Csipkerózsika tánciskolában
Egy korábbi sétám során már kinéztem ezt az épületet. Egészen pontosan, nem is a külső megjelenése volt vonzó, hanem az a kép, amit akkor láttam meg, amikor – szokásomhoz híven - itt is bekukkantottam a régi kapu kis vasrácsos nyílásán. Lehet, hogy a meglepetést követően bekiáltott „hűha” szavam még visszhangzott is az előtérben a kis kép láttán. Akkor már tudtam, hogy vissza kell ide jönnöm!
A szürke, kopott vakolat még így is szép részleteket rejt. A bejárat felett címerként egy szál virág szolgál. A homlokzaton három erkély szépen kidolgozott vaskorlátja és az ablakok mellett egy-egy torzó díszeleg, sajnos már igen megviselt állapotban. A kapun belépve a boltíves előcsarnokban is megvannak még az eredeti járólapok. Jobbra a főlépcső vezet az emeletekre. Lépteimet először mégis az udvar felé vettem. A kertben ugyanis vastag törzsű vadszőlők hajtanak. Körben, a három elemet magasan benőtt növény alatt nyugvó épületben nagy volt a csend. Mintha Csipkerózsika álmának világában csöppentem volna, igyekeztem lábujjhegyen bejárni a bérházat, nehogy felébresszem. A lassan 70 éve kúszó szőlő levéltitkát most óvatosan felbontjuk, hogy meglessük mi lapul mögötte. :) A történetet Dr. Kindlovics Kálmán elbeszéléséből tudhatjuk meg, aki 1935 óta élt a Szentkirályi utca 6-os száma alatt.
A háromemeletes épület Jahn József tervei alapján 1897-re készült el Hulitius János megrendelésére. A házat a 30-as években Weil Sámuel kereskedőtől a bankár, Kohner Adolf családja vette meg, és az I. emeleten laktak. A korábbi 6-8 szobás lakásokat később átalakították. Ekkor már a 3-4 szobás új otthonok mindegyikét fürdőszobával is felszerelték.
A földszint egyik lakásában katolikus hírügynökség működött. Híres volt a ház azonban Róka P. Pál tánciskolájáról is. A neves, táncos dinasztia tagja külföldi tanulmányait követően a Magyarországi Tánctanítók Egyesületének elnöke lett. Szaklapot is szerkesztett és tankönyve alapján elméletet és koreográfiát is tanulhattak nála a tánctanítók és a táncos kedvű fiatalok.
Talán nem véletlen, hogy a 20-as, 30-as években itt, a földszinten lakott Kürti József a Nemzeti Színház tagja, aki a nagy, tragikus szerepekben lendületes játékával nyűgözte le a közönséget. De élt itt Somogyi Nusi színésznő is, akinek számos nagyszerű színpadi alakítása és több filmszerepe volt, s nem utolsósorban kitűnő táncos primadonnaként is számon tartották.
A szomszédban, a Szentkirályi utca 8-ban épült fel – ma már nem áll - Magyarország legnagyobb csokoládégyára, melyet a híres hamburgi cukrászmester Stühmer Frigyes alapított. A cég vezetését innen a Szentkirályi utca 6. II. emeleti irodáiból bonyolították. A III. emeleten pedig néhány évig panzió is működött melynek ablakai az utcafront felé néztek. A hátsó udvarban pedig a Szózat c. lap irodái voltak.
A háború sajnos ezt az épületet sem kímélte. A szovjet katonák 1945 januárjában parancsnokságot rendeztek be a II. emelet egyik lakásában. A kapu előtt pedig pár hónapig őrség állt. Innen irányították a felrobbantott Szabadság híd javítási munkálatait, az ideiglenes pontonhíd építését a Dunán. Ekkorra ugyanis már egyetlen ép híd sem segítette az átjutást Pest és Buda között. A pontonhíd 1945. március 15-étől 1946. január 10-éig szolgálta az átkelést, mert szerkezetének egy részét a jégzajlás elsodorta.
A Kohner család végül a házat az Izraelita hitközségre hagyta és az államosítás után a tanács, illetve a hitközség tulajdonába kerültek a lakások. A panzió is átalakult, lakásoknak és irodáknak adta át helyét.
Az 1956-os év októbere is mély nyomot hagyott a helyszínen. A heves lövöldözések és az utcában kialakult frontvonal miatt szinte egyetlen ép ablaka sem maradt a háznak. A hideg elől a lakók a belső szobákba húzódtak, hiszen a hiányzó üvegeket csak nagyon nehezen és jóval később tudták beszerezni. A Szentkirályi utca Rákóczi út felőli végét egy felborított villamos torlaszolta el.
Az 1985-ös adatok alapján tatarozás utoljára 1940-ben volt és jóformán csak a lépcsőházat érintette. Az épület romos külseje a történelemkönyv egy lapjaként árulkodik a régmúlt időkről. A belső, kúszó növényzet pedig minden levelében őriz talán egy-egy strófát a tánciskola nyitott ablakain egykor kisurranó dallamokból.
Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. 1985. - Antal Tibor.
Déry Attila: Józsefváros. 2007. Terc Kiadó.
mek.oszk.hu/kurti-jozsef
hotdog.hu/hollosi-somogyi-anna
mek.oszk.hu/roka-pal
jozsefvarosanno.ucoz.com/stuhmer_csokoladegyar
 |
| Bekukkantás |
 |
| Részletgazdag díszítés |
 |
| Torzók és szolid erkélykorlát |
 |
| Címer virággal |
 |
| Faragott kapu |
 |
| A felújított előtér |
 |
| Itt kezdődik a vadszőlő... |
 |
| ... és a magasban ér véget |
 |
| A földszint padlója |
 |
| Főlépcsőház |
 |
| Egy-egy emeletet már felújítottak. Az oszlop és a terrazzo az eredeti. |
 |
| Vasrács a folyosó végén |
 |
| Kilátás az udvarra |
 |
| Itt is eredeti a terrazzo |
 |
| A 70 éve kúszó szőlő... |
 |
| ... betakarja a házat |
 |
| A régi cselédlakás eredeti ajtaja |
 |
| Átjáró a cselédlépcsőhöz |
 |
| A hátsó lépcsőház |
 |
| Van, ahol a cselédlépcső szebbre sikerült, mint a főlépcsőház ;) |
 |
| Kürti József |
 |
| Somogyi Nusi |
 |
| Stühmer Csokoládé |
