Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2014. március 13., csütörtök

Bartók Béla út 17-19.

Tudtad?

Az elrejtett emlékmű és templom nyomában


A blog olvasójától, Balogh Viktóriától, kaptam egy nagyon kedves meghívást, aki felajánlotta, hogy szívesen mesél arról a házról, ahol születése óta lakik. Találkozásunk a karácsonyi időszakra esett, amikor egy kiadós sétát tettünk a Bartók Béla út 17-19. épületének zegzugos helyiségeiben és hatalmas kertjében.

A forgalmas úton sétálgatva látható, amint egy tábla hirdeti, hogy itt kapott helyet a Szent Imre kápolna, mely nyitva tartáskor látogatható. Régen különös érdeklődéssel kukucskáltam be a ház ajtaján, de sehogy sem tudtam elképzelni, pontosan milyen szent hely rejtőzhet odabenn. Hát, most mindenre fény derült! :)




Dr. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, hittantanár elképzelése alapján az ország több területén is felépültek azok a Szent Imre Kollégiumok, melyek nem csak az egyetemisták lakhatását kívánta megoldani, de útmutatást is szánt a mindennapi erkölcsi élethez és egy sajátos lelki gyakorlathoz. Ennek egyikeként
a 12 beadott pályázatból az egykori Fehérvári-, majd Horthy-, vagyis a mai Bartók Béla út 17-es épülete végül 1908-ra, Aigner Sándor ceruzája nyomán vált valósággá. A Mészőly utca beépítetlen saroktelkére eredetileg templomot terveztek, helyette azonban ügyes megoldással a lakóház első emeletén alakították ki a kápolnát. A stílusában megegyező két épületrész, tehát nem egy időben készült.

A Collegium 1906-1908-ig épült. Mellette még üres a saroktelek.

1910-1919. Itt már kész a bérház is.

Vikivel először a hátsó udvart néztük meg. Az utcákról nem lehet belátni, mert a környező házak szépen körülölelik a parkot, mely korábban mind a bérház, mind a kollégium lakóinak pihenését szolgálta. A hatalmas, meredek udvar végében egy I. világháborús hadi emlék áll, melyet az intézmény elesett tanárainak, kollégistáinak emeltek. 


Az Emlékmű 1925-re készült el. Közepén, a szoborfülkében, az eredeti szobor Szent Imrét formázta, mely igazi csapatmunkában készült. Megyer-Meyer Antal tanár úr tervei szerint Kovács József és Nekolny Antal szobrász- és építőmesterek keze nyomán formálódott, a munkálatokat pedig Siegl albin vezette. Az Emlékmű a háborúban szerencsére nem szenvedett súlyosabb károkat, és állapotát az 1948-as államosításig karban is tartották. A szobrot azonban az 1960-as években "renoválás" miatt ledöntötték és eltűnt

Az egykori szentimrés hallgatók először a kertben álló Emlékművet újították fel és hozták rendbe. Az avatást Dr. Kerekes Károly zirci főapát végezte 2001 augusztusában, ám akkor még üresen állt a szoborfülke. A diákok és tanáraik szerették volna a szobrot is mihamarabb pótolni, s ezért egy felhívást tettek közzé, miszerint egy 126 centi magas Szent Imre szobrot keresnek.
A csongrádi Tari múzeumban találtak is egy méreteiben és ábrázolásában hasonlót, viszont fából készült alkotást. Ennek leképezésére az új Szent Imre szobrot Vígh László mester készítette el. Az Emlékművet immár szoborral együtt 2002 októberében avatták fel újra. 

Két oldalán ma egy-egy márványtábla emlékezik meg, most már az I. világháború mellett a II. világháború és az 56-os forradalom hősi halottairól is. A cserkészek minden évben látogatásukat teszik az Emlékműnél. 

 
Kerítés a Mányoki út felől

Kert a Mányoki út felől





Az elveszett szobor másolata





A Collégium, megépülésekor 200 ifjúnak biztosított lakhelyet, közülük nagyjából százan kaptak külön szobát, a többieket kettesével helyezték el. A tanulást és a közösségi életet színvonalasan berendezett helyiségek tették lehetővé. 4000 kötetes könyvtárát nehezebb időkben a diákok maguk óvták a megsemmisítéstől. A díszterem és ebédlő átriumos megoldása sajnos mára már nem látható. A büfé mellett társalgó is szolgálta a családias légkört. Nyári hónapokban a házi estélyeket a szép kertben rendezték, ahol cigányzenekar szórakoztatta az ifjúságot.
Az intézmény nem csak a tudományok szeretetére, de épp úgy a hazaszeretetre, mint a hitéletre is nagy hangsúlyt fektetett. Az I. világháború alatt a katonai szolgálatot teljesítő tanulók miatt a létszám csupán 60 fő volt, ám a csatatérről hazaérkező diákok százával kértek újból felvételt a házba, mely addigra már zsúfolásig tele volt.
















A kollégium melletti bérházról is sokat megtudtam Vikitől, mivel pincétől-padlásig bejártuk az épületet. A homlokzaton, napos időben megcsillannak a 4. emelet ablakai között a szép mozaikképek. Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolják. Ezeket régen védelmi okok miatt lemeszelték, de mára ismét ékessége az útnak! Magyary-Kossa Gyula egyetemi tanár, a híres orvosdoktor családjának patikája mai napig működik az eredeti berendezésekkel az épület sarkán. Mellette a Mészőly utca felé a pincékben egy híres borász-család hordóiból árulta a finom nedűt. Helyét később egy kárpitos, ma pedig egy cég foglalja.








Bérház lévén itt is látható a díszes főlépcsőház a szép mettlachi lapokkal. A nagy, 3-4 szobás lakások konyháiból nyíltak a 10 nm-es cselédszobák. Az ostrom alatt belövést kapott a ház, de az újjáépítéssel több otthon határvonala is átrajzolódott. Jelenleg 45 lakás osztozik az épületen. A szenespince roppant keskeny ajtaja ma is látható, jobbra pedig a két mellékhelyiség a félkomfortos lakásoknak. A házban központi fűtés és központi porszívó szolgálta a kényelmet, csak úgy, mint a lehajtható, bársony ülésű lift, melyben egy szép Szent Imre intarzia kép nyújtott társaságot az utazóknak.














A padláson járkálva felfedeztem egy szép, régi vaskályhát is. Mellette pár épületdísz árválkodott. Megtudtam azt is, hogy az eredeti tervek szerint az oromzatot mindenhol kis kőkeresztek díszítették, melyet a szocializmusban kerek kő golyókra cseréltek le. Szerencsére, a régi díszek már visszakerültek a helyükre, de az éles szemű madarak biztos látják, honnan hiányozhat esetleg a két dísz. ;)










Viki 10 évesen élte át a ház óvóhelyén az 56-os forradalmat. A kollégisták géppuskafészket akartak berendezni a padlás sarkában, pedig ez a szemben lévő Hadik laktanya miatt is veszélyes lett volna. Erre szerencsére nem került sor, így a ház viszonylag kevésbé sérült. Korábban, a II. világháborúban a kollégisták egy része hazautazott, a többiek itt, a svéd nagykövetség védelme alá kerültek. Túlélésüket biztosítva nagy mennyiségű élelmiszerhez jutottak, melyből időnként szerencsére a ház lakói is kaptak.

A legérdekesebb rejtély viszont, - mely már évek óta foglalkoztatott, - hogy hogyan bújhat el egy templom észrevétlenül egy bérházban, lelepleződött! A cseppet sem kicsi kápolna a kollégium felől mindig nyitva áll a tanulók részére, ám a lakóház első emeletén egy átlagos lakásajtón keresztül lehet bejutni. A kápolna folyosóján az átjáró a 40 év alatt be volt falazva, majd kibontását követően, benne a kulccsal sértetlenül állt az ajtó. A régi képeken még látszik, hogy a hívek padok helyett székeken hallgatták a misét. A szép, hangulatos kápolna kazettás mennyezetén 1938 óta Szent Imre, Szent István és Jézus alakjának festménye, Jeges Ernő munkája látható. A leghátsó sorban pedig még őrzik a régi harmóniumot is!












Látogatásom során sok titokra fény derült és már ezt az épületet is egészen másképp nézem, ha erre járok. Köszönöm Vikinek a vendéglátást és kiadós idegenvezetést! :)
Ha erre jártok, feltétlenül nézzétek meg a mozaikokat, és ha lehetőség nyílik rá, nézzétek meg a kápolnát is!




Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Balogh Viktória lakó saját gyűjtése, fotói és elbeszélése alapján

A régi kollégiumi képek forrása: 1900-1925. Szent Imre Collegium – Dr. Glattfelder Gyula
11.kerulet.ittlakunk.hu
egykor.hu 

3 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett az írás, az illusztrációk. Örülök, hogy olvashattam.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Vikinek, hogy feltárta ezt a múlhatatlan szépséget,és Katinka neked, hogy közre adtad.

    VálaszTörlés