Kedves Olvasók! :) Ha bárkinek bármilyen személyes élménye kapcsolódik az olvasott,
látott házakhoz, kérem jelentkezzen a lasdbudapestet@gmail.com címen! Köszönöm! - Vero :)

2015. szeptember 8., kedd

Budai villák II.

Fedezd fel!

Lorántffy Zsuzsanna utca 12.


Véget ért a nyár, becsengettek. Mikor utoljára sétáltam a budai villák társaságában még épp, hogy szirmait bontogatta a tavasz. Leszálltam a Fogaskerekűnél, szemben a Körszállót már ismerősként köszöntöttem egy szempillantással. Balra hosszú meredek lépcső vezetett a Trombitás utcára, majd újabb kaptatón befordultam a Lorántffy Zsuzsanna utcába.  Szépen komótosan haladtam, nemcsak azért mert meredek a domboldal, hanem mert itt is, ott is érdekes házakból macskák bukkantak elő a sűrűn benőtt növények közül.





Bizonyára sokak figyelmét felkelti a Herman Ottó utca végében magasodó, egykori Baár-Madas Református Gimnázium szép homlokzata és az utcára néző félköríves ablakok felett futó sgrafitto, melyet Márton Ferenc készített. Biztos jó lehet ilyen szép iskolába járni, de egy-egy kevésbé izgalmas órán az sem lehet utolsó szempont, hogy az üvegen át bámészkodva, elmerengve milyen környezet színezi be az elvágyódás menekülési útvonalát.



Szemben az iskolával, a saroktelken egy szép villácska állt. Kétoldalt kőoszloppal támogatott rozsdás kapuján vasból függönyrojtok lógtak, középen, kacskaringós keretben függőlegesen, rózsák nyíltak egymásból. A vaskapu aljára lukat vájt az idő, hogy a csipegető madarak és az ásítozó kóbor macskák lustán ki-be járhassanak. A kőkerítés nehéz kockái között kapaszkodva egy kék nefelejcs idézte az idő múlását. 





A domboldalon magasodó manzárdtetős villa teraszos kertjében széles, töredezett lépcsősor vezetett a felső kertbe. Úgy tűnt egy tarka macska lett mostanra a ház úrnője, aki a tavaszi napsütésben komótos sétát tett birtokán. Meg-megállt, egy darabig nézelődött az apró, gyomos virágok között majd leheveredett.




A sárga, kváderköves villa főhomlokzatát a kőfaragású és vaskorlátos óriási erkély hangsúlyozta. A földszinten a félköríves ajtók mellett itt-ott, kovácsoltvas szálakkal pókhálószerűen benőtt ovális ablakok ékelődtek a helyenként barokkosan túldíszített ablakpárkányok közé. A Herman Ottó utca felől, a falon egy márványtábla látható, a többek között pók- és madárbarát névadóról.






Amikor először jártam itt, csak óvatosan, kívülről nézegettem a házat, és találgattam, vajon kik térhettek ide haza nap, mint nap, milyen lehetett a régi lakás, volt-e szalon, könyvtárszoba, társalgó nagy kandallóval, hol lehetett a konyha ahol a szakácsné sürgött-forgott, hol jártak tüsténkedve a cselédek, hol lehetett az istálló, ahol a kocsis lecsutakolta a lovakat egy-egy sétakocsikázásból, kirándulásból hazajövet.






Pár héttel később lerántottuk a megporosodott fátylat a villáról. A következő látogatásnál tárt kapukkal vártak, és a közös képviselővel is összehozott a sors, így körbejárhattam az épületet. A hátsó udvar felé magasodó henger, málló vakolata rámorzsolódott a kétszárnyú, apácarácsos, kopott fehér ajtóra. A szolid kis lépcsőház ma csupán pár lakást rejt. A pincében is jártunk, ahol a fokozatos felújítás és átalakítás után már új kazánt is üzembe helyeztek.






1923. májusában nagyságos Fodor Pál az akkor még Rókushegyi- és Debrődi út sarkára, Guttmann Gyula építésszel szerény villát terveztetett. Meredek főhomlokzatot akkor még nem ez az óriási terasz, hanem két, életnagyságú női szobor alak díszítette a kétoldalt udvarra futó, legyező alakú lépcsőkkel. A család és a kiszolgáló személyzet részére pont elegendő és tágas volt a ház. Szénlehányó, szénraktár, vasalószoba, kamra, mosókonyha, pince, a házmester lakása, konyha, cselédszoba állt a kiszolgáló személyzet rendelkezésére. A magasföldszinten illetve az első emeleten, tágas belépő, hall, tálaló, fedett terasz volt, majd a mellékhelyiség, passage, nevelőszoba, fürdő-, háló-, valamint vendégszoba kapott helyet. A manzárdban terasz és egy műterem is állt egykor.









A villa az évek alatt alaposan megváltozott, de a közös képviselő elmondásából kiderült, hogy többször nyertek pályázatot és a lakók is lelkesen alakítják, tervezgetik tágabb otthonukat. Híres lakója is van a háznak, egy mosolygós operett énekes, és egy híres színész lánya, akik továbbra is szeretnének incognítóban maradni. :)



Forrás:
Helyszínbejárás 2015.   
Budapest Főváros Levéltára

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése