2013. február 19., kedd

Lónyay utca 17.

Képzeld el!

Vasfegyelem és luxus a vaskereskedő házában


Egy korábbi alkalommal már tettünk egy sétát a Lónyay utcában, ám a kellemes tapasztalatok újra elhoztak ide. Ekkor találtam rá arra a sarki épületre, melynek telkét még 72.000.- forintért vette meg az építész Kiss István és neje 1898-ban. Tervei egy olyan luxusbérházat mutattak, melynek lakásaiban akár 35 nm-es szobák is voltak.

1918-ra a bérház az Üllői úton működő vaskereskedés részvénytársaság főrészvényesének, Heinrich Gábornak a tulajdonába került. Ügyvédje segítségével csak megbízható információk alapján adta bérbe lakásait arisztokratáknak, politikusoknak és művészeknek. A házban szigorú rendet tartott, a vicékkel naponta sepertetett és port töröltetett. A 30-as években a széntüzelésű kályhákat is azért cseréltette fatüzelésűre, hogy a szénfelhordással járó piszkolódás megszűnjön a házban.

A 40-es években fia, ifj. Heinrich Gábor, az új tulajdonos vette át az épület fenntartásával kapcsolatos ügyek intézését. A háború miatt a pinceszinten óvóhelyet építtetett ki, melyben a nők és gyerekek számára faágyakat ácsoltatott. Mások a félemeleti mosókonyhában, szárítóhelyiségben vagy a vasalószobában kaptak helyet. A lakók nem csak egymást segítették, de a házat is közös összefogásban védték, a liftben kialakított váltott őrséggel. Felekezeti különbség nélkül misét is tartottak a mosókonyhában a házban lakó operaénekes, Hámory Imre közreműködésével.
 

1945 után a háborús kárt a ház tulajdonosa saját költségén állíttatta helyre. Ekkor készült a háború túlélésének emlékére Palka József munkája, a lépcsőház színes üvegablaka, ami Máriát ábrázolja a kis Jézussal. Az ingatlan 1949-ben állami kézbe került, és az IKV 1968-as „felújítása” következtében több kárt szenvedett. Látogatásomkor mégis megfogott a ház szép, virágokkal otthonossá tett udvara, a széles, kövezett folyosók, a lengőajtók magyaros virágmintás mart üvege, a rézfogantyúk és a kilincsek. A függőfolyosókat levélmintás öntöttvas oszlopok tartják, és a nyílászárók egységes mustársárga színezést kaptak.

A kapuban két házban lakó úrral is találkoztam, akik büszkén mesélték, hogy egykor az arisztokrácia lépteit vörös kókuszszőnyeg kísérte itt az emeletekig, de a liftben díszes pad is rendelkezésre állt. Örültem, hogy találkoztam olyan lakókkal, akik szeretik házukat, vigyáznak rá, és ismerik annak történetét is! :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Adalékok a Belső Ferencváros Történetéhez. - Budapest Városszépítő Egyesület. Bp. 1986. Dr. Szentpéteri Tibor



 







Erkélyt tartó konzol két nőalakkal


A kapu mintája


Boltíves bejárat


Faragott kőkorlát az előtérben


A háború túlélésének emlékére...

... Palka József munkája


Tágas lépcsőház, szépen kidolgozott fakeretes ablakokkal

A korlát csúcsdísze


Virágmintás mart üveg a részfogantyús ajtón





Rézkilincs



Levélvirágos oszlop a folyosón

A gang korlátja

Tetőt tartó csigavonalas konzolok

Tágas udvar, növényekkel


Lépcsősor a boltívek alatt

Faragott kőoszlop


Az öntöttvas oszlop dísze


11 megjegyzés:

  1. Nagyon szép épület! Átjön a képeken, hogy tényleg szeretik a lakók, nagyon rendbe van tartva és a kis cserepes növényes udvari kert is aranyos.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon megszerettem ezt a házat, összességében olyan kedves a hangulata, jó volt megnézni :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó cikk! Az a sárga keramitkocka a "szomszédban" is jellgzetes:

    http://multmento.blog.hu/2012/03/01/110_eve_hungaricum

    És még egy írás Heinrichékről:

    http://mno.hu/migr_1834/elrozsdasodott_vasudvar-160011

    Egyébként érdemes lenne csinálni egy térképet, ahol feltünteted miket mutattál már be. Tök jó lenne ha aszerint is kereshetők lennének a cikkeid.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Palotabarát! Köszönöm, hogy ezt a két cikket is megosztottad velünk. :)
      A "keramitsárga burkolatokkal" sajnos egyre kevésbé találkozunk már... A Heinrich család történetéről pedig ez a cikk igazán érdekes, főleg Heinrich Nadine visszaemlékezésében. Szívesen bekukkantanék a Heinrich-udvarba is, persze a régi lakással együtt!
      A térképes kereső jó ötlet! ;)

      Törlés
  4. Mennyi gyönyörű részlet, fantasztikusan szép a beltér és a rendezett udvar. Jó, hogy megosztottad velünk ezt a sorozatot is. Legalább így gyönyörködhetünk benne. Hány ilyen belvárosi házunk lehet még, amely az "egyszerű" külső mögött tényleg egy álomvilágot rejteget.

    VálaszTörlés
  5. Hát ez gyönyörű! és a hozzá tartozó történet nagyon érdekes.A virágmintás mart üvegek, a lépcsőházi korlát és a bejárati kapu vas azsúrja különösen tetszett.No és a kapu fölötti két nőalak..mennyi csodás,szemet-lelket gyönyörködtető részlet! Köszönet a közvetítőnek és hódolat a tervezőnek..kis is volt ő? Kiss István,nem nagyon ismert,vagy csak én nem hallottam felőle...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban csodaszép ez a ház. Nekem is azért tetszik, mert minden zeg-zugban van valami érdekes, különleges megoldás. :) Kiss Istvánról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Istv%C3%A1n_%28%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz,_1857%29

      Törlés
  6. köszönöm Vero, ez paradicsomi állapot!!

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Ó, azt hiszem, eltünt a kommentem...szóval, egy gyermekkori barátnöm ebben a házban lakott. És én múlt éjjel, annyi év után álmodtam azzal a csdálatos fölvonóval, ami már gyermekként is annyira tetszett! Én a Lónyay 22-ben nöttem föl...Van valami jó könyved, ami csak a budapesti belö udvarokról és lépcsöházakról szól? CSodálatos képeket készítettél!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Több ilyen könyv is van. Antikváriumban ki lehet fogni ezt-azt :).
      A Lónyay utca 22-ről szívesen beszélgetnék! Ha van kedved írj itt: lasdbudapestet@gmail.com

      Törlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.