Nézz fel, és láss!
Víg pestiek
1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.
A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.
A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.
Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)
Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96
Víg pestiek
1870-ben a Duna-parti promenádon Hangl Márkus kávéházat nyitott. Az előkelő közönség - főnemesség, miniszterek, tőzsdések - dézsákba ültetett citromfák alatt frissülhetett fel a folyóparton. 1833-ra készül el Pollack Mihály klasszicista Vigadója. 1848-ban az első képviselőház is itt tartotta üléseit, ám az épületet a budai Várból Hentzi tábornok ágyúzápora szinte megsemmisítette.
A klasszicista Redoute helyén épült Feszl Frigyes, a nemzeti romantika művészének Vigadója. „A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” A Pesti Vigadó termeiben bálokat, ünnepi fogadásokat és komolyzenei előadásokat szerveztek, ahol az idősebb Johann Strauss és Liszt Ferenc is szórakoztatta a közönséget.
A főbejárattól széles lépcső vezetett az emeletre, a folyosóról pedig három, oszlopos nagyterem következett, melynek famennyezetét dús aranyozás borította. Az egész belsőnek keleties, meseszerű hangulata volt. A homlokzati szoborfejek között láthatók pl. Mátyás király, Hunyadi János, Széchenyi István is. Az oszlopokon szereplő nőalakos csoportok a tánc és zene témáját jelenítik meg, míg a hat szobor a zene ősi hangszereit mutatja be.
Vannak olyan épületek, amikről mindenki tudatában az él, hogy „ó, igen, az tényleg szép”! Az ilyen esztétikai élmények már belénk ivódtak, de érdemes ezt a megporosodott tudatot néha letörölgetni, újra kifényesíteni. :)
Forrás:
Budapest Enciklopédia – Corvina Kiadó, 1970
Erki Edit: Pest-Budától Budapestig – Officina ’96
szoborlap.hu
 |
| Pollack Mihály klasszicista vigadója |
 |
| Feszl vigadója az 1880-as években |
 |
| Duna korzó hangulata az 1900-as években |
 |
| Szépen felújított Vigadó a rendezett parkkal |
 |
| Homlokzat az óriási, osztott ablakokkal |
 |
| Csipkés ablakdíszek |
 |
| Kőfaragás |
 |
| Szobrok, kezükben régi hangszerekkel |
_a_pesti_vigado_homlokzati_oszlopainak_frizei_budapest_alexy_karoly_1863_2.jpg) |
| Táncoló nőalakok az oszlopokon |
 |
| Szoborfejek |
 |
| Erkély |
 |
| Kőcsipkés részletgazdagság |
 |
| Sokszög az erkély alatt |
 |
| Oszlopfő |
 |
| A nyolcszögű oszlop aprólékos díszítése |
 |
| Egy béka a Vigadó előtt :) |
Elnézést, de van egy kis zavar a Vigadó térrel kapcsolatban: ha a Hanglit 1870-ben nyitották, akkor a helyén 1833-ban nem épülhetett fel a Redoute... A kioszk a mai díszkút helyén állt egészen a második világháború végéig, mikor egy szovjeteknek ajánlott emlékművet emeltek a helyére. Tehát a Hangli és a Redoute ill. a Hangli és a Vigadó egymás mellett működtek, nem volt egyik sem a másik helyén.
VálaszTörlésHangl Márk (mások szerint Hangl Mór/ic/) vezetékneve i képző nélküli íródott, a kioszkot nevezték el róla, így lett Hangli (bár ez átírási kérdés, de a jóember eredetileg osztrák származású volt és ha jól tudom Deák Ferenc inasaként gyűjtötte össze a vagyonát a szálló előtti kávéház megnyitásához).
Egyébként nagyon jó blog, gratulálok hozzá. RSS-olvasóba nehéz betenni, mert csak a hozzászólásokhoz találtam atom-linket, erre esetleg érdemes lenne ránézni...
December: Igen, a Hangli és a Vigadó egyidőben álltak a téren – javítottam, köszönöm! Bár a Vigadó téri kioszkot csak ideiglenesen engedélyezték, mégis 70 évig fennállt. Antikváriumban találkoztam olyan képpel, ami egy időben ábrázolta a Redoutot, előtte a kioszkkal és az előtt a mai díszkúttal, amit 1896-ban állítottak fel – aztán ideiglenesen eltávolították. Hangl az Angol királynő szállóban szobapincérkedett Deáknak. Állítólag ez volt az egyetlen protekció, amit adott, mert a kávés-engedély akkoriban igen nehezen megszerezhető volt. :)
VálaszTörlésKöszönöm! RSS és Facebook opció is hamarosan beállításra kerül.
Jók a képek, kár hogy nem tudtál belógni;)
VálaszTörlés