Lásd Budapestet!: festmény

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festmény. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 4., kedd

Lónyay utca 46.

Nézz fel, és láss!

Csárdából mozaik-palota

A Bakáts téri templomtól egy utcára álló ötemeletes saroképület eklektikus szépségével elvarázsolja az arra járót! A lakóépületet a HANGYA Szövetkezet építtette 1911-ben. Földszinti helyiségei régen cipészműhelynek, hentesnek valamint üveg- és tükörkereskedésnek adtak otthont.

A piros klinkertéglás burkolatot az ablakok körüli sárga szegély és a zöld redőnyök teszik hangulatossá. A felsőbb emeletek keskeny ablakai felett kék, virágos mozaikok csillognak. Legfelül sajnos már megkoptak a több mondai nőalakos festmények. Az épület sarkán megjelenő áttört kőkorlátos erkélyek az oldalsó homlokzatokon is feltűnnek. Az épület sarka a magasban toronnyal zárul, amit két oldalt háromszög pártázat fog közre.

A faragott kapun belépve meglepő látvány tárul elém. A színes kis mozaikokkal díszített kazettás mennyezet, mint egy meleg dunyha magasodik felettem. Szemben nagyméretű, csillogó mozaik Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal. Egy házban lakó kedves házaspár szeretettel és büszkén mesélt nekem az épületről, mely hamarosan felújításra kerül. A belső udvart régen piros-fehér kőkockák borították. Mára a komor betont a lakók sűrű növényzettel, virágokkal tették otthonossá. A melléklépcső feljáratánál egy kis harang idézi a régi időket. A legfelső emeleten korábban vice lakás, mosókonyha és szárítószoba volt.

Az 1930-as években született Meiser lányok a háború alatt a pincéből gyakran felszöktek az ötödik emeletre megnézni a „fényességet”, ahogy a Budai Vár hosszú napokon át lángokban állt. Régmúlt időkre nyúlik vissza az a történet, miszerint a ház helyén állhatott korábban a földszintes, hírhedt „Határcsárda”. Bontása közben a konyha alatt négy emberi csontvázat találtak, melyek kb. 30 éve lehettek már ott. A csárdába valamikor vagyonos marhakereskedők jártak. Nem kizárt, hogy a régi tulajdonos kifosztotta és meggyilkolta őket. Ám ezt a titkot biztosan, már sosem tudhatjuk meg…

Forrás:
Helyszínbejárás
A Belső-Ferencváros története – Budapest Városszépítő Egyesület. Bp. 1986. Giltán Tivadar

Saroképület toronnyal

Nyári hangulatban

Díszes kőkorlátok

Kék, virágos mozaikok

Megkopott festmények az ablakok között

Kazettás mennyezet mozaikokkal

Két méter magas, csillogó mozaik kép

Hangulatos lépcsőforduló

Növénymotívum a padlón ...

.... és az ajtók díszes rácsain

Kovácsoltvas konzolok az ötödik emeleten

Emeletenként változó ablakdíszek

Kis harang az udvaron

Kádban és napfényben fürdő növények az udvar

Felújítás után. 2013. :)

2012. május 7., hétfő

Jókai-Feszty-villa

Tudtad?

Szalon a művészkolóniában

Az 1880-as évet követően építési telekhez juthattak a képzőművészek, az Andrássy út (Hősök tere felé haladva) bal oldalán, a mai Bajza utca környékén. A kor neves festőinek és szobrászainak az Epreskert és több műteremlakás illetve villa adott otthont.

1890-ben, Jókai Mór felesége (Laborfalvy Róza) halála után, fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével a híres festővel, Feszty Árpáddal közösen vették meg a mai Bajza utca 32. szám alatti telket. Feszty, a velencei paloták mintájára építtette az ívelt ablakos villát, az író pedig fákkal és virágokkal tette otthonossá a kertet.

Az emeleten Jókai élt, a földszinti ötszobás lakás a fiataloké volt. A művészcsalád nyüzsgő társasági élete a pompás helyiségek köré, az emeleti 50 nm-es dolgozószoba, a festő 100 nm-es műterme és Fesztyné mahagóni szalonja köré szerveződött. Itt alakult ki az első igazi magyar művészszalon. Borús napok akkor köszöntöttek a villára, mikor az idős író házasságot kötött a pártfogolt 20 éves, Grósz Bellával és elköltözött. Feszty Árpád tönkrement, el kellett adni a villát.

A házat a Petőfi Irodalmi Társaság vette meg, végül több tulajdonosváltás után a Magyar Képzőművészeti Egyetemé lett. Jelenleg művészeti doktori iskola és a murális (közvetlenül a falfelületre létrehozott művészeti alkotás) tanszék működik benne. A műemlék épület már nem fogad látogatókat. Egy meghívás alkalmával azonban alaposan körül tudtam nézni a pince érdekes művészvilágában is. :-)

Forrás:
Adalékok a külső Terézváros történetéhez – Budapesti Városvédő Egyesület 1998.
Budapesti kultúrtörténeti séták I. – Fekete Sas Kiadó 2009.
Explore Hungary
epa.oszk.hu