Távolba-látó rovat

Fedezd fel!

Schossberger kastély – Tura

 

Schossberger kastély (Grafika: Ferenc Tamás)

 Ez a blog Budapesttel foglalkozik. Nem tervezem, hogy koncepciót váltok, de fogalmazzunk úgy, hogy a Lásd Budapestet blog most kirándulni megy. Lehet, hogy ez lesz az egyetlen távolba szimatolós cikk, az is lehet, hogy néha még kitekintek. Minden cikk olyan helyszínről szól, ami valamilyen szempontból nagy hatást gyakorol rám. Nem szoktam különbséget tenni szépségük és érdekességük között, hiszen mindegyik kedves nekem.

 
Azt hiszem, mindenkire vár egy olyan ajtó valahol, (Budapesten vagy az országban vagy valahol a nagyvilágban) melyet kinyitva mélyen meghatja, megérinti a lelkét, - olyan igazán mellbevágóan - az építészet, vagy a régi korok csodája.  Ez a bejegyzés - rendhagyó módon – azért kerül most ide, mert egy ilyen betoppantást szeretnék megosztani veletek, melyben E. barátommal volt részünk.

Ezúttal Turára, Budapesttől 50 km-re, keletre kirándulunk, ahol alaposan szemügyre vesszük a Schossberger család kastélyát. Vonattal az utazás pont egy óra és az állomástól is hosszú út vezet bennünket a parkkal körülvett szép kastélyhoz. Gyaloglás közben van időnk ráhangolódni a város hétköznapi nyüzsgése után a kényelmes nézelődésre. A takaros régies és modern házak kertjei virágba borulnak, a kapuk előtt szomszédok beszélgetnek, és mindenki kedvesen üdvözölt bennünket. Egy kis pihenőre a rendezett főtér temploma előtt is érdemes megállnunk, körülnézni. Lapozzunk is bele történetünk könyvébe, és ugorjunk vissza az időbe, hogy mire a kastély kapujához érünk, már ismerősként köszönthessük képzeletbeli vendéglátóinkat!

Schossberger Lázár családjával az 1800-as évek elején a Felvidékről települt át a mai fővárosba. Vagyonuk gabonakereskedelem, bankügyletek, valamit cukor- és dohányipar révén gyarapodott. Olyannyira, hogy Ferenc József nemesi, majd 1890-ben bárói rangot adományozott a családnak. Pesti lakhelyük mellett, az akkori szokásoknak megfelelően birtokot vásároltak vidéken is, hogy kora tavasztól késő őszig a várostól távol pihenhessenek. A választás Turára esett, ahol Eszterházy Miklós hercegtől vették át 1873-ban a területet. A neoreneszánsz kastély tervei Schossberger Zsigmond kérésére Ybl Miklós irodájában készültek, a legújabb adatok szerint Bukovics Gyula ceruzája nyomán. 

Bukovics Gyula tervei alapján

A család a helyiek sorsát is mindig szívén viselte. Az uradalmi gazdaságot bérmunkásokkal, cselédekkel tartotta fenn. Számukra tanyákat és iskolát is építtetett. Zsigmond halálát követően fia, Viktor vette át a gazdaságot. Erdőtelepítésével elnyerte a Pest Vármegyében kiírt pályázat első díját is. Emellett a település megújításában is jelentős szerepet vállalt, valamint a főtéri katolikus templom - ahol az imént megpihentünk - újjáépítésére is anyagi segítséget nyújtott.

 

A kellemes séta után már meg is érkeztünk a nagy park tárt kapujához. A sűrű erdőn át egy széles, kacskaringós út vezet bennünket, és egyszer csak egy tisztásra érünk. Nem túlzás azt állítani, hogy közepén egy mesebeli kastély látványa tárul elénk! A kéményekkel és tornyokkal gazdagon díszített épület báját a borostyánnal benőtt falak és a málló vakolat teszi különösen hangulatossá. Az aszimmetrikus forma homlokzatát félköríves osztott ablakok tagolják, az árkádos főbejárat timpanonján pedig a család címere jelzi, hogy helyes címre érkeztünk. A domborművön az oroszlán az erőt, a méhek a szorgalmat és a kaptár a gyűjtögetést szimbolizálják. 

&

&

 

 

A 98 helyiségből álló kastély korszerű, fejlett technikai megoldásokat rejt. A pinceszinten kapott helyet a központi fűtés kazánja, az étellifttel felszerelt konyha és az egyéb kiszolgálóegységek. A földszinten és az I. emeleten a bárói család és az illusztris vendégek foglalták el helyüket. A második emeletet a szolgálók és egyéb vendégek részére tartották fenn. A felsőbb szinteken és a padlástérben olyan fénycsapda technikát alakítottak ki, melynek segítségével természetes szórt fény jutott a kastélyba. A széles csövek belső sima, megdöntött felülete tükörként továbbította a beáramló fényt, ami megvilágította az adott helyiségeket.

&

 







A kastély jelenleg igen koros – félig romos – állapotban látható, de még így is szépen kirajzolódik rajta a múlt minden árnyalata. Belépve, a rövid lépcsősor egy oszlopos nagy előtérbe vezet, felette áttört mennyezet ad rálátást az első szintre. A kőkorlátos lépcsősort kerek ablakok szegélyezik, és a teret freskók díszítik. A kívülről mesebeli képet festő keskeny magas torony nem királylányt, hanem csigalépcsőt rejt, ahol régen a cselédek közlekedtek. A belső térben balra, hosszú boltíves folyosó faberakásos, íves ablakaival szemben a szobaajtók már lakat alatt tartják a múlt történeteit. Csak néhol lehet egy-egy korhadt résen, vagy kulcslyukon bekukkantani. Az átjáró pepita mintás padlója már régen megkopott. Az előtértől jobbra, a termeken áthaladva jutunk el az egykor élettel teli, hatalmas pálmaházba. A három, íves kiszögellés boltíves emelvényeinek ablaküvegei már sok helyütt hiányosak, csakúgy, mint a vakolat, ami alig takarja már a nyers, lukacsos téglákat. Egykor itt is freskó díszítette a mennyezetet. Maradványai még nyomokban látszanak. A télikertből régen lépcsősor vezetett a kastély szép parkjába. Mára borostyánnal borogatott, törött kőtömbök és lelakatolt rozsdás ajtók állják utunkat. Visszatérünk hát a főlépcsőházhoz, és körülnézünk az emeleten. Az átvágott mennyezet itt is hangulatos belső teraszos képet mutat, körötte zárt, megkopott fehér ajtókkal és régi tükörrel. 

&

&

&

 

Az emeleti folyosóról nyíló szobaajtók is betekintést engedtek egykor, de már zárva mind. Egyedül a leghátsó, közfalak miatt teljesen lebontott nagy terület járható be. Falairól szinte rétegenként olvashatók az évszámok és a történetek. A faragott barna, fakeretes ablakok sűrű pókhálóval borított párkányát már teljesen megrágta az idő. A kilátás innen bizonyára pazar lehetett, de mára már szemérmesen eltakarják a magas fák lombjai az oldalsó bejárata feletti terasz törmelékeit.

Schossberger Viktor valaha ennek a parknak a gondozására is igen nagy hangsúlyt fektetett.  Főkertészével úgy alakíttatta ki, hogy a kert az egykori nagy Magyarország területének domborzatát mintázta, és olyan növényekkel ültette be, hogy az minden területen az őshonos flóra képét mutatta.

A Schossberger család fényes időszaka 1930-tól a fokozatosan kialakult hátrányos vagyoni helyzet miatt hanyatlani kezdett, melynek következtében nem csak a birtok egy részét – melynek mára csak a harmada maradt – hanem a mezőgazdasági területeket is eladni kényszerültek. Schossberger Viktor halála után (1938) gyermekei örökölték a vagyont. Ők a háborús helyzet miatt elhagyták turai otthonukat. Viktor a II. világháborúban lelte halálát, Klára Angliába költözött, és 93 évesen hunyt el. Szomorú sors várt hát az üresen maradt kastélyra is.

A szovjet megszállás – mint sok kastélyunkat – ezt sem kímélte. A pálmaház ez idő alatt égett le, a berendezés is ekkor rongálódott meg, és tűnt el. A parkban lévő istálló sem áll már régen. A szovjet katonai szállásként, valamint kórházként üzemelő kastély hányatott sorsát részben sikerült ellensúlyozni azzal, hogy a turaiak számára (1946-tól 1973-ig) iskola létesült az épületben. A község szívén viselte az épület sorsát, és minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy megóvják, rendbe hozzák értéküket. A tornaóráknak a felújított pálmaház adott helyet. A földszinti szobákban tantermek, az emeleten a lépcsővel szemben rajzterem, és mellette a tanári szoba volt. Akik még ide jártak iskolába, a mai napig büszkén mesélik emlékeiket! A mai iskolások pedig minden évben megrendezik itt a halloween ünnepét. Beöltöznek boszorkánynak és együtt kísértenek, a legenda szerint az „elmebajos” Mayer von Gunthof Terézzel, Schossberger Zsigmond néhai hitvesével, kinek szelleme a monda szerint, azóta is magányosan lebeg a falak között.

1980-tól több tulajdonosa is volt az épületnek. Ma a Turai Kastély Kft. tulajdonában van. A műemléki épület helyreállítása nem egyszerű feladat, ám még ha kis léptékben is, de már megkezdődött! A rekonstrukció alapján a kastélyból egy ötcsillagos, az egészségturizmusra építő szállodakomplexum és konferencia központ valósulhat meg.

A kastély híre világszerte ismert. Nem csoda hát, hogy ódon falainak hangulatát, és vadregényes parkját sokan választják esküvői fotózások, videoklipek vagy filmforgatások helyszínéül. Az egyik legtöbbet emlegetett esemény, hogy Angelina Jolie első rendezésű filmjének egyes jelenetei itt készültek. A 2007-ben rendezett Holdhercegnő képkockái viszont kifejezetten az épületet és a parkot jelenítik meg. A kedves történetben kínált kekszet – mint utóbb a helyi cukrászdában megtudtuk – egy turai kislány anyukája sütötte. Mindenki számára elérhető közelségben; a Himnuszunk új képi megjelenítésében épp a „Balsors, akit régen tép” strófánál tűnik fel a kórus háta mögött a kastély. Reméljük, balsors helyett ismét szép napok köszöntenek rá! :)

Tura éke

Kirándulásunk végére értünk. Remélem, nektek is szép élmény marad Tura és a Schossberger kastély. Aki pedig szeretné közelebbről megnézni az épületet, megérinteni falait, beleszagolni a régi kor hangulatában, azok előtt nyitva áll a lehetőség, pl. egy kellemes hétvégi programként! 

ui.: Szeretettel ajánlom ezt a leírást E. barátomnak, akivel együtt fedeztük fel ezt a helyet, aki itt érezte meg az építészet erejét, és szívébe zárta ezt a kastélyt! :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2010, 2013.
Beszélgetés a helyi lakosokkal
turaikastely.hu