A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Wenckheim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Wenckheim. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 27., kedd

Kerti parti a Károlyi kertben

Tudtad?

A Karcsi mindenkié


Ebben a szép, szinte nyári időben a séták után most keresünk egy helyet a belváros középen, hogy egy padon megpihenjünk és élvezzük a régmúlt idők képzeletbeli hangulatát. Ezúttal Károlyiékhoz megyünk vendégségbe, egy szerény kerti partira. :)



A Magyar utca, Ferenczy utca, a Károlyi palota és a Helszmann Imre utca által határolt park több mint 7500 négyzetmétere elég tágas ahhoz, hogy elférjen itt a vendégek sokasága. A régi idők társalgásának szófoszlányából érdekes információkra kaphatjuk fel a fejünket!
Megtudhatjuk, hogy egykor Mátyás király vadaskertje és kerti lakja állhatott itt. A telket aztán egy bécsi kamarai adminisztrátor vette meg, később a császári és királyi élelmezési biztos tulajdona lett. A barokk palota Patachich Gábor kalocsai érsekhez került, és 1745-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspöké lett. Az impozáns épület még Mária Terézia tetszését is roppant elnyerte! A ház és a hozzá tartozó terület 1768-tól került
végül a Károlyiak tulajdonába, akik többször is átalakították, majd igényeik szerint modernizálták.
Ez a hely azonban szomorú események helyszíne is lett. 1849. január 13-án este tartóztatták le Windisch-Grätz katonái gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A szabadságharcot követően pedig itt rendezte be Haynau a főhadiszállását.





A Károlyi-örökösök nem csak a palotát, de a hozzá tartozó kertet is szívvel-lélekkel gondozták. A hátsó részeken „Ló iskola, Övegház, Szerszámos Színn, új kamra” is létesült már 1780-ra. Az angolkert kialakítását kertművészekre bízták. Nem véletlenül lett Károlyi György gróf kedvenc pihenő helyévé a szépséges park! A pálmákkal, tűlevelűekkel, orchideákkal és szebbnél-szebb virágokkal díszített kert, bódító illatában fogyasztotta reggelijét kényelmesen a gróf. :) Az esti bálok világítását ezernyi mécses biztosította. A vendégek kényelmét kerti pavilon, lugas, kuglipálya és Pesten harmadikként létesült teniszpálya is szolgálta.


 

A kertet egykor nehéz kőfal keretezte, de a virágok illata megédesítette a környező két utcácska lakóinak életét. Ennek magyarázatára ugorjunk vissza kicsit a XIX. századba, a mostani Egyetem térre. Az intézmény sarkával szemben ott, ahol ma a könyv-szökőkút lapozza a tudományt még se híre se hamva nem volt a régészről, Henszlmann Imréről elnevezett hangulatos utcának. A Károlyi palota mellett közvetlenül egy hosszú egyemeletes, kétudvaros átjáróház állt, melyen a környék lakói keresztülsétálhattak a Magyar utcába. Itt, a Wenckheim-ház emeleti lakásában élt Vörösmarty fia, aki az Angol Királynő Szállóban betegeskedő Deák Ferencet saját lakásába vitette, és a „haza bölcsének” 1876. januárban bekövetkezett haláláig ápolta. A helyes kis épületet Andrássy Géza vette meg, majd bontotta le. Az így kialakult Kaplony utcza másik végét kinyitva egy egész impozáns házsor került a tulajdonába.

 
Károlyi palota és a Wenckheim-ház

Wenckheim-ház
 

Bár a környező három utca ily’ módon körbe is ölelte a szép kertet, egy vágya volt már csak a pesti közönségnek. Nem csak érezni a tavaszi virágillatot, de a kőkerítés mögé be is kukkantani, s ha lehet, még jobb lenne sétálni és pihenni is ebben a szép parkban! Károlyi Mihály pedig eleget téve az óhajnak 1919 áprilisában elfordította a kulcsot a szép kerítés zárjában, s kitárta a kapukat a látogatók előtt egy kis időre. 1928-ig ismét lakat került rá, majd a kert a főváros tulajdona lett. 1932 óta közkertként bárki megpihenhet itt. Ám hiába minden lelkes kertész kéz, a második világháborúban és később a metróépítéshez felvonulási területnek használt rész teljesen lepusztult. A Károlyi palota U alakú épületének közrefogott udvarát elkerítették és nyaranta szabadtéri hangversenyeket rendeztek itt. A park nagyobb fele közel 35 éve áll nyitva, több felújításon és átalakításon is átesett. Magas, kovácsoltvas kerítés és gondos parkőr védelmezi és vigyáz már szépségére!



Sokak kedvence lett ez a kis oázis a nyüzsgő város zajos forgatagában. Az ízlésesen kialakított virágágyások üde, zöld pázsitot ölelnek, köztük sárga kavicsos kanyargós utak kötik össze a négy boltíves bejárati kaput. A sövényekkel elválasztott játszóterek a gyerekeket várják. A kerek szökőkút mellett pedig jól esik a padon ücsörögni, napozni. A palotához közelebb eső részen kőasztal és pad is rendelkezésre áll, mellette egy szép öntöttvas ivókútnál enyhíthetjük szomjunkat.





Állandó lakói is vannak a parknak. :) Az egyik a Ferenczy- Magyar utca sarkában áll; ő Irányi Dániel, akinek a szobra a mai Liszt Ferenc térről került át ide.


 

A másik oldalra a Helszmann Imre utca felé ötletes kerek farönkökön sétálhatunk át, érintve a sövénnyel elkerített szökőkutat. A park szélén áll a zöldre festett, régimódi mellékhelyiség Hölgyek és Urak felirattal.

 
A két parkőr azonban nem csak a rendről és növényzet karbantartásáról gondoskodik! Történt ugyanis, hogy 2010 tavaszán találtak az egyik bokor mellett egy dobozt, s benne egy fekete nyulat. Valaki talán itt jobb sorsot remélt neki. Új gazdái befogadták és azóta szeretettel gondoskodnak róla. Új, kényelmes hely is készült neki, közvetlenül a kis ház mellett. A Karcsira keresztelt fekete nyúl már nem csak a gyerekek kedvence, és a törődéstől is jókorára nőtt. Ha arra járok, mindig meglátogatom! :)




Forrás:
Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak – Budapest Könyvek. Nagy Budapest Törzsasztal. 2012. 77. old., 127. old.
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina. 1996. 26. old.
egykor.hu


pim.hu

2012. május 22., kedd

Wenckheim-palota (FSzEK)

Nézz körül!

Könyvek a királyi pompa világában


 
A Wenckheim-palota a Kálvin térnél található Szabó Ervin Könyvtár főépülete.

A 120 000 holdas nagybirtokos család Szabadkígyóson élt. A jótékonyságáról híres Wenckheim Krisztina házasságából 7 gyerek született. A család sokat tartózkodott Budapesten. 1887-ben pesti palotájuk építését Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák mesterére bízták. Az épület a neobarokk stílusjegyeket viseli magán, belső tereire a rokokó és a biedermeier jellemző.


A palota díszbejáratát, a három, íves kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A Reviczky utca felőli bejáraton vezették be az udvarba a lovakat. A könyvtár jelenlegi kávézója volt az egykori istálló. A hátsó szárnyba, illetve a második emeletre a személyzet lakrészeit és a konyhát helyezték. 

Az előcsarnokból átriumos (felül üveges) márványlépcsőház vezet az emeletre, ahol királyi pompa fogadja a látogatót; boudoir, arany- és ezüst szalon. A velencei tükrös báltermek karzatán foglalt helyet a zenekar. Thék Endre asztalosmunkáját dicséri az egykori dohányzóban a csigalépcső és a sötét tónusú ebédlőszalon bútorzata és mennyezetborítása.


Miután a család 1927-ben a főváros számára eladta az épületet, azt átadták a Fővárosi Könyvtár számára, ami Szabó Ervin, a magyarországi könyvtárügy élharcosáról kapta nevét. A 2001-es Központi Könyvtár rekonstrukciója során funkcióiban és szolgáltatásaiban is korszerű intézmény jött létre. Látogatás alkalmával érdemes megnézni a reprezentatív olvasótermeket is! ;)



Forrás:
A példa ereje Budapesten (Budapesti Városvédő Egyesület – 2004)
Budapest Enciklopédia (Corvina Kiadó – 1970)




Wenckheim-palota a Kálvin tér felől


Kupola rész közelebbről


Épületdísz a főhomlokzaton


A kapu árnyéka a főbejáraton


Lámpa csipkés vaskeretben



A kovácsoltvas kapu kacskaringós részletei


Díszbejárat


Bejárat a Reviczky utca felől (A Könyvtár bejárata)


Díszes sarokelem


Lépcsőház átriummal


Korlátdísz


Ajtókilincs


Aranyszalon


Kályha az ezüstszalonban



Díszes barokk bálterem



Mennyezetdísz


Többmázsás csillár az ebédlőben


Faragott faburkolat


Válassz egy könyvet és foglalj helyet! :)