Postás Művelődési Központ

Kerülj beljebb!

Az Egyedi Palota története


Október 9-én a Postások világnapján, ünnepélyes keretek között újra megnyitotta kapuit a Benczúr Ház, vagyis a Postás Művelődési Központ. A történet az 1800-as évek közepén kezdődött. Stern Ignác szeszfinomító gyáros Artúr fia a kisalföldi Egyeden gazdálkodott földbirtokán, míg Lajos fia az újpesti szeszgyár tulajdonosa lett. A család, nevét a földbirtok után Egyedire változtatta.


Egyedi Lajos a mai Benczúr utcában lakóházat építtetett Marmorek Oszkár műépítésszel. A neoreneszánsz palota 1897-re készült el. A háromemeletes épület alagsorában kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, valamit a házigazda ménesének istállója is. A lépcsőházat szép kovácsoltvas korlát és színes üvegablakok szegélyezték. Az emeleten a Díszterem, a Fehér szalon (hölgyszoba) illetve a Barna szalon (úriszoba) foglaltak helyet. A Vadásztermet az ország vadjainak trófeái díszítették. A hátsó, hatalmas kert a leghíresebb magyar versenyló, Kincsem leszármazottjának, Fatimének az emlékművét rejti.

A ház urának halála után a palota a Magyar-Olasz Bank tulajdonába került, melyet 1930-ban a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapítványa vásárolt meg. Az átalakításokat követően ’54-re a Postások Központi Kultúrotthonává vált. A platánfás kertben komolyzenei koncertek várták a vendégeket. A Díszterem ünnepélyek és előadások színtere lett. 300 személyes konyha, ifjúsági klub, könyvtár és a táncterem is rendelkezésre állt. Az üvegcsilláros termek selyembrokát borítású falai között igazi, pezsgő kulturális élet folyt a Postás Otthonban!


A megváltozott tulajdonosi viszonyok azonban egy időre véget vetettek az intézmény működésének. Hála a kitartó munkának, a Benczúr Ház újra a régi, pazar pompájában, mindenki számára hozzáférhető, kulturált szórakozást és felüdülést jelent! A korábban Andrássy úti Saxlehner palotában működő Postamúzeum is méltó helyet kapott itt. Érdekes, izgalmas kiállítása újra látogatható!

Forrás:
Adalékok a Külső Terézváros történetéhez - 1998.
Szilágyi Maya ügyvezető - Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány
http://www.benczurhaz.hu/

Benczúr utca 27.

Főlépcsőház

Virágos Róth Miksa ólomüveg

Íves télikert

Díszterem félhomályban

Erkély a Díszteremben

Konzol

A díszterem csillárja

Díszes mennyezet

Gobelin, kandallóval a Fehér szalonban

Barna szalon

Étterem a kert felőli részen

Az étterem íves ablaka a kert felé

Kávézó

Hangulatos terasz

Belső udvar

Hátsó homlokzat

Szabadtéri színpad a hátsó kertben

Az emlékmű, borostyán ölelésében

A Pesti Vigadó

Nézz fel, és láss!

Víg pestiek


1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.

A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.


A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.


Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)



Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96

szoborlap.hu

Pollack Mihály klasszicista vigadója

Feszl vigadója az 1880-as években

Duna korzó hangulata az 1900-as években

Szépen felújított Vigadó a rendezett parkkal

Homlokzat az óriási, osztott ablakokkal

Csipkés ablakdíszek

Kőfaragás

 

Szobrok, kezükben régi hangszerekkel

Táncoló nőalakok az oszlopokon

Szoborfejek

Erkély

Kőcsipkés részletgazdagság

Sokszög az erkély alatt

Oszlopfő

A nyolcszögű oszlop aprólékos díszítése

Egy béka a Vigadó előtt :)

A Budai Vigadó

Fedezd fel!

Víg budaiak

 

A vigadó hallatán szinte mindenkinek a pesti Feszl-féle épület, a Redout utódja jut az eszébe – de az egy másik mese lesz! :) A ház a közművelődés igényét volt hivatott kielégíteni; hangversenyeket, táncmulatságokat és egyesületi összejöveteleket rendeztek itt. Ezt a reformkori budaiak irigykedve nézték, ezért egy budai vigadó létrehozását sürgették, amit heves vita előzött meg, mert egyesek a pesti vigadó jövedelmének csökkenésétől tartottak.


Az 1890-es években a Budai Vigadó és a Corvin tér területén katonai szertárépület, ágyútalpraktár működött. A telek megvásárlást követően nyilvános tervpályázatot írtak ki, melyet Kalina Mór és Árkay Aladár nyertek. Az épület külseje eklektikus, oszlopfői a reneszánsznak hódolnak, a belső tér pedig szecessziós. Az eredeti tervpályázaton körablakok szerepeltek, ám a megvalósulási terv négyzetes elrendezése helyett végül a körablakok valósultak meg. A homlokzaton a korabeli híres zenészek nevei olvashatóak.


A földszinten működött Bauer Ignácz kávéháza, melyben gázcsillár világította meg a díszes italpultot, a Thonet bútorokat és a biliárdasztalokat. Az épület másik szárnyában vendéglő nyílt, az emeleten rendezvény- és báltermek. Működött itt társalgó, olvasó- és játékterem, színház és könyvtár is.


A II. világháború idején a kulturális élet háttérbe szorult. A Budai Vigadó Filmszínház 1952-ben szűnt meg. A házba az Élelmiszerjegy-Központ Elosztó Hivatal költözött. A háborúk rombolásait követően az épület, - bár eredeti tervek hiányában nem korhű – de impozáns külsőt kapott a 2007-es felújításkor. 2011 óta pedig műemlék. A Budai Vigadó és az itt működő Hagyományok Háza színes, kulturális programokkal várja a látogatókat!

Veréb Jankó pécsi vicclap anekdotája:
 A táncoló hölgyek még a századvégen is gyakorta fűzővel ügyeltek alakjukra, mely ruhadarab akkorra már szélesebb körben a gúny tárgyát képezte.
     „Tánczközben
     – Nemde uram, ön is tagja a pécsi atletikai klubnak?
     – Honnan sejti ezt nagysád?
     – Nagyon erősen tud szoritani.
     – Óh bár én szoritanám; de azt tartom, hogy más atléta szoritja kegyedet.
     – Más atléta? Miféle más atléta?
     – No ne jőjjön mindjárt zavarba. A derékfűző.”

 

Forrás:

hagyomanyokhaza.hu

epiteszforum.hu
papiruszportal.hu
Gábriel Tibor – A Székesfőváros Budai Vigadója

Budai Vigadó a fénykorában

Kávéház és étterem

Napjainkban

Corvin tér virágokkal

Bejárat

Körablakok zeneszerzők neveivel

Díszes homlokzat

Az előcsarnokba belépve

Díszes mennyezet

Az első emelet oszlopai

Boltívek

A hátsó udvar körfolyosója

Bálozók régen

Báliruhák

Georgia bérpalota

Fedezd fel!

Felsőbb körökben


Az Astoria sarkán álló, hengeres és órás házakról kevesen gondolnák, hogy valójában két különböző épületet rejtenek. Építési sorrendben; a Rákóczi út 4. dr. Barát Béla és Novák Ede tervei szerint 1935-re készült el. Földszintjén ’48 után az Extra áruház, majd a Textilház nyílt meg.


Kapuján belépve hatalmas, márványburkolatú előcsarnokba érünk. Szembe szolid, vasdíszes üvegajtó vezet az udvarra, ahol a növényzet egy díszmedencét rejt. Az oszlopos csarnok mennyezetén kör alakú nyílás ad rálátást a félemeletre. A körkivágás sávja érdekes sárgászöld  led világítást kapott. Hirtelen elképzeltem, ahogy lakók keringőznek az érdekes disco fényben. :-)


A szép, tágas előcsarnokból két személylift indul a szintekre. Az I. emelet padlójának közepén egymásra mintázott fekete, barna és fehér színű körmotívumok láthatók. Fölötte az emeletek padlója a földszinti korlátos körkivágást ismétli. Az utolsó emeletet fényáteresztő, lukacsos (üveg szemes), üvegbeton kupola koronázza.


A tetőteraszt kovácsoltvas korlát szegélyezi. A homlokzatot egységes travertin burkolat díszíti. Franciaerkélyes ablakai kőkeretes kovácsoltvas korlátot kaptak. A kiugró sarki rész hosszú ablakai műteremlakás rejtenek. Felette, toronyszerűen magasodó tömbön elektromos óra mutatja a pontos időt. A Rákóczi úti homlokzaton vörösrézlemezből női szoboralak a "Termékenységet" szimbolizálja. 




* kiegészítő információk a kommentekben!


Forrás:
Helyszínbejárás
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között – 2001.
Interjú a ház közös képviselőjével

Georgia ház az órával. Mellette még látszik, hogy nem állt a mai sarki ház

Mai formájában

Ha alaposabban megnézzük az erkélykorlátokat, a két ház ebben is különbözik

Szolidan díszes kapu

Tágas márványcsarnok oszlopokkal

Lelátás az első emeletről

Megvilágított körkivágás

Lukas az első emelet :)

Célpont a II. emelet padlóján

Látvány a kör közepéről

Széééles mosollyal

Felsőbb körökben

Lukacsos kupola

Emeletek között

Az alsóbb körökben

Sark-kör

Legfelső szint

Mind ennek a teteje

Hangulatos belső terasz, kilátással