Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2013. március 19., kedd

Bródy Sándor utca 30/b

Tudtad?

Szobafoglalás a Palotanegyed panziójában



Miután a kedves invitálást követően múlt héten bejelentkeztünk az egykori Főherceg Sándor utcában Panzióként működő 30-as számú házrész a épületének recepcióján, kezünkben a szobakulccsal elindulunk a b épületbe, hogy elfoglalhassuk szállásunkat.

Az évek hosszú sora alatt azonban a házak közötti átjárás megszűnt, ezért most az utca felől érkezünk. A díszes kovácsoltvas kapun még árulkodik az építész Schomann Antal és neje Steiger Róza monogramja. A kis beugrót elhagyva nagy, nehéz faajtón lépünk be a keskeny előtérbe, melynek padlóján még az eredeti színes kövezet fogad. A közös telekre épült házak mindegyike keskeny udvart keretez. A mélyen benyúló dupla udvar különös látványa tárul elénk! A kváderköves burkolatú homlokzat három emeletén vaskorlátos függőfolyosók láthatók. A két teret elválasztó kőhidak boltozatán átlátni a hátsó traktusra is. A szűkös, betonozott udvarnak csekély napfény jut, ezért csak a moha és az árkádok alatti kócos borostyán bokor gondoskodik zöld hangulatról.


Miután az elénk táruló belső, nyitott tér látványa lenyűgözött, a bejárattól jobbra fordulva jutunk a főlépcsőházba, ahol újabb mintában csodálhatjuk meg a padló kövezetét. A lépcsőt itt is szép korlát és a fal felől különleges halványzöldre festett fa kazettás borítás övezi. A függőfolyosókra kivezető ajtók és ablakaik még az eredeti nyílászárókat mutatják, és sok helyen láthatók még a csiszolt üvegek is. A bejáratnál látott díszes kovácsoltvas kapu, hasonló formában ismétlődik emeletenként, a folyosóról egy-egy lakrészt leválasztva. Az összekötő árkádok és a belső homlokzat gazdagon díszített. Láthatunk szárnyas angyalokat kezükben ágakkal, gyümölcsös bőségtálat, kecskefejeket, de akár ijesztő kőarcokat is.


Az épület melléklépcsője középen található és szintenként a hídra és a gangra vezet. A csigavonalú lépcső folytatásaként a 90 centi vastag boltíves falakkal kialakított pincét szép kovácsoltvas rács zárja le. Korábban ezen az egybenyitott földalatti járaton lehetett eljutni a szomszédos Pajor Szanatóriumhoz is, ahová a háború alatt a sebesülteket szállították át.

Az első világháborút követő tulajdonosváltáskor Dr. Gáspár Jenő somogyi közjegyző vette meg a házat. A korabeli hírek szerint Gáspár úr valószínű igen jó vételt csinált, hiszen mire a volt tulajdonos kézhez kapta pénzét, az már csak két kanna, 25 literes tejet ért! Az idők folyamán a közjegyző a szállót kétszobás lakások bérházává alakíttatta át.
A változások miatt most már nekünk is ideje összecsomagolnunk és kijelentkeznünk a Palotanegyed egykori panziójából! Köszönjük a vendéglátást, minden jót!


Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez / Gerebics Sándor – Budapesti Városszépítő Egyesület. 1985. 




Bródy Sándor utca 30a és 30b (közelebb)


A 30b homlokzata

 


Kovácsoltvas kapu
 
SA monogrammal (Schomann Antal)

Faragott ajtó, szép üveges mintával




Előtér színes, mintás padlóval


Mohás beton az udvaron





Borostyán a két udvart elválasztó boltívek alatt








Áttekintés a kőhidak között




Vaskapu a gangon





Hosszú folyosó fut a két udvarrész körül





Rálátás a kőhídra


Pufók angyalka ágakkal a kezében



A boltíves kőhíd mintás padlója


A hátsó udvart szegélyező folyosók



Szépen díszített belső homlokzat






Két udvarnyi kilátás



A kőhídon túl



Az épület közepén a melléklépcső ajtaja



Még látható a régi kilincs






Az eredeti padló itt is megmaradt



Nagy ívben



Kijárat az udvarra



Ez a "fogantyú" mindkét lépcsőházban látható az ajtónál. Vajon, mi lehet?



A pincéből kiszabadult fény, áttörte a díszes rácsot és falhoz szorította az árnyékát



7 megjegyzés:

  1. A poszt szövegezése szokás szerint nagyon jó, olvasmányos. Szép a mellékelt fotósorozat, talán nem meglepő az esetemben, hogy ismét a kovácsoltvas munkák fogtak meg leginkább. A bejárati kapu meg a gangon lévő egyszerűen gyönyörűséges!!

    VálaszTörlés
  2. Köszönet a részleteiben is szép ház iránti figyelemfelkeltésért, no meg a jó fotókért. Amit ’fájlalok’, ha már valaki ilyen részletesen szétnéz egy olyan épületben, amiben sok eredeti elem maradt meg, annak illene tudni, hogy a folyosó gyönyörű színes burkolatát TERAZZOnak hívják (és nem „mintás padlónak”, avagy más helyen símán „padlónak” titulálva). Azt azért szívesen megtudtam volna az írásból, hogy kinek a tulajdonában van a ház; ki/k újíttatta/ák fel ily szépen; és hogy lakók is vannak-e benne, vagy csak símán panzióként üzemel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lici! :) Köszönöm a jelentkezést! Az épület már nem panzióként, hanem társasházként funkcionál. A felújítást pedig pályázati pénzből oldották meg, a közös képviselő ügyintézésével.
      Az említett padlók burkolata itt különálló, festett, mintás lapokból áll. A terrazzo más eljárással készül: "terrazzo beton vagy műgyanta kötőanyagba ágyazott kőszemcsékből áll. Az alapanyagot az aljzatra öntik, majd amikor megköt, géppel átcsiszolják a felületet, ettől kapja jellegzetes csillogását." Forrás: http://hg.hu/cikk/burkolat/2977-tipikus-tipusok
      Érdekesség, hogy a városban több helyen még látható mozaiklapos burkolatok egy részét a „Villeroy és Boch” cég gyártotta. Ilyen látható a Párizsi Udvarban is. Forrás: http://hg.hu/cikk/epiteszet/13945-ujra-elado-lehet-a-parizsi-udvar/nyomtatas

      Törlés
    2. Kedves Lici, Vero!
      A burkolat mettlachi. Ez színezett kőedény masszából szárazon préselt magastüzű kerámia lapot jelent! A mozaiklap azért szerencsés fordítás, mert annak idején arra találták ki, hogy olcsó anyagból, gyors helyezéssel helyettesítsék a mozaikot. Emiatt a sok antik/reneszánsz minta, illetve a lapok random, mozaikszerű karcolata. A technika fiomodásával ez a típus kiegészül az itt is bemutatott csiszolt, összefüggő felületű, változatos formákkal. Valóban, zömük Villeroy&Boch, de készült nem kevés a Zsolnay gyárban. A V&B gyár Mettlachban volt/van, ma is működik, viszik tovább a hagyományt!

      Törlés
  3. A kérdéses funkciójú fogantyú, gyanítom a valamikori sárkaparó vas fölött volt. Több régi házban látni hasonlót.

    VálaszTörlés
  4. Nagy öröm számomra ezeket a szép képeket látni, családom több, mint 70 évig lakott ebben a házban, de a cikkben leírt történetekből sok minden új volt még nekem is.
    Pontos dátumokra nem emlékszem, de a ház utcai, külső homlokzatának felújítása a 60-as évek második felében történt. Jelentős háborús sérülés nem volt, a vakolathibák javítása, a stukkók pótlása, a színezés igényesen megtörtént.
    A belső teljes körű felújítás néhány évvel később, 1972-73 között volt, a közös képviselő és a pályázati pénz még messze ki sem volt találva, ez még a Tanácsok és házmesterek kora volt. A ház mai belső látványa és a lakások jelenlegi kialakítása még mindig ennek a felújításnak az eredményét tükrözi. (Természetesen a társasházi rendszerben is történnek jelentős munkák, de ezek főleg az állagmegóvásra és a legszükségesebb felújításokra tudnak csak koncentrálódni - nyilvánvaló okokból.)
    A ház belső felújításakor sok minden megmaradt,de rengeteg dolog sajnos végérvényesen el is tűnt.
    A tető és a padlás fel lett újítva, de mind a mai napig megtalálható az utcai fronton a szárítópadlás részeket elválasztó léckerítések maradványa.
    A pince járatokban fel lettek számolva a tüzelőtároló rekeszek, de még a közelmúltban is megvolt a pince előterében az épített tűzhely, a hatalmas réz üsttel.
    Sajnos, a kor szokása szerint a mahagóni borítású, csiszolt tükrös-ablakos liftszekrény ki lett hajítva a vasrácsos - ajtós pályával együtt, lett helyette ronda, szabvány kaszni és koszos drótüveg váz. Pedig a liftszekrény nagyon megkímélt állapotban volt, (csak egy-két rombusz volt belekarcolva). A lift utólag, tán a 30-as évek környékén lett beépítve a házba, és az 50-es, 60-as évek alatt 2 emelet között megakadva bénán állt.
    A belső homlokzat viszont gyönyörűen helyre lett állítva, a legutolsó pici gipszstukkó dísz is fel lett újítva, vagy újra lett öntve, pótolva. A kovácsoltvas kapuk és korlátok is visszanyerték eredeti szépségüket, még a "fogasok" is megmaradtak a körfolyosókon.
    Sajnos, az udvar szép (bár csúszós), teljesen ép, sárga keramitkocka burkolata áldozatul esett, lett helyette a mára már igen ronda, mohás, penészes beton burkolat.
    A lépcsőházak és a körfolyosó összekötő részeinek burkolata nem festett lapokból áll, hanem bizony egyedileg gyártott, anyagában színezett terrazzo mozaiklapokból. A helyszínen öntött, csiszolt, színes, mintás terrazzo padlóburkolat a lakások konyháiban, fürdőszobáiban, WC-iben és kamráiban volt, ezekből mára már mutatóba sem maradt.
    Az eredeti padlóburkolat csak a kapualjban semmisült meg, egy jóval későbbi csatorna? vízcső? törés során.
    A ház felújítása a lakások teljes körű korszerűsítésére, komfortosítására is kiterjedt, gázfűtés (az utolsó, még megmaradt eredeti, míves cserépkályhák is akkor vesztek el), fürdőszoba és WC kialakítása az udvari lakásokban is, a szobákban parketta csere. Az eredeti nyílászárók megmaradtak, de jó néhány rézkilincs lett lecserélve alumíniumra (már ahol hagyták a lakók). Úgy emlékszem, hogy a kapualj boltíves, vagy az előtér kazettás mennyezetét falfestmény díszítette, hogy akkor azt leverték, vagy csak lefestették-e, ki tudja?
    A lépcsőházban csiszolt ablaküveggel én már nem találkoztam, de az utcai lakások dupla szárnyas, hatalmas szobaajtaiban különlegesen szép mintázatú, maratott-csiszolt üvegek voltak eredetileg, talán maradt még belőlük mutatóba. (Öt éve egy még biztosan megvolt...)
    A felújítás időtállóan jól sikerült, a ház annyira megszépült, hogy a filmipar is rátalált, jó néhány játék és reklámfilm forgatása is itt történt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jenő! Köszönöm szépen a jelentkezést, és sok-sok információt, érdekességet és pontos leírást a ház régi állapotáról. Nagyon sajnálom a helyes kis liftet, azt és a kályhát is szívesen megnéztem volna. Ha lenne rá alkalom nagyon szívesen megnézném a pincét és a padlást is, ahol még megvannak a régi léckerítések. A sárga keramitot is sajnálom! Sok ház udvarán viszont megvan még. A kapualj mennyezetén sem láttam a korábbi festményre utaló jeleket sajnos, az előtér ajtaja viszont szép csiszolt üveg volt. Nagyon megtetszett ez az épület! Biztos élmény lehetett ilyen szép házban lakni! :)

      Törlés