Soroksári úti Fegyver- és Gépgyár üzemi csarnoképülete

Fedezd fel!

Letűnt korok nyomában

 

Az idei 100 éves házak ünnepének hétvégéjén a látogatók előtt is megnyitotta kapuit – sorompóit – a Soroksári úti egykori Fegyvergyár épülettömbjének legnagyobb csarnoka.
A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény egy korábbi előadásának keretén belül volt alkalmam, egy 1999-ben készült kisfilmből és néhány dolgozó elmesélése alapján megismerni a gyár történetét.

Báró Fejérváry Géza a Magyar Királyság honvédelmi minisztere 1886-ban vetette fel egy önálló fegyvergyár létesítésének gondolatát. 1888 januárjában Kauser József hozzá is látott a tervek kidolgozásához, s még ez év áprilisában meg is adták az építési engedélyt! A választott és egyre bővülő, 13 hektáros terület a Soroksári út és a Gubacsi határ szomszédságára esett, mely akkor a város lakott részeitől távol eső legelők és mezők vidéke volt.

A Fegyver- és Lőszergyár 1889 augusztusában 1000 munkással kezdte meg a termelést, ami azonban – valószínűleg politikai okok miatt – hamarosan megbukott. A Fegyver- és Gépgyár Rt. néven 1891-ben újraindított gyár kiváló minőségű gyalogsági fegyvereket és világszínvonalú szerszámgépeket, később dízelmotorokat gyártott!

1911-től az újabb beruházások érdekében a déli területek beépítését szorgalmazták. Ekkor készültek a jellegzetes külsejű, többszintes monolit vasbeton épületek. A munkálatok 1913-ban kezdődtek. A kor legkiválóbb építési technológiáit alkalmazva készültek több méter magasságban az íves zsaluzatok és vasalások az acélrácsos szerelő csarnokokban, ahol 1915 őszére már meg is kezdődhetett a termelés. A kazánház 60 méteres kéménye is ebben az évben készült el.

 
A szigorúan őrzött terület épülettömbjének sűrűjében megbújó gépház fölött magasodik a 20 méteres víztorony, ahol két, 28 m3-es tartály tárolta a Dunából szivattyúzott vizet. A gépház melletti, igazgatósági épület 1916-ra nyerte el mai formáját. Az elegánsan berendezett, intarzia bútorok, vitrinek és csillárok sajnos már nincsenek meg. 1899-től 1936-ig Frommer Rudolf  a gyár cégvezetője, majd vezérigazgatója lett. Több mint 150, a fegyvergyártáshoz kapcsolódó találmányt szabadalmaztatott, a termelés pedig ráállt 1909-ben a róla elnevezett Frommer pisztolyok tömeggyártására is. Lumniczer Sándor sportlövő, Frommer által tervezett sörétes puskával nyert világbajnokságot!

A Fegyvergyár legjellegzetesebb épülete a négyemeletes csarnoképület, mely Gut Árpád és Gergely Jenő tervei alapján 1914-re készült el. Ez az az épület, melynek földszintjén és első emeletén később az Arzenál kapott helyet.

A hatalmas, sötét pincerendszerből induló vastag tartóoszlopok a negyedik emeletig magasodnak. A pincében az óvóhelyeket később raktárként használták. A háromhajós alul bordás födémmel kialakított belső terekben egykor zaj és mérgező anyagok között gépek és munkások végezték a termelést. 

A földszinten sajtoló műhely, az első emeleten szerszámgyártás és a harmadik emeleten galvánüzem működött. A tölténygyártás leleményes berendezésének nyomai is láthatók még. A negyedik emelet végében a lépcsőház mellett egy ráccsal elkerített helyen, vaslétrán keresztül lehet feljutni abba a tető fölé emelkedő kis házikóba, ahová keskeny liften jutott fel, és olvadt meg az ólom. A magasból a képlékeny ólomgolyócskák a zuhanás közben nyerték el végső formájukat, és a légáramlástól lehűlve és megszilárdulva egy gyűjtőkosárba potyogtak.

A hatalmas galvanizáláshoz szükséges betonkádakat már elbontották, de a mennyezeten még mindig láthatók a sárga olajfoltok és itt-ott az oszlopok olajtól megbarnult csempeborításai is. Furcsa érzés egy olyan hatalmas csarnokban „elveszni”, ahol annak ellenére, hogy évek óta üresen áll, még mindig lehet valamit sejteni abból az atmoszférából mely a gyár fénykorát jelentette! :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2014. 
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. Fegyvergyár története - dokumentumfilm 1999.