Puskin mozi épülete - Semmelweis utca 2.

Nézd meg!

T.E.A. ház az Astoriánál
 

Akkor még szépen sütött a nap, meleg volt az idő, most pedig újra tavaszodik. Kora őszi élményeim téli álmot aludtak, érlelődtek s most napvilágot látnak. Már nem ragaszkodom feltétlenül ahhoz, hogy a korábban kiszemelt házakat célozzam meg, mert az élet azt igazolja, hogy a legjobb dolgok váratlanul történnek. A házak kitárulkozásának esetében ez pedig még inkább igaz. :)

Akkor és ott, először a szép nagy vaskapu látványa fogott meg, és ahogy benéztem a tiszta üvegen, egyből megszerettem azt, ami odabenn akkor már úgy érzetem, rám várt. Sok olyan épület van, ahová csak úgy befutok, mert épp lehet, de egyáltalán nem érzek mindig késztetést rá, hogy minden esetben felbaktassak a legfelső szintre, és jól megismerjem. Van, aminek nem jó az atmoszférája, vagy úgy érzem, semmi mondanivalója nincs nekem. Egyszerűen nem hatunk egymásra. Legtöbbször igazolja a házat az is, milyen fogadtatásban van részem. Természetes, hogy közülük azok fészkelik be magukat jobban a szívembe, ahol kedves, mosolygós, beszélgetős emberekkel találkozom. :) Ennek a háznak kulisszatitkait, és régi megsárgult emlékképeit Rózsika néni osztotta meg velem. 

No, de ne markoljunk idejekorán illetlenül bele a kínált süteményestálba, előbb inkább töröljünk illendően lábat a kapuban! A csengetés és ajtónyitás alatt vethetünk egy pillantást a mára szürkévé lett épület, mozgalmas homlokzatára is.

A Puskin moziról ma is jól beazonosítható, Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán álló épület szobrai a magasból csodálhatók meg leginkább. Szabó Antal szobrász a Tudás, Dicsőség, Hit és a Törvény, emberalakot öltött szellemiségét formálta meg mindkét utcaszakaszon. 

Bár ezek a szobrok nem tudják, de helyükön egykor a jezsuiták kétemeletes rendháza és kolostora állt, melybe 1784-ben költözött be a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karának öt tanszéke, Sebészeti Kórház, valamint a 15 ággyal működő Szülészet és Klinika – olvashatjuk az UrbFace oldalán. Itt dolgozott 1855-től az akkor még Újvilág utca második emeletén, Semmelweis Ignác. A szörnyű körülmények között működő szülészet mellett hullakamrák voltak, s ennek tetejében a földszinti pöcegödör bűze is áradt a nyitott ablakokon át. Miután az intézmény méltó és tiszta helyre költözött a kórházat lebontották.

Hatvani- Újvilág utca sarka. Az Orvoskar háza

Az 1895-ös tervrajzon Czigler Győző építész ceruzája vázolta a négyemeletes épület belső részleteit. A ház a Tudomány Egyetemi Alap megbízásából, Kauser Gyula vezényletével épült, szépült. A megsárgult papírok között a szögecselt vastartó méretrajza csakúgy megtalálható, mint egy helyszínrajz a személy- és teherfelhúzóról. Az utcai üzlethelyiségek terveit 1896 nyarára hagyták jóvá.

Kossuth Lajos utca (Hatvani utca) 

Itt nyitotta meg tekintetes Wess Gyula úr, női szalonját, mely 1902-re oly szűknek bizonyult, hogy további 6 szoba, 1 konyha és egy cselédszoba átalakításával, egy hosszú ruhatárat létesített az újabb kollekciók elhelyezésére.
A bérház sarki helyisége Neményi Béla tulajdonában volt. Az üzemeltetett Magyar Világ Kávéház földszinti billiárd termét és a pincébe tervezett kuglizót, valamint az ún. játszó-szoba helyiségeit egy csigalépcső kötötte össze. 

Gourmand a Kossuth Lajos- és Semmelweis utca sarkán 1955-ben

A földszint egykori kávéháza később bankká alakult, majd átadta helyét a Filmszínháznak, melyet akkor Fórumra kereszteltek. Az átalakításokat követően, mai nevét 1951-től viseli.
A bérház, kávéház feletti legfelső szintjének 1897-es tervein egy fényképészeti műterem csodaszép íves vascsipkés oszlopai kanyarognak. A fedett üvegfolyosó, a két sötétkamra, a könyvkötő, a kopírozó terem, az előszoba, a váró és maga a műterem 1909-től Erdélyi Mór alkotásainak otthonául szolgált. 

Erdélyi Mór műterme

Az 1912-es év őszén Dr. Recht Miklós úr a ház teljes első emeletét kibérelte, és férfi vízgyógyászatot működtetett. Ehhez a balesetesek részére várótermet alakított ki, rendelőt, 2 massage fülkét, 3 vetkőzőt és 3 forrólég helyiséget, valamint 1 elektromozgót, villamos fényfürdőt, és négyrekeszes elektromágneses fürdőt. Ezek mellett a szinten, még saját részére egy lakást is berendezett. 1930-ban a félemelet átépítését követően a két vívóterem átalakult, és az üvegezett folyosóira engedély kellett.

Az információk sokaságát megsárgult, finom illatú tervrajzok dokumentálják, ám a közelmúlt eseményeit, azt, hogy mit jelent lakónak lenni ebben a házban, azt csak a személyes élmény és a megélt emlékek adják vissza. Amikor beléptem a kapun és még semmit sem tudtam a házról, sokáig nézegettem a terrazzoba rajzolt monogramot, ami mindig az építtetőre utal. Csak a harmadik látogatásnál vált világossá, hogy TEÁ-val vártak! :) Az összefonódott betűk lassan szétáztak szétváltak T.E.A. vagyis Tudomány Egyetemi Alap. A kedves fogadtatást Rózsika nénitől kaptam, aki szívvel-lélekkel mesélte emlékeit!

A házban összetartó, egymásra odafigyelő, igazi közösség él, akik ha találkoznak a lépcsőházban, biztos, hogy szólnak egymáshoz egy-két jó szót, s erről volt szerencsém személyesen is megbizonyosodni. :) Nem csoda hát, ha vigyáznak a rendre, és óvják az értékeket! A tetőt pár éve újították fel, a folyosók tiszták, a sok színes virág és bokor pedig nagyon jól mutat a sárgára festett falak mellett. 

Az épületben eredetileg három lift működött. A cselédlépcsőt, ami a padlásra és a pincébe vezet, már bezárták, nem használják. Itt hordták régen a szenet és a fát. Néhány lakásban egészen 1980-ig megvoltak még ezek a virágos, zöld csempés kályhák. Az „úri lift” – ahogy Rózsika néni nevezte – egykor itt is díszes volt, de aki a lépcsőt választotta annak piros szőnyeg vezette útját. A főlift melletti teher- és személyliften jeget hordtak, a cselédek, a tanyákról tojást, zöldségeket, krumplit, tejet, és túrót cipeltek.

Mosókonyha emeletenként áll rendelkezésre, teregetésre a felkövezett padlást használták, ahol mindig nagy tisztaság volt. A tetőtér egyik leválasztott része nyaranta napozóteraszként is funkcionált. A vicék feleltek azért is, hogy minden esete az ajtók elé kitett szemetet összeszedjék, reggel felsöpörjék, felmossák az utcát és a lépcsőházat. Lajos bácsi, a házmester és felesége Bözsi néni mindig nagyon kedves voltak - mesélte Rózsika néni. Földszinti lakásuk az előtérből nyíló udvarra nézett. A házmester kis fülkéje ma is látszik, szemben vele egy másik házmester felirattal ellátott zárt ajtós helyiség áll, ahol részükre mosdót alakítottak ki. 

A legfelső szint három műteremlakását mindig művészek lakták. Itt dolgozott Raszler Tibor grafikus, és egy bizonyos Márta néni is, aki szobrász volt. A gyerekek kifejezetten szerették, sokat jártak fel a műtermébe, és csodálattal nézték, hogy szabadítja ki a különböző alakokat a kövek fogságából! :) A kész művek sokszor a legfelső emelet teraszán sorakoztak így mindenki láthatta. Pontos információ hiányában én Jekely Mártára tippelek. Ennek a háznak volt a lakója Kardos László néprajztudós, pedagógus, aki emléktáblát is kapott a bejárat mellett.  

A házban a ’60-’70-es években emeletenként nagyjából 8 gyerek lehetett. Legtöbbször a széles folyosókon játszottak, mégsem csaptak nagy ricsajt. Csak ritkán fordult elő, hogy a házmester rájuk szólt: „Gyerekek! Megint elfeledkeztetek magatokról! Ha lármázni akartok ott a Károly-kert!” :) Bár udvar híján voltak, azért volt idő, amikor megvolt ennek az előnye is! ;) A ’60-as évek kedvenc filmjét, a La dolce vita-t már a Puskin is játszotta, ám akkor még a nézőtér teljes tetejét ki lehetett tárni a szabad ég felé, a lakók nagy örömére. Bizony sokan lógtak az alsóbb folyosókon, hogy páholyból nézzék a vetítést! Az édes élet azonban nem tartott sokáig, mert balesetveszélyre hivatkozva zárt tetőre cserélték a csillagos eget.

Kis iskolásként még szokás volt emlékbe eltenni egy-egy mozijegyet, vagy odatűzni a napló lapjaira. Különleges élmény volt a Puskin mozi „hátsó bejáratán” át, szinte páholyból nézni, illetve hallani az érdekes dokumentumfilmet Rózsika néni rendezésében!

Forrás:
Helyszínbejárás 2014, 2015.
Ezúton is köszönöm Rózsika néninek a kedvességét, és a sok érdekes történetet!
Budapest Főváros Levéltára
Urbface.com
Köztérkép 
Puskin mozi története 

Kedves olvasónktól, illetve a ház lakójától, dr. Debreczy Zoltán Balázstól, a következő információkat és kiegészítéseket kaptuk. A tervek és a képek forrása: Építő Ipar 1895.

„Az teves allitas, hogy 3 lift volt a hazban. Nem. A jelenlegi lepcsohazat elcsufito nem volt, hanem a regi fő lift es mogotte egy teher lift letezett. Ezen utobbiak még egyebkent meg vannak. Pont ma lattam (eletembe eloszor) a pinceben a regi gephazat a hatalmas 120 eves fogaskerekkel).

Tudomásom szerint a ház lakója volt Huszár Károly miniszerelnök, mi egyébként ha minden igaz az ő unokájától vettük a lakást, ill. bérleti jogot 1982-ben.

A "hogyan tünnek el a múlt szépségei" rovatba pedig:

- Az akkor még regnáló házmester férje kb. 15 éve, - senkit meg nem kérdezve - leflexelte az összes réz vörösszőnyeg tartót a lépcsőházban, utólag hivatkozva arra, hogy zavarta a felmosásban.

- A hatalmas gyönyörű kovácsoltvas csillár a lenti aulában túl élte a két világháborút, 56-ot, a kommunistákat, a rendszerváltást, de a ház kb. 2004-es teljes belső felújítása végeztével, pár hétre rá "valakik" vissza jöttek, és tudva hol a házfelügyelői létra, levágták és elvitték (az ugyancsak TEA monogrammos) hatalmas hosszúkás kúp alakú csillárt. Jobb esetbe nem ócska vasnak, hanem valahol egy villában lóg..

-  Növérem lakásában volt még kb. 30 darab erdeti csempe egy kis részen a falon, TEA monogrammal, Zsolnay. A most folyó felújítás során sikerült a munkásoknak csákánnyal szétverni, miközben külön kértem hogy arra vigyázzanak. Sajnos már csak a darabjait sikerült kimentenem, majd egyet összeragasztok, amelyeknek a darabjai még viszonylag egyben vannak…”