Pesti Vigadó – 150

Tudtad?

Születésnap a pesti bálteremben

„A dísz és fényben páratlan Redoute termek vasárnap, 1865-ik év január 15-én nagy fényes és nyilvános tánczvigalommal fognak megnyittatni.” -

- Adta hírül éppen 150 évvel ezelőtt a korabeli sajtó a bálozók nagy örömére. Bár személyes meghívót arra az eseményre nem kaphattam, megpróbáltam hát, több mint száz év távlatában legalább az épülethez közel férkőzni. Egy korábbi posztban megcsodáltuk a külső csipkéket, most azonban végre sikerült átlépni a küszöböt! Ahogy sétáltunk egyik teremből a másikba, arra gondoltam, milyen nagyszerű volna felfedezni egy pici rést a nehéz függönyök között, s bekukkantani egy térben és időben távoli dimenzióba! Elképzeltem, milyen lehetett az izzasztóan meleg fényárban, a táncmulatság fergetegében kitérni a pillantások kereszttüze elől, s a nehéz báli ruhák suhanását kerülgetve elvegyülni a tömegben.... A függöny legördült, a bálozók hazamentek s mára egyetlen - a legszebb - valósága maradt a képnek; az épület gazdag szépsége.

„Redoute (azaz: borzadj)

Bálház vagy Bájlak, Gondilla,

Gyönyörde, Idénylő,

Hóralak és Vigadó, Vigorda

s Táncolda.

Aztán a Várdák, mint: Kéj

s Lejtvárda, s Vigarda

vagy Vigoda vagy Üdvlelde s

Üdülne nekünk.

Bájpalotánk vagy Kedvleldénk

vagy miért ne Tivornyánk?

És Élvezde és néha Rajonda

talán. –

Hej bizony itt a sok fától nem

látjuk az erdőt,

Miért nem szól bele már ily

komoly ügybe – Deák?

A gyermek neve

Túl aDunán haj, s túl a Tiszán

ebugatta magyarság!

Hívjátok magyarul s magyarán

inkább Vigadónak:

Földim, s szót, bár sírva vigadsz

benn, úgy-e megérted?”

Forrás:
Helyszínbejárás 2015. 
Budapest Krónikája – Corvina, 2007. – 273. old.