2012. január 2., hétfő

Iparművészeti Múzeum

Tudtad?
 


Iparművészeti Múzeum díszítése
 
Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült az európai szecesszió kiemelkedő épületének számító Iparművészeti Múzeum palotája, a magyar szecesszió építészeti remekműve. Lehner az egyetemes igényű és értékű magyar nemzeti építészeti stílust olyan módon teremtette meg, hogy egyaránt használta a keleti, a nyugati és a magyar népi művészet formanyelvét.
 
Rómer Flóris - többek között művészettörténész és a magyar régészet atyja - kezdeményezésére, Európában - a londoni és a bécsi után - harmadikként hozták létre a múzeumot, azzal a céllal, hogy a magyar műipar fejlesztése és a közízlés nemesbítése céljából példaértékű műgyűjteménynek adjanak otthont. A muzeális gyűjtemény mellett könyvtár és iskola működtetését is tervbe vették. Az épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896. október 25-én.

A Palota építészeti megoldásai különlegesek; kívülről színes kupola borul az épületre. A magyaros mintákkal díszített külső és belső kerámiaburkolatát és a tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyár készítette. Az épület belső kiképzése a keleti pompát idézi a kétszintes árkádsorral valamint nagy üvegcsarnok lezárással.

A 2010-ben felújított előcsarnok belső falait, bíbor lüszteres - fémesen csillogó kerámia - bevonatú pirogránit csempék díszítik. A speciális mázbevonat egy különleges fajtája a Zsolnay-féle eozin máznak, melyet „millenniumi technikának” neveztek el.

Eredetileg a főkupola tetején 11,5 méter magas Zsolnai kerámiából készített lanterna - toronykilátó - állt. II. világháborús és 1956-os sérülések következtében, olyan mértékben vált életveszélyessé, hogy 2011. júniusában toronydaruval le kellett emelni a helyéről.

Helyreállítását követően egy közeli parkban tervezik elhelyezni.

A kupola körül négy allegorikus figura áll, akik az iparművészet négy ágát jelképezik. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja.



Forrás:

egykor.hu
Szabad Enciklopédia
IMM honlap
Homlokzati szobrok 








IMM Belső tere



Díszítő Szobrászat jelképes figurája

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.