Tradicionális Gombmúzeum

Fedezd fel!

A kigombolt kreativizmus


Múlt héten egy esti beszélgetős műsorban láttam Massányi Kingát, a Gombmúzeum vezetőjét. Annyira különlegesnek, titokzatosnak tartottam ezt az ismeretlen terepet, hogy nyomban fel is vettem vele a kapcsolatot. Ilyenkor mindig eszembe jut, mennyi érdekes kis gyűjteményt, bemutatótermet és múzeumot rejthet még ez a város! ;) Milyen jó lenne bekukkantani ide-oda és megismerni olyan területeket, ahol tényleg a részletekben rejlik a turpisság!

A műsorból kiderült, hogy Kinga nagyapja, a Felvidékről Pestre érkező Massányi József, már az 1920-as években gombokkal kereskedett. Kiváló üzleti érzékkel 1931-ben nyitotta meg műhelyét a Nyár utcában, majd az Akácfa utcába költözött. A kitanult vasesztergályos szakma mellette öntő és géplakatos képesítést is szerzett. Szorgalmának köszönhetően az addig gyér gomb kínálatú piacot is fellendítette. Fantáziája új formákat, anyagokat s az elkészítéshez szükséges, egyedi szerszámokat is életre keltette.

A várakozással teli napokban elképzeltem, milyen lehet a pici, színes gombokkal teli, zsúfolt kis gyűjtemény egy nagy bérház pincéjének szegletében. Nagy meglepetésemre egészen más látvány fogadott, de az élmény értékét ez inkább csak növelte! A Bauhaus jegyeket is magán viselő épület, Massányi József gyáros megbízásából Erhardt Gyula építész tervei alapján 1940 körül épült – tudtam meg Kingától. Az eredeti terveken jól látható a boltozatos pince, mely a háborús években óvóhelyként funkcionált. A magasföldszinten kapott helyet a gombműhely; gyalupaddal, fúrógépekkel, satuval és esztergagépekkel. Az emeleti rész szép, nagypolgári lakását a család vette birtokba.

Belépve, az előkert után a nagykapu egy keskeny folyosóra nyílt, melyen kétoldalt kiállítási képek sorakoztak, s ügyesen vezették a látogató tekintetét egészen az üzletig. Odabenn ütemes kalapálással zakatoltak a gépek. Akkor már sejtettem, hogy nagyüzembe csöppentem! Körülöttem a falakat mindenhol pöttyök borították, kicsik, nagyok, pirosak, kékek, bársonyosak, csillogók…

A gyár- és múzeumlátogatás alatt megismertem a Massányi dinasztia történetének egy részét. Miközben a család beköltözött az emeleti otthonukba, a gépek már zakatoltak a földszinten. A háború alatt katonák ruházatához készítettek gombokat. Később Józsefet, a nagyapát is behívták, de a katonai szolgálatot egy szerencsés véletlennel sikerült elkerülnie.

A gyárat 1949-ben államosították. A megszállás alatt szinte mindenüket elvették. Szívós munka árán újra kellett gyártani a szerszámokat, s csak aztán indulhatott a termelés. József fantáziájának, leleményességének köszönhető az a cérnázógép is, mely a mai napig működik, noha a cérnás gombok előállításának hatékonysága mára már vesztett versenyképességéből. Miután az ’50-es évek elején a család szerencsésen visszakapta üzletét, nagybeszállítói lettek a Vörös Október, és a Május 1. Ruhagyárnak. Az új helyzet azonban meglehetősen felforgatta a család életét. Mint sokan mások, ők is társbérlőt kaptak. A lakást leválasztották. A földszintre óragyártók rendezkedtek be, a gombkészítő műhely pedig a jóval kisebb területű pincébe kényszerült. Massányi József 1983-as halálával fia, Massányi Tamás – aki már gyerekként beletanult apja mesterségébe – folytatta a vállalkozást.

A család 1989 után végre teljes tulajdonosa lett a háznak, s ezzel az órás szövetkezetnek is ütött az utolsó órája. 2006-ban Kinga úgy  döntött, nem hagyja veszni a családi örökséget. Az időről időre felmerülő nehézségeket leküzdve, sikerült végül a családi vállalkozás stabilitását újra megteremteni. A cég ügyei mellett gondja volt az értékek és a hagyomány ápolására is. A felszabadult pincehelyiségben több ötlet közül végül ez a kis múzeum született meg. A gazdag levéltári dokumentum, megsárgult ipari igazolványok, oklevelek, tanúsítványok szinte tapétaként fedték a hófehér falat. Nagyon különleges élmény volt egy majdnem százéves gyár furcsa szerszámait nézegetni! A tájékozódást a gépekről és a munkafázisokról rövid ismertetők segítették.

A hat fős cég a mai napig is a régi eszközökön dolgozik, ám akad aprólékos kézimunka is, mint pl. a gombaljak fülezése. A magyar piacon túl, megrendelésre külföldre is szállítanak. Kárpitosok részére behúzható gombokat, a divatszakmának bevonható csatokat, patentokat, feldolgozott gombaljakat készítenek, valamint igény szerint kitűzőket is. Egyedi készítésű hímzett termékek is megtalálhatók a referenciák között.

Beszélgetésünk alatt megfogott Kinga őszintesége. Azon kijelentése, hogy cseppet sem szereti a gombokat, szinte hihetetlenül hangzott épp ebben a környezetben! :) Talán pont ezért, vagy ennek ellenére tisztelem benne, azt a felelősségérzetet, mellyel vezeti és irányítja ezt a tradicionális vállalkozást. A gépek és a műszaki terület valójában távol áll tőle, de a megélhetést bizony a több mint 80 éve megalapozott mesterség biztosítja! Kreativitását és humán beállítottságát valószínű, művészetkedvelő nagyapjától örökölte. Bölcsészettudományi tanulmányait követően dolgozott fotósként, újságíróként és gyerekeket nevelt. Jelenleg a cég vezetése mellett tanul, sportol és felolvasóesteket szervez az egykori polgári lakásban.

Mindenki, aki nyitott a kreatív megoldásokra, a tradicionális értékekre vagy csak szeretne egy jó hangulatú légkörben, térben és időben barangolni, annak ajánlom ezt a múzeumot, pincétől a padlásig. GoMBolkozzatok el rajta, és fedezzétek fel! :)

A Gombmúzeum egy izgalmas logikai játék keretében csak csoportos jelentkezéssel látogatható!

Forrás:
Helyszínbejárás 2015. 
Ezúton is köszönöm Massányi Kingának a lehetőséget és a vendégszeretetét! :)
Gombmúzeum.hu