halványsárga falon, hófehér stukkók és virágfüzérek között egy koszorúban az építés évszáma is olvasható. Balra a házfelügyelő lakott, az utcafront felé boltok sorakoztak. Pincéjében raktárak, fáskamra, falehányó helyiség, mosókonyha és a közös closet kaptak helyet. A tulajdonos és családja az első emeleten, az utcafrontra néző lakásban élt, az épület hátsó részében a kiszolgáló személyzet sürgött-forgott. A másodikon pedig egy orvosi rendelő várta a betegeket.

A takaros, szépen rendben tartott épület lépcsőháza mai napig őrzi régi kincseit. Az előtérben a terazzo burkolat SAVLE felirattal köszönti az érkezőket. A félemelet íves, tagolt ablakának üvegtábláiban még látható a megmaradt virágos rajzolat. A boltíves lépcsőházat minden lépcsőfordulóban márványoszlopok tartják. Az épület kovácsoltvas lépcsőkorlátja egészen különleges! Kacskaringós vaskalitkába zárt madarak kísérik utunkat. A hosszú folyosókon úgy tűnik, mindenhol megmaradtak az eredeti cementlapok is. Az oszlopokkal tagolt korlátok mintáját pedig a fakeretes bejárati ajtók ismétlik.

A tágas, napfényes házat látszik, hogy megbecsülik, szeretik lakói. Minden emelet lépcsőfordulójába szemetest tettek, de láthatóan nem csak a tisztaságra ügyelnek, hanem arra is, hogy az alapjaiban is szépségekkel, értékekkel felruházott házat sok-sok virággal, növényekkel tegyék hangulatossá!

Bár bő száz év alatt a lakók már kicserélődtek, úgy tűnik a madarak jól befészkelték ide magukat, s dacára a téli hidegeknek, vagy a nyári forróságnak, ők bizony nem költöznek már innen el! :)

Jó volt itt lenni és öröm volt ezt a szép ajándékot bontogatni, felfedezni. :)

Forrás:

Helyszínbejárás 2013.  

Budapest Főváros Levéltára