Gül Baba legendája

Fedezd fel!

Mese a Rózsadomb török kertészéről


Amikor én még kislány voltam… elmentünk egy délután sétálgatni, hogy megnézzük a Gül Baba türbéjét. Jártunk is egy szép rózsakertben, be is kukkantottunk ott egy kis kőházikóba, ahol egy híres török bácsi alussza már évek óta álmát. Az már csak otthon merült fel bennem, hogy én bizony a séta során hanyag öltözetű, „ülő babával” nem találkoztam, akinek a ruháját be kellett volna „tűrnie”, sőt, egyetlen babát sem láttam! :) No, de hogy is van ez pontosan?

Amikor az ország török uralom alá került, a szultán Budára érkezése (1541) előtt a bektasi rend tagjainak szerzeteseit, derviseit bízta meg itt egy iszlám vallási központ alapításával. A kolostor a mai Rózsadomb keleti lejtőin épült fel, melynek vezetője Gül Baba volt. Halála után a rendház mellett egy rózsakertben Szulejmán parancsára sírkápolnát (türbe) emeltek neki. A hely felszentelése óta iszlám zarándokhely lett.

Nevének eredete az arab írás alapján többféleképpen is olvasható: gül, mint rózsa, vagy gülm - nevetni, vagy kel - kopasz, kül - hamu, de fonetikusan Julpapaként, mint a Rózsák Atyjaként is megállja a helyét. Az sem kizárt, hogy azért nevezték  így, mert rendházfőnöki sapkájának jelvénye is szintén gül - azaz rózsa volt.

Gül Baba személyét máig titok fedi. A törökök úgy tartják, Buda várának elfoglalásakor a csatában a dervis megsebesült, s a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban halt bele egy istentiszteleten a sebesüléseibe. Nem csak halálát, de nemes cselekedeteit is legendák őrzik. 

 
Egy öreg, ősz szakállú arab így meséli Gül Baba történetét:

Az illatszerárus boltjában, betegséget könnyítő szantálfa-füstölőt, csókot édesítő cédrust és illatos olajokat lehetett kapni. Egy nap, útra kelt, hogy ellesse a bolgároktól a rózsaolaj készítésének titkát. Megtanulta, miképp kell a szirmokat holdas éjjeleken leszedni, abárolni őket édes esővízben, s miképp kell a fölén úszó tiszta olajat leszűrni. Az igazi rózsaolajhoz azonban a helyi rózsafajtára volt szükség, ezért a bolgárok féltve őrizték virágaikat, s minden városukat elhagyó emberfiát alaposan megmotoztak. A leleményes illatszerárus ezért a rózsamagokat nagy szemű olvasófüzérébe rejtette, melyet morzsolgatva Allahot dicsérte motozás közben.

Mikor Budára ért, hogy meghonosíthassa a tanult kertészmesterséget, Szokollu Musztafa egy dombot adott neki, melyet azóta, Rózsadombnak neveznek. Védve a szépen elrendezett kertet, magas kőfallal kerítette körbe, ám a rózsák illata odacsábította a város apraja nagyját. Az illatszerárust rózsái miatt Gül Babának nevezték és virágaiból mindenki szeretett volna magának. A szerelmes legények nem átalkodtak éjnek leple alatt leszakajtani a növényeket, hiába védte a kertet magas kőkerítés. Az öreg kertész bánatánál csak a budai pasa haragja volt nagyobb. Közhírré tétette, hogy halállal lakol, aki akár egy szál rózsát is elvesz!

Ám két ifjú – egy magyar és egy török – voltak olyan bátrak, hogy szerelmeiknek mégis csentek a kert rózsájából. Mikor elkapták egyiküket, hogy lopott s még töröknek is öltözött, a biztos halál várt rá. Már a vérpad készült, mikor a másik, a török ifjú a pasa elé járult, s felfedte titkát; bizony az a szegény ártatlan, mert becsülettel megmondja, ő maga járt éjjel a kertben! Így egymást is mentve, mindketten magukra vállalva bűnüket, a pasa mindkét legény kivégzését elrendelte.

Gül Baba, a bölcs öreg látva ezt, kegyelmet kért nekik, hiszen tudta, hogy aki kedveséért ekkora áldozatot is vállal, az rossz ember nem lehet. A pasa kőszívét a kertész szavai meglágyították, a legények így megmenekültek. Gül Baba pedig két csokor rózsát adott nekik, hogy vigyék el azoknak, akiknek kedvéért a fejükkel játszottak. Egy kis üvegcsében rózsaolajat is adott hozzájuk, hogy ha a rózsák elhervadnának, legalább illatuk maradjon meg.


A rózsák már rég elhervadtak, illatuk is elszállt, de az öreg Gül Baba kertjét bárki meglátogathatja és gyönyörködhet benne! :)

 

Forrás:
Helyszínbejárás 2012.
terebess.hu/keletkultinfo

Zarándokhely a Rózsadombon

Franz Weiss: Szőlőskert Gül Baba türbéje körül, 1838

Gül Baba türbéje a magasból