Fedezd fel!
Szabadtéri építészeti kiállítás
Az első világháborút követő időkben egyre nagyobb igény mutatkozott tömeges és új típusú építészetre. A Bauhaus eszme új módszert kínált; formavilága és anyaghasználata a rendeltetés követelményeihez igazodott. Bentről kifelé építkezett, így a funkció határozta meg az arányrendszert és a formavilágot. A korábbi stílusoktól eltérően nem volt hangsúlyos főhomlokzat; a leegyszerűsített formák az épület miden oldalát kiemelték. A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus egyik kiemelkedő emléke.
Az 1920-as években a korszerű és a modern fogalmak értelmezése kapcsán merült fel a Magyar Mérnök- és Építészegylet városrendezési gyűlésén egy olyan mintatelep létesítése, mely alkalmat nyújtott a megvalósulásra.
Ennék helyét Pasaréten, az Ördögárok melletti beépítetlen szakaszon jelölték ki. Az egy utcából álló, 1931-ben épült 22 családi ház tervezői között a modernebb szellemben dolgozó építészek mellett, részt vettek a neo stílusok képviselőinek idősebb alkotói is.
A modernitás bemutatására az élet minden igényét kielégítő, egészséges, praktikus, könnyen fenntartható lakóházakat létesítettek az alsó középosztály számára. A Napraforgó utca elnevezése is szimbolikus, hiszen az ablakok kialakításakor hangsúlyt fektettek rá, hogy minél naposabbak, világosabbak és élhetőbbek legyenek ezek a házak.
Az utca közepén a folyópartnál, egy beépítetlen telken kellemes terecske várja padokkal a kirándulókat. Egy nagy kocka emlékkövön pedig olvasható az utca története és a házak tervezői is.
Forrás:
Szabadtéri építészeti kiállítás
Az első világháborút követő időkben egyre nagyobb igény mutatkozott tömeges és új típusú építészetre. A Bauhaus eszme új módszert kínált; formavilága és anyaghasználata a rendeltetés követelményeihez igazodott. Bentről kifelé építkezett, így a funkció határozta meg az arányrendszert és a formavilágot. A korábbi stílusoktól eltérően nem volt hangsúlyos főhomlokzat; a leegyszerűsített formák az épület miden oldalát kiemelték. A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus egyik kiemelkedő emléke.
Az 1920-as években a korszerű és a modern fogalmak értelmezése kapcsán merült fel a Magyar Mérnök- és Építészegylet városrendezési gyűlésén egy olyan mintatelep létesítése, mely alkalmat nyújtott a megvalósulásra.
Ennék helyét Pasaréten, az Ördögárok melletti beépítetlen szakaszon jelölték ki. Az egy utcából álló, 1931-ben épült 22 családi ház tervezői között a modernebb szellemben dolgozó építészek mellett, részt vettek a neo stílusok képviselőinek idősebb alkotói is.
A modernitás bemutatására az élet minden igényét kielégítő, egészséges, praktikus, könnyen fenntartható lakóházakat létesítettek az alsó középosztály számára. A Napraforgó utca elnevezése is szimbolikus, hiszen az ablakok kialakításakor hangsúlyt fektettek rá, hogy minél naposabbak, világosabbak és élhetőbbek legyenek ezek a házak.
Az utca közepén a folyópartnál, egy beépítetlen telken kellemes terecske várja padokkal a kirándulókat. Egy nagy kocka emlékkövön pedig olvasható az utca története és a házak tervezői is.
Forrás:
| Pasaréti út és a Zuhatag sor között |
Indulás az utca elejéről, házszámok nélkül, középen a térrel
A nevezetes kockakövön az épitészek nevei, a legjobbak vannak ott, milyen jó, hogy megörökitették, máshol nincs erre példa.
VálaszTörlésAmi külön sorozatot érdemelne, mert ezek élénkitik fel a homlokzatot és nem is annyira a belső funkcióból alakulnak ki, hanem épp a külső térbeli kapcsolatokat hozzák létre, azok a teraszok és erkélyek. Ezek különböző formai megoldásai összhangja vagy kiegészitő formája túl van a tiszta funkción (hála istennek) ami enélkül elég unalmas egy homlokzat lenne :)
Erkélyek és teraszok - jó téma. Én ezt is látom a fentiekben.