Tudtad?
Aranka utca 10.
Sorozatunk újabb epizódjaként továbbra is a második
kerületben maradunk. Sőt, korábban jártunk már itt a Marczibányi téren, és
benéztünk a szépséges, egykori lőtérre is. Most felbaktatunk a dombra,
Rézmálra. Az Aranka utca tetején álló tornyos kis villácska tulajdonképpen a
környék csúcsa. Ha hegyeken-völgyeken át sétálunk, minden oldalról, helyzetből
látható, irányt mutat, mint egy templomtorony.
Garas utca felől. Forrás: Fortepan 20434. |
Kisgyerekként gyakran sétáltam erre, sok élmény köt ide. A ház
születésének történetéhez azonban nem elég csupán egy generációt visszaugrani!
Rézmál területét az 1900-as évek első felében fedezte fel a városi előkelőség.
Kezdetben nyaralók, majd egyre különlegesebb villák és lakóépületek nőttek ki a
domboldalon.
Rézmál |
A régi villa |
Gerstenberger Ágost Emil építész munkatársaival sokáig a Csömöri
út 115-ben (ma Thököly út) tervezgették a jövőt. Egyik legszebb álmuk
megvalósulásával készült el az Aranka utcai mesebeli villa. A három plusz egy
szintes, manzárdtetős ház nem csak a Mészáros és Gerstenberger Építőmesterek
vállalkozásnak biztosított új otthont, de az építész családjának is. A meredek
telekre épült ház alagsorában a kiszolgáló személyzet kapott helyet, valamint a
boros- és a fáspince a központi fűtést szolgáló kazánnal. Az első és második emeleten
a négy- illetve háromszobás lakásokhoz természetesen külön cselédszoba
tartozott, valamint szalon, ebédlő, fürdőszobák és gardrób. A manzárdtetőre egy
külön lakosztályt terveztek, s azután következett a mosókonyha és a
vasalószoba.
1910-es Lakcímjegyzék |
Gerstenberger Ágost Emil |
Építésziroda |
A Marczibányi tér felé néző homlokzat jobb oldali sarkán, a
tornyocska alatt vaskorlátos nyitott terasz húzódik. Az alatta lévő szinteken
oszlopos, fedett teraszok kanyarodtak. Ezek egy részre később beépítésre
került, és új funkciót kapott. A ház azonban nem csak a meredek Aranka utca
felől, hanem a mögötte húzódó Tapolcsányi utcából autóval is megközelíthető.
Teltek, múltak az évek ám a takaros villácskát más is
kinézte magának. Mégpedig nem is akárki! József Ferenc királyi herceg, vitéz,
földbirtokos. Egy ilyen méltóság akkoriban nem vehetett közvetlenül egy
polgártól ingatlant, ezért az adásvételbe közbeiktatta az egyik Erdődy grófot. Miután 1924-re ily módon sikerült nyélbe ütni az üzletet, a herceg újdonsült
feleségével be is költözött, és majd’ húsz évig mozgott otthonosan a domboldal
mesés épületében.
A 40-es években újra gazdát cserélt a ház, és az új
tulajdonos a Statisztikai Hivatal lett. 15 év után egészen 1964-ig a Hóvirág Gyermekotthon
állami gondozott óvodásai nevelkedtek itt. Egy kisebb átalakítást követően az intézmény is átalakult,
és Hetes Otthonként fogadta hétköznapra a gyerekeket. Az 1976-ban Budapest
Fővárosi Tanács kezelésébe került intézmény már 10 éve gyermekvédelmi
feladattal kollégiummá alakult.
A családi körülményeiktől függetlenül, biztos izgalmas lehet az élet egy ilyen villában! Talán megelevenednek a Gerstenberger család régi képei a falakon, és esténként a jó szellemek vigyáznak a gyerekek álmára. A csintalanabb csoportok pedig biztos fellopóznak a tűhegyes torony padlásszobájába, régi kincseket kutatni… :)
Forrás:
Helyszínbejárás 2013. 2015.
de szép...
VálaszTörlésKöszönet a cikkért. Egy kérdés, ez egy hatalmas villa, talán a legnagyobb a Rózsadombon, miért "villácska" -ként szerepel?
VálaszTörlés