Múzeum utca 11.

Tudtad?

Károlyi palota


A Palotanegyed – mondhatni, a város szívének csücskében – jövet-ment útba esik, ám most kifejezetten a Károlyiékhoz indultam képzeletben vendégségbe. Mivel Károlyiék világában könnyen elkeveredhetett itt az ember, akkoriban bizony pontosan meg kell fogalmazni azt a díszes báli meghívót, mégpedig a Múzeum utca 11. számú épülethez, hiszen ha megállunk a Pollack Mihály tér sarkán és szétnézünk, szinte minden második palota a családhoz tartozott.

A  szépen felújított sarki, zárt beépítésű  palota, kétemeletes homlokzata, a Múzeum utcára és az Ötpacsirta utcára néz. A neoreneszánsz palota gróf Károlyi Sándor felkérésre a Skalniczky és Koch építésziroda megbízásával épült 1869-ben Pucher József tervei alapján. Az örökösödést és a többszörös tulajdonosváltást követően 1933-ra gróf Károlyi István fóti- és 1949-től Károlyi István budapesti lakos kezébe került. A homlokzatok fala kváderköveket utánzó mintával készült, az ablakok pedig kosáríves díszítéssel. A sarokra néző egyetlen, kőkorlátos erkély szomszédos ablakai mellett a stukkódíszekben a kétsárkányos Károlyi címer és a monogram is látható. Az élénk társasági élethez igazodva a palotába a Múzeum utca bejáratánál hajtottak be a kocsik az udvarra - ahol egyébként lovarda és istálló is rendelkezésre állt. A hintókból kiszállva a vendégek a földszinti fogadóba érkeztek, majd a bálok és a látogatás végeztével a Dienes László - ma Ötpacsirta - utcai kapun távoztak.

Ám, mielőtt még ilyen gyorsan átsuhannánk a palotán, nézzünk kicsit körül! A főkapun benyitva pár lépésre, bal oldalon a kétszárnyú ajtó egy előcsarnokba vezet, melynek végén a díszlépcsőház pazar pompája tárul elénk. A növénymintás mozaikpadló helyenként már hiányos, de szépsége most is árulkodó. A kör alakú csarnok márványlépcsőit barokkos, megtört ívű kovácsoltvas korlát szegélyezi. Az emeleti erkélyét két faragott kőkonzol tartja. A lépcsőház  világítását  nagyméretű ablakok, és a gazdag díszítésű falikarokhoz tartozó eredeti bronz lámpák szolgálják. Szépségében sértetlenül megmaradt az a hatalmas tükör is, mely a palota talán legnagyobb értékét mutatja, a tökéletes állapotban látható Lotz-freskót a mennyezeten. A kör alakú festett égbolt érdekes megoldásaként a lépcsősor kovácsoltvas korlátja ismétlődik szegélyként, mely Aurórát, a hajnalhasadást ábrázolja. Az első emeleten a családtagok lakosztályai, az ebédlő és a díszterem állt rendelkezésre szép márványkandallóval és bronzcsillárral. A második emeleten képtár volt, amit sajnos az 1912-es tűzeset miatt már nem tudták megmenteni. A grófi lakosztályokat és helyiségeket faragott, díszes, kétszárnyú ajtók kötik össze, melyeken még az eredeti rézkilincsek láthatók.

Az épületet 1969-től a MÁV Épületfenntartási Főnökség kezelte. Több intézményük és hivataluk mellett, 1964-től az Országos Idegenforgalmi Hivatal is helyet kapott itt. A földszinten a MÁV Szimfonikus Zenekar irodái, társalgója és próbaterme van, mely egy-egy koncert alkalmával megnyitja kapuit a közönség előtt is!


Forrás:
Helyszínbejárás 2012, 2013.
Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez: Budapesti Városszépítő Egyesület – 1985.
www.mavzenekar.hu