Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2014. július 1., kedd

Üllői út 95.

Tudtad?

Élet a franzstadti Móricz-házban


Az öt kerületet érintő 15 km-es Üllői út házainak történetét egyesével végigvenni igazán izgalmas feladat lenne, de talán most ragadjunk ki egyet, a szépen felújított Ludovika épületével szemben. Az egyik nagyszerű ferencvárosi séta alkalmával ismét sok érdekességet megtudhattunk. S, mint ahogy lenni szokott, most is a házak mélyére néztem. Kíváncsi voltam, milyen ez a Franzstadt a kapuk mögött. ;)




 
Ezúttal az Üllői út és a volt Szvetenay utca - ma Lenhossék - sarkán állunk meg. A kapu felett díszes erkélyek sora tornyosul és a pártázat kerek padlásablakot mutat. A háromemeletes házat a hangsúlyos középrész 5-5 ablaknyílással osztja ketté. A sarki lakásokhoz íves szobák és egy nagyobb erkély is tartozik a második emeleten.




Történt éppen 1895. július 27-én, hogy Gabrinyi Sámuel ceruzája nyomán megszületett Dr. Arányi Gusztáv orvos, és neje bérpalotájának szép tervezete. Három év kellett hozzá, hogy a módosítások után birtokba vehessék az épületet. A szemfüles járókelők még az évszámot is leolvashatják a kapu felett. :)



Ám érdemes körülnézni a környéken is, hiszen igen furcsa intézmények társaságában nőtt fel emeletről-emeletre a sarokház! Az Üllői út mentén jobbra a Törvényszéki Bonctani Intézet szép épülete, hátul pedig a duplaudvar mögött a Halottasház látható.
 
Halottasház a Szvetenay - ma Lenhossék - utcában

A Klinikák épületcsoportjainak közelsége kedvező helyszínt biztosított arra, hogy a földszinti üzlethelyiséget haszon reményében bérbeadják vagy értékesítsék. A Budapesti Kávéházak listájában egy 1912-es összeírás alapján az épületben működő Erzsébet Kávéházat Nemecsánszky Elemér nevére jegyezték be.







1933 augusztusában új tulajdonosok érkeztek, nagyságos lovag Zebinsky Mencik Alajosné és József úr személyében. A sarokház földszinti helyiségeinek egy részébe Wachsler Resző kávéházat tervezett nekik, melynek kivitelezését 1935-ben a közelben lakó - Üllői 64. - Liebhard Béla építőmesterre bízták. A munkálatok szépen haladtak, és a szakemberek egymásnak adták a kilincset. Átugrott az építkezésre az Üllői 101-ből, nagyságos Hahn Mór úr vaskereskedő, aki boltkapuzatot alkotott sarki bejárattal, ám az új kávéházon a Tűzoltó utcából érkező Simon László portálépítő és üzletberendező asztalos is szakértelemmel munkálkodott. 





A sarki kávéház, valószínű több átalakításon is keresztülmehetett. A következő dokumentumok 1949-es dátummal megadták az engedélyt Zserounik Antal gépfelállítási tervére, melyben többek között fényesítő gép, polírozó gép, borotvaköszörű gép és edzőkemence is szerepelt.







1966-ban új építtető lépett elő, és felszámolta az éttermet és a kávéházat. A Modell Nőiszabók Minőségi Kispiari Termelő Szövetkezet, Kisbán Jenő kivitelezővel jelentős belső átalakításokat végeztetett. A félemelet és a hátsó helyiségek modellezőnek, irodának és raktáraknak adtak helyet. A mellékhelyiségek a Lenhossék utca vonalában hosszan végighúzódó keskeny folyosó végén nyíltak. 1992-ben a Lenhossék utcai Gála Nőiruha Szövetkezet pincéjében ezúttal a falakat szabták át és végül adták át helyüket a söröző és sorfőző üzemnek.


Folyosó a hátsó udvarhoz


Régi ajtó a cselédlépcső mellett
A keskeny hátsó udvar
Cselédlépcső

A ház falán, jobbra márványtábla emlékszik meg róla, hogy a ház lakója Móricz Zsigmond és családja volt 1906 és 1926 között. Első felesége Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett.  Ide született Bandika nevű kisfiúk, aki 8 hónaposan halt meg, majd a második fiúgyermek is elhunyt. A három leány maradt életben. Közülük Móricz Virág írta le emlékeit a házhoz köthető két lakásukról:




[…] az Üllői út 95. III. emelet 79. Ez egy nagy dupla ház, fele az Üllői útra, fele a Szvetenay utcára néz, nagy kávéház volt benne. Tágas lépcsőház vezet a harmadik emeletre, melynek Üllői úti szélső sarkában van a kétszobás lakás. […] itt is csak petróleum világít, de fürdőszoba is van benne. […] 1907 nyarán megszületett a második Bandika – és bár Bókay professzor gyógyította 1908 őszén meghalt. E zokogó, boldogtalan októberben írta a „Hét krajcár-t”, mely azonnal megjelent a fiatal „Nyugat”-ban s melynek páratlan sikere egyszerre meghozta a várva-várt sikert s ami még ennél is fontosabb: az igazi hangját. […] nagyobb lakásba költöztek Budapesten. Ez a háromszobás lakás ugyanabban a házban volt, Üllői út 95. I. emelet 49. A nagy sötét előszobából balra nyílt a konyha, jobbra a cselédszoba, ahol anyám anyja, vagy öccse, vagy valaki más rokon lakott. Azon túl a kamra, wc, meg az idétlen fürdőszoba, melyek gáz vízmelegítője se a háború alatt, sem után nem igen működött. Itt állt nagy tömbbe rakva a kocka alakú porosz szén és mindig  nagy láda sárga citrom és barna bőralma, amit Gömörből hozattak szalmába pakolva.



Az előszoba végén balra kanyarodott a konyha mögött és onnan is innen is be lehetett menni az udvari hálószobába. Két sötét ablak nyílt a folyosóra. A főfalon hosszában álltak a szüleink ágyai, az ablak közelében anyám öltöző komódja. Szemben a szekrények és az összehajtható vaságyak, melyeket esténként szétnyitottak a gyerekeknek. A szoba közepén asztal, itt étkeztünk mindig, kivéve ha vendég volt. Fölötte üvegtányéros lámpa lógott, ez be volt vonva zöld krepp-papírral, amit este összehúztak a belevarrott piros zsinórral, hogy a gyerekeket ne zavarja a fény. Hálórácsos gyerekágy a kályha mellett, melyet a szénhiány miatt sokszor nem fűtöttek. A meleg a szagokkal együtt a konyhából áradt.
És a család boldogságából. […]
A két utcai szoba más volt, mint ez az eldugott háló. Az ebédlő a kapualj fölött volt, félkörös kiugró erkéllyel. Egy kis kócos kertre nézett s azon túl a szülészeti klinikára. Az erkélyt a szoba felől persze csíkok keretezték, melyek fehér hímzett parasztkendőből varrt függönnyel voltak bélelve. Jobbra-balra aszparágusz és pletyka lombja lógott a falról, középen pedig eozinos fácánnal díszített Zsolnay kőedényben nagylevelű filodendron állt. […]
Az ebédlőből balra, a sezlon mellett nyílt apán dolgozószobája.
Tágas, világos hideg helyiség, ahol igazán csak sok vendég kedvéért fűtöttek. […]




1919 elején, a legforróbb, legbizakodóbb napokban úgy adódott, hogy a jobboldali szomszéd lakásból hozzánk lehetett csatolni egy szobát. […] Évekig nem volt kedvünk mit kezdeni ezzel az új szobával. […] Később megpróbálták ott elhelyezni a dolgozószobát, annak helyén az új bútorral berendezett hálót – de nem ízlett benne a munka, egy év múlva megint megcserélték. Minden nagytakarításnál másfélére alakították a lakást, de ezekben a boldogtalan, ideges években még ez sem sikerült. Az év nagy részét Leányfaluban töltöttük, ha télen bejöttünk, csak az ebédlőt használtuk. Mi ketten nagyobb lányok intézetbe kerültünk, az udvariba csak éppen aludni ment legkisebb testvérünk, Lilike a rokonszakácsnéval. […]
Nyáron az egész lakást fehérre festették, még az ajtókat is. Mi lányok költöztünk a hitvesi ágyba, én, a hatodik gimnazista lettem a háziasszony. Azt hittük, míg a világ és még két nap, így fogunk itt lakni.”




Ahogy feljebb és feljebb
vittek lépteim a kacskaringós korlátú lépcsőházban furcsa hangulat kerített hatalmába. A délutáni napfény éles sávban törte át a zárt függőfolyosót. Szinte hallottam, ahogy nyílik az ajtó, kilép rajta Móricz, és Jankával karöltve elindulnak lefelé a pepita mintás kövezeten. Lépteik árnyékát már közel 110 éve őrzik ezek a falak...




Forrás:
Helyszínbejárás 2014. 
Budapest Főváros Levéltára
Ferencvárosi szél – Budapest Főváros IX. ker. Tanácsa. 1970. Cikk: Hatvany Lajos: Beszélő házak. Móricz Virág

1 megjegyzés:

  1. A számomra nagyon érdekes írás, köszönöm! Az I/49. alatti volt Móricz-lakásban ma a Budapesti Eszperantó Központ, és annak a nyelviskolája működik.

    VálaszTörlés