Füvészkert

Fedezd fel!

Vándornövények

Már nagyon régóta terveztem egy kiadós sétát a Füvészkertben, és erre a legjobb alkalomnak a Cseresznyevirágzás Ünnepének egyik hétvégéjét néztem ki. A Füvészkert hallatán legtöbbeknek a  növényeken túl az első, ami eszébe jut, a Pál utcai fiúk kis hőse Nemecsek Ernő, aki bizony tényleg  testközelből ismerte a kertet. A botanikus kert megálmodása és valósággá válása azonban a magok elültetésétől a dús virágzásig cseppet sem volt ilyen egyszerű!

Az érdekes történet megismerésében a Berki Edit: Pest-Budától Budapestig könyv izgalmas oldalai vannak segítségünkre.

Forrás: Fortepan

Forrás: Fortepan

A füvészkert első őse egy vadregényes, bozótos legelő volt, amit még Mária Terézia vásárolt Nagyszombatban az egyetem számára 1770-ben. A kert területe nem volt alkalmas a különleges fajok meghonosítására, mert azt gyakran elöntötte a víz. Amikor az egyetem 1777-ben Budára költözött Winterl József Jakab a kert vezetője, az összegyűjtögetett, féltve óvott kis magokat a saját kertjében vetette le, és gyönyörködött a látványban. Ám nem csak otthonában, de a Krisztinavárosban, a mai Márvány utca és a Déli vasút pályatestei között alakított ki egy kisebb botanikus kertet. Az udvartól anyagi támogatás híján, saját költségén irtatta az erdőt, egy tavat is ásatott, és egy rozoga kocsiszínből melegházat alakított ki.

.

Az 1780-as években újra költözött a kert. Új helyét a Kossuth Lajos út – Szép utca – Reáltanoda utca – Frenciek tere között találta meg. Ám hosszú huzavona után itt is fel kellett csipegetni az elvetett magokat, mivel a ferencesek pihenőkertjét sajátította ki a botanikus kert. Így hát szegény Winterl József kiásta féltett növényeit, csokorba szedte és Kitaibel Pál segítségével új otthont keresett neki. A Szépítő Bizottság lassan belátta, hogy olyan helyet kell kialakítani a növények számára, hogy azok kedvükre sokasodhassanak, terjeszkedhessenek.

.

.

Ám az újabb hurcolkodás és átültetés elszakította Winterlt a növényeitől. Ő sajnos a túlvilágra költözött, növényei pedig 1815-re mind egy szálig, szép kilátással az ELTE Múzeum körúti tömbjében, a mai Gólyavár területén kaptak helyet. A kis oázis üvegházában roskadásig álltak a narancsfák, a fokföldi, új hollandi, és észak-afrikai növények. Új gazdájuk a szorgalmas, lelkiismeretes Heberle Károly Konstantin lett. Bár mondják, a professzor igazán haladó gondolkodású volt, mégis copfot viselt, ami akkor éppen a konzervatív magatartást jelentette. A csinos füvészkertet maga Podmaniczky Frigyes báró is gyakorta felkereste. A legenda úgy tartja, hogy az 1831-es kolerajárvány „kikerülte a kertet”, mi több "ózondús" (sic!) /valójában oxigéndús/, friss levegőjét a látogatók zárható palackban vitték haza, mint amolyan légfrissítőt!

Az idilli kép után villámcsapásként érte a kertet a hír, hogy atyjuk Haberle Károly rablógyilkosság áldozata lett. Több sem kellett, s felütötte fejét a gaz! Előbb az 1838-as árvíz, majd rá hat évre egy nagy vihar tizedelte a parkot. Az elhanyagolt és megfakult park az alsóbb néposztály szórakozó helye lett. Volt itt cirkusz, dohányáruda, sőt még lovarda is egy-egy szénakazallal megspékelve.

A tarthatatlan állapot felszámolása és a növények sanyargatása 1847-től szűnt meg, amikor József nádor közbenjárásával újra összecsomagolt a kert, és a Festetics Antaltól megvásárolt birtokra költözött az Illés utca, Karácsony Sándor utca, és az Üllői út által határolt hatalmas területre. Az ELTE botanikus kertje még itt is sokáig mostoha körülmények között élte napjait, míg Linzbauer Xavér Ferenc zoológus professzor szó szerint felvirágoztatta, majd Jurányi Lajos tanár és Fekete József főkertész európai színvonalra emelte. Meghonosították a legritkább növényeket, medencés üvegházat építettek, amerikai tündérrózsákat hozattak, melyet Victoria regiának kereszteltek. A szép park a Klinikák épületeinek terjeszkedésével kétharmadét elvesztette, ám pálmái és különleges virágai között már finomabb lelkű közönség sétálgatott. Tava az Orczy-kert forrásaiból táplálkozott. A Festetics család számára, Pollack tervei alapján készült vadászkastély ma is áll. Itt kapott helyet az igazgatóság, a szakkönyvtár és kutatás termei. 

Az ELTE botanikus kertjének neve a Molnár-regény kapcsán változott Füvészkertre, és ment át a köznyelvbe is. Az egyik leghíresebb programja a Cseresznyevirágzás Ünnepe, melyet a japán hagyományokhoz híven minden évben megrendeznek. Idén is hosszú sorok kígyóztak a bejáratnál. A helyes, vadregényes, különleges kertben sokan piknikeztek, egyesek szakmai értekezést tartottak a kaktuszok között, mások finom illatokba burkolózva napoztak a padon… Az a jó ebben a parkban, hogy lelassítja az embert, kikapcsolja a rohanásból és megtanít rá, hogy észrevegyük a legapróbb virág szépségét is. :)

Forrás:

Helyszínbejárás 2015. Berki Edit: Pest-Budától Budapestig – Képek egy város életéből. Officina 1996. 31-33.old.