Lásd Budapestet!: palota

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 16., kedd

Várkert Bazár

Képzeld el!

Minden idők kulturális lenyomata

A József nádor által építtetett palota Duna-parti kertjeit még szegényes házsor szegélyezte, mikor Ybl Miklós 1875-től kertépítményt tervezett a Lánchíd és az Erzsébet híd közé eső szakaszra. Eredetileg a kertet egy hosszan elnyúló, nyitott szoborcsarnok zárta volna. A megvalósulást követően az építmény a Bazár nevet kapta, mely üzlethelyiségeknek adott otthont, majd szobrászok műtermeiként funkcionált. A szimmetrikus építmény közepén található gloriettet feljáró lejtők fogják közre. Tőle két irányban a lépcsőpavilonok folytatásaként a fülkepavilonokat északon a testőrpalota háztömbje keretezi, amely a királyi testőrség tagjainak és családtagjaiknak otthonát biztosította. Délen pedig a két bérpalota zárja a sort.

A II. világháború okozta súlyos károk részleges helyreállítását követően, 1961-'84 között a Budai Ifjúsági Park, az Ifipark működött itt. Az azóta pusztuló Várkert Bazár megújulásáról szóló terveket a Kortárs Építészeti Központ által szervezett sétán, az engedélyezési terv felelős tervezőirodája, a KÖZTI ZRt. építésztervezőjétől, Pottyondy Pétertől hallhattuk.

Az Ybl-féle épületek és a hozzájuk tartozó térstruktúra, eredeti formájukban valósulnak meg. A hegyoldal sétányainak, parkjainak megközelítését több lift és a Kortina fal melletti, zárt Vízhordó lépcső tetejére tervezett mozgólépcső segíti majd. A parkolásra mélygarázst alakítanak ki. A koncepció alapján a Várkert Bazár többfunkciós épületei és kertjei teljesen átjárható struktúrát képeznek a különböző funkciók összekapcsolására.

Az 1000 főt befogadó multifunkciós csarnok biztosítja majd a múzeumként, kiállítótérként működő épületek üzemeltetését. A volt testőrpalota workshop és alkotóműhely funkciót kap, ahol képzőművészek mutathatják be munkáikat. Lehetőséget kapnak a vidéki múzeumok is, hogy az érdeklődők más városok értékeit is megismerhessék. Az északi részen elhelyezkedő Öntőház nevét valószínűleg a fegyvergyártáshoz szükséges acélöntésről kapta. Udvarára most kortárs kertépítészeti elemekkel szabadtéri könnyűzenei koncertek helyét tervezik. A terasz kettős funkciót kap; a Vendéglátóipari Múzeummal karöltve mutatja be a jellegzetes magyar ételek sokaságát. Ugyanitt este az étteremből, akár egy somlói mellett, rég nem látott nézőpontból csodálhatjuk a pesti oldalt. A rámpasor alatti gótikus, támpilléres fülkék egybenyitásával a déli oldalon cukrászda létesül, melyhez a kiszélesített gyalogosjárdán teraszos kialakítást biztosítanak. A két déli bérpalota közötti átjárást megoldva, az épületekben kávézók is helyet kapnak majd.

A tervek szerint a vendégek 2014-ben már élvezhetik a megújult Várkert Bazár szolgáltatásait, mely minden érdeklődőnek egyaránt színvonalas kulturális feltöltődést nyújt. Az ott készült képeket nézegetve még nosztalgiázhatunk egy letűnt kor maradványain, de a tervek alapján már könnyen beleláthatjuk a jövő új színeit is!
Találkozunk a megnyitón!

Forrás:
Helyszínbejárás
Pottyondi Péter – KÖZTI ZRt. építésztervezője
kek.org.hu/varosisetak

További Várkert Bazár bejegyzések:

kep-ter.blogspot

checkmybudapest.blogspot

Várkert Bazár anno

Élet az Ifiparkban

Mai, kopott formájában

Zolnay díszek a boltozaton

Saroképület

Feljáró a romos, megtámogatott oszlopokkal

Oszlopok

Borostyános lépcsőpavilon - építési terület

Idő eszi a fal díszeit

A romos külső lépcsősort rejt

A lépcsőház ajtaja

Gazdag díszítés

gloriette kupola

gloriette

Erősen kopott - valaha - csodás freskók a kupolában

Ha ez az arc mesélni tudna ...

Oszlopok

Életérzés a múltból


Kimagasló kortinafal mellett a fedett Vízhordó lépcső

A Vízhordó lépcső sikátora

A testőrpalota lépcsőháza ...

... és díszes ajtaja

Penészes falak a műtermekben

Árulkodó jelek

A műterem belső ajtaja

A déli lépcsőpavilon

Lépcső, korlát nélkül

A lakatlan déli palota cselédlépcsője

Lakatlan lakás ajtaja várja az új élet beköltözését

Látványterv – részlet

2012. május 22., kedd

Wenckheim-palota (FSzEK)

Nézz körül!

Könyvek a királyi pompa világában

A Wenckheim-palota a Kálvin térnél található Szabó Ervin Könyvtár főépülete.

A 120 000 holdas nagybirtokos család Szabadkígyóson élt. A jótékonyságáról híres Wenckheim Krisztina házasságából 7 gyerek született. A család sokat tartózkodott Budapesten. 1887-ben pesti palotájuk építését Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák mesterére bízták. Az épület a neobarokk stílusjegyeket viseli magán, belső tereire a rokokó és a biedermeier jellemző.

A palota díszbejáratát, a három, íves kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A Reviczky utca felőli bejáraton vezették be az udvarba a lovakat. A könyvtár jelenlegi kávézója volt az egykori istálló. A hátsó szárnyba, illetve a második emeletre a személyzet lakrészeit és a konyhát helyezték.

Az előcsarnokból átriumos (felül üveges) márványlépcsőház vezet az emeletre, ahol királyi pompa fogadja a látogatót; boudoir, arany- és ezüst szalon. A velencei tükrös báltermek karzatán foglalt helyet a zenekar. Thék Endre asztalosmunkáját dicséri az egykori dohányzóban a csigalépcső és a sötét tónusú ebédlőszalon bútorzata és mennyezetborítása.

Miután a család 1927-ben a főváros számára eladta az épületet, azt átadták a Fővárosi Könyvtár számára, ami Szabó Ervin, a magyarországi könyvtárügy élharcosáról kapta nevét. A 2001-es Központi Könyvtár rekonstrukciója során funkcióiban és szolgáltatásaiban is korszerű intézmény jött létre. Látogatás alkalmával érdemes megnézni a reprezentatív olvasótermeket is! ;)

Forrás:
A példa ereje Budapesten (Budapesti Városvédő Egyesület – 2004)
Budapest Enciklopédia (Corvina Kiadó – 1970)

www.fszek.hu

wikipedia.org

Wenckheim-palota a Kálvin tér felől

Kupola rész közelebbről

Épületdísz a főhomlokzaton

A kapu árnyéka a főbejáraton

Lámpa csipkés vaskeretben

A kovácsoltvas kapu kacskaringós részletei

Díszbejárat

Bejárat a Reviczky utca felől (A Könyvtár bejárata)

Díszes sarokelem

Lépcsőház átriummal

Korlátdísz

Ajtókilincs

Aranyszalon

Kályha az ezüstszalonban

Díszes barokk bálterem

Mennyezetdísz

Többmázsás csillár az ebédlőben

Faragott faburkolat

Válassz egy könyvet és foglalj helyet! :)

2012. május 7., hétfő

Jókai-Feszty-villa

Tudtad?

Szalon a művészkolóniában

Az 1880-as évet követően építési telekhez juthattak a képzőművészek, az Andrássy út (Hősök tere felé haladva) bal oldalán, a mai Bajza utca környékén. A kor neves festőinek és szobrászainak az Epreskert és több műteremlakás illetve villa adott otthont.

1890-ben, Jókai Mór felesége (Laborfalvy Róza) halála után, fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével a híres festővel, Feszty Árpáddal közösen vették meg a mai Bajza utca 32. szám alatti telket. Feszty, a velencei paloták mintájára építtette az ívelt ablakos villát, az író pedig fákkal és virágokkal tette otthonossá a kertet.

Az emeleten Jókai élt, a földszinti ötszobás lakás a fiataloké volt. A művészcsalád nyüzsgő társasági élete a pompás helyiségek köré, az emeleti 50 nm-es dolgozószoba, a festő 100 nm-es műterme és Fesztyné mahagóni szalonja köré szerveződött. Itt alakult ki az első igazi magyar művészszalon. Borús napok akkor köszöntöttek a villára, mikor az idős író házasságot kötött a pártfogolt 20 éves, Grósz Bellával és elköltözött. Feszty Árpád tönkrement, el kellett adni a villát.

A házat a Petőfi Irodalmi Társaság vette meg, végül több tulajdonosváltás után a Magyar Képzőművészeti Egyetemé lett. Jelenleg művészeti doktori iskola és a murális (közvetlenül a falfelületre létrehozott művészeti alkotás) tanszék működik benne. A műemlék épület már nem fogad látogatókat. Egy meghívás alkalmával azonban alaposan körül tudtam nézni a pince érdekes művészvilágában is. :-)

Forrás:
Adalékok a külső Terézváros történetéhez – Budapesti Városvédő Egyesület 1998.
Budapesti kultúrtörténeti séták I. – Fekete Sas Kiadó 2009.
Explore Hungary
epa.oszk.hu