Pichler ház
Városunk az eldugott mellékutcáiban is sok érdekességet és felfedezni valót tartogat még számunkra, de most kicsit nézzünk körül a turisták egyik kedvelt helyén. A nyári meleg és az árvíz összevonásaként ma gondolatban Velencébe repülünk, de ígérem, ezúttal megússzuk szárazon! Budapestben – többek között – az a jó, hogy anélkül, hogy külföldre kéne utaznunk, városon belül bukkanhatunk rá az épített környezetben a távoli kultúrák kis szeletére.
Ma a Szent István téren sétálgatunk. A Bazilika látványa monumentális méreteiben épp olyan lenyűgöző képet mutat, mint szépen kidolgozott apró részletei. Miután kigyönyörködtük magunkat a látványban, pihentessük meg szemünket a szomszéd épület kőcsipkéin.
Aki már járt Velencében és látta a Casa d’Oro épületét, annak bizonyára feltűnik a hasonlóság a Hercegprímás utca, sarki épületével. A térre és az utcára néző romantikus homlokzat a gótika csipkés elemeit vonultatja fel. A négyemeletes épületet a csúcsíves, tagolt ablakok, a gazdagon alkalmazott mérművek és a második emeleti erkélyek teszik változatossá.
A ház a Bazilika teraszáról igazi ékszerdoboz képével ajándékoz meg bennünket. Olyan dobozka ez, mely már messziről sejteti, hogy részleteiben rejlik igazi szépsége. Az embernek szinte kedve támad kézbe venni, és nézegetni!
A ládika a Hercegprímás utca felől nyílik. A homlokzaton emléktábla hirdeti, hogy a Pichler házként híres műemlék, Wieser Ferenc tervei szerint épült 1855 és 1857 között. Zöldre mázolt fakapuján belépve csipkézett boltívek árnyékában érünk, a mennyezeten kovácsoltvas csillár. Lábunk alatt visszaköszön a sok helyütt megmaradt sárga keramit. Az előtér egy szolid méretű kis udvarra nyílik, sarkában cselédlépcsővel, körötte pedig a ganggal. A vesztibülből balra indul az első emeletig zárt, majd félig nyitott, tágas lépcsőház. A vörös márványból faragott lépcsőket itt is szép kovácsoltvas korlátok kísérik. A két lépcsősor, ablakos folyosóra vezet. A legfelső szint nagy terasza szép kilátást ad a Bazilika tornyaira és a ház belső udvarára. A gang sárgára vakolt falán jól mutatnak a zöld ablakkeretek, felettük pedig medálként a kőrozetták. A cselédlépcső viszont meglehetősen egyszerű, inkább modernebb képet mutat. A csigavonal ívét két nagy oszlop töri meg, így a földszintről úgy tűnhet, mintha egy üres liftaknában állnánk. A főlépcsőházban este a szép üvegcsillárok, nappal pedig az osztott üveges nagy ablakok árasztják el fénnyel a hófehér, faragott stukkókat és a mintás padló lapjait.
A Szent István tér sarki épületének szerényen elegáns belső tere kellemes összhangot ad a külső díszítettséggel. Ha valaki nyaralásként egy kis velencei hangulatra vágyik, és tudja nélkülözni a lagúnát, vegye kézbe ezt a kőcsipkés ékszerdobozt! ;)
Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
varosvedo.hu
egykor.hu
 |
| Ca' d'Oro Velencében |
 |
| Pichler ház régen. Kép: Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 2. TERC Kiadó |
 |
| Hercegprímás utca 9. |
 |
| Látvány a Bazilika teraszáról |
