MÁV jelképek a Keletiben

Fedezd fel!

Monogram és szárnyaskerék


Mások számára lehet, hogy furcsa, de engem teljesen lenyűgöz a MÁV témakör. Pedig becs’ szóra, nem álmodoztam gyerekként arról, hogy mozdonyvezető leszek - bár most szívesen kipróbálnám! ;) Talán ott kezdődött, amikor felfedeztem Rákospalotán az első MÁV-telepet. Aztán jött a többi; a Gyáli úti, a Jancsi-telep a mézeskalács házakkal, majd kigördült a vonatunk Dunakeszire is. Aztán benéztünk a meander vonalú Szent László úti társasházba, melynek alaprajza olyan hosszan kígyózik, hogy széthajtogatva lelógna a levéltár hosszú asztaláról. :)

 
Amikor a környéken jártam, nem lehetett kihagyni a Vasúttörténeti parkot sem, ahol a koromfekete régi díszes mozdonyok mellett lenyűgöztek a hatalmas hóhányók, de hosszú ideig nézegettem a mozdony-szortírozó ringlispilt is. :)

Annak ellenére, hogy a blog indulásakor már jártunk a Keleti pályaudvaron, és többek között megismertük a gőz keletkezésének szoborcsoportját, most ismét fogjuk a bőröndünket, hogy útra keljünk. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy feltétlenül fel is kell szállni a vonatra, hogy élményekkel térhessünk haza! ;) A téma ezúttal motívumkeresés és felfedezés lesz. Ha pedig valaki talál még újabbakat, szóljon!

A buszról a Kerepesi úton szálltam le, és újra rácsodálkoztam erre a málló romantikára. Nem lehetett szó – illetve kép – nélkül hagyni! Általában ami szép és pusztul, az még rengeteg eredeti értéket őriz! MÁV feliratot csomó érdekes helyen találtam. :) S persze, találkoztam a vasúti szárnyaskerék jellel is itt-ott. No, meg volt még közben egy halom nagy ember, aki nélkül „nem jöhetett volna létre” ez a nagyszerű produkció, ez az épület. :)

A rozsdás oszlopok tetőt tartottak régen. A kacskaringós kaspók epekedve várják, hogy valakitől a viszontlátás örömére végre virágot kapjanak. Itt-ott még megmaradtak a vasvirágok, s alattuk szépen kidomborodik a felirat: Oetl Antal Vasgyáros. Budapest. Ez minden külső oszlopon ismétlődik, egészen a csarnok végéig.

A legkedvesebb felfedezésem a kilincs volt! Minden darab, számos részletében magáért beszél. Bizony kedves, rézből készült darabok ezek és szerencsére még nagyon sok helyen megvannak! Annak ellenére, hogy van, ahol pusztán ennyi látszik belőlük: Egy nő ücsörög kalapban a Keletinél. :)

Aztán kiteljesedik a kép. Valójában, királyné ő, koronával. Mondjuk, legyen Sissi. :) Aztán jön a nehéz, díszes kilincs. Alatta pedig megfigyelhető a három betű M, Á, V egymásba fonódása. A kulcslyukat a legtöbb helyen nem takarja semmi. Ahol viszont van, ott egy kis kerek medálon a szárnyaskerék látható. Ezek azok a motívumok, melyek sok-sok helyen megjelennek még!

Sajnos, itt a korona ellen elkövetett csavaros merénylet szemtanúi lehetünk.

A Kerepesi úti oldalon a korhadt ajtók felett csonka férfialakok sorakoznak. Roppant módon hasonlítanak a Várkert Bazár egykori asszonyaira. Egy szebb korban biztos párt alkottak valahol. ;)
 

... és bent is vannak:

A fogadócsarnok két oldalán a legszélső vágányok mentén láthatók még a vasvirág foglalatos, hálós lámpák. El tudom képzelni, ahogy derengő fényük alatt, kopogós pepita cipőben, cilinderét fejébe nyomva, sétapálcáját hóna alá kapva, nehéz bőröndjével szökken egy úr az induló gőzös után! :)

A csarnok apró kockás üvegének íves vonalát virágos sorminta zárja. Alatta a két boltívet három legyezőablak keretezi. Kedvenc mintánk mindhárom ablakban megtalálható. M.Á.V. 

A Thököly út felőli oldalon, a belső oszlopokon újabb hírességgel találkozunk: Schlick-féle Vasöntöde Rt. Budapesten. Ezek az oszlopok pedig nagyon hasonlítanak a Nyugatiban láthatókhoz. Nem messze a falon üres márványtábla. Egykor kút lehetett a helyén.

A szépen felújított Lotz-teremben órákig lehet nézelődni egyébként. Olyan, mint egy „aranyos” képcsarnok. A középső, a „Vasút és Forgalom” Than Mór műve, a többi Lotz Károly alkotása. „Kereskedelem, Kohászat, Bányászat, Haladás, Jólét, Mezőgazdaság, Hídépítés és Posta". Jelképekben itt sincs hiány! :) A festmények mellett a pilaszterek korinthoszi oszlopfőin csillogó arannyal egy-egy szárnyaskerék látható. A M.Á.V. monogramot a félköríves legyezős ablak középpontjában mind a három oldalon megtalálhatjuk.

A hosszú folyosón itt-ott előbukkan a freskók halovány múltja. A csillárok kerete még megvan. Búra már csak két helyen maradt, de kellemes derengő fényük nem tud versenyezni a lemenő nap beszűrődő éles fényével.

Aki megéhezik, az betérhet az „étterembe”. A bordó tapéta, a márványoszlopok, a műkő padló és a thonet székek eklektikus hangulatot keltenek. Kár, hogy a nyikorgó színpadon nem kelt életre az a fehér zongora. A nehéz bársony függönyök közül viszont újabb név köszön ránk; Pick Ede Szabadalom patent - felirat áll a díszes ablaknyitón. :)

Mű- és Épületlakatos, CS. és Kir. szab. Ablakszellőztető stb.

A főbejáraton át a tágas térre jutunk. Ha messziről nézzük, akkor is csodás, de most inkább a részletekre figyeltem. A kacskaringós, virágmintás kapu felett ismét jelképek. Építészet, gépészet, kohászat valamint itt is látható a szárnyaskerék, két kis zászlócskával. A mozgalmas virágmotívumok között minden ajtószárny közepén művészi formában pajzsként jelenik meg a vasúti monogram.

A négy szoboralak mögötti félköríves ablaknyílások között pedig váltakozva a szárnyaskerék és a MÁV monogram látható. Mindezek tetejébe, mint egy korona, a Keleti pályaudvar felirat alatt az ív zárókövének dísze ismétli a jelet. S ha már tekintetünket felemeltük, érdemes alaposan megnézni újra az allegorikus figurákat is! 

Most, hogy ilyen szépen összeszedtük bőröndünkbe az apró élményeket, ideje búcsúzásképpen vetni még egy pillantást utazásunk helyszínére. A hatalmas épület messziről nézve úgy hat, mint egy kastély – a szökőkúttól és a parktól ez esetben eltekintünk! :)

Forrás:
Helyszínbejárás 2014.