Ybl 200 - Helytörténet kicsiben és nagyban

Fedezd fel!

Erkel utca 15. - Ráday utca 18.


Ybl munkássága mindig nagy hatással volt rám, már-már azt mondhatnám, a kedvenc építészem, ezért több munkáját is bemutattam itt. Az épülő-szépülő Várkert Bazár lepusztult állapotát már alaposan megszemléltük másfél éve, és szerencsére azóta újra sétálhatunk a díszes hegyoldalban. Egyszer régen pedig dacolva a sárkányokkal, griffekkel, a Múzeum körút egyik házán is átjártunk, de voltunk már a csodálatos Pesti Hazai Első Takarékpénztár impozáns épületében is, mely sokak kedvence lett! :)

Ma egy olyan épületbe látogatunk el, amely nemcsak a saját, hanem az egész Ferencváros történetét is őrzi! Örültem, mikor kiderült, hogy Ybl tervezte azt az épületet is, mely többek között a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménynek is otthont biztosít. Szívesen és gyakran járok hozzájuk, hogy az érdekes előadásokon múltba merengjek. Most viszont alkalmam nyílt arra is, hogy bejussak azokra a helyekre, melyek a nagyközönség előtt zárva vannak. Külön köszönöm Fauszt Ildikónak a segítségét és a türelmét, hogy végigvárta, amíg mozaikról mozaikra megörökítettem fotókkal a hely jelenét! :) 

A történet 1875-ben kezdődött, mikor Károlyi György számára bérpalotát tervezett a mester. Az eklektikus kétemeletes sarokház mind a Ráday, mind az Erkel utca felől szép, egyszerű képet mutat. A sétát a három egységre és udvarra tagolt épületbe az Erkel utca felől kezdjük.

Forrás: Magyar Levéltári Portál

A máig megmaradt fakockával kirakott előtér egy szép reneszánsz hangulatú udvarra vezet. Jobbra tágas, kőoszlopos lépcsőház nyílik, melynek régi ólomüveg berakásos ablakai már nincsenek meg, de a padlót díszítő apró pasztellszínű mozaikok megmaradtak. A lépcsőház freskói Lotz Károly keze munkáját dicsérték mindaddig, míg a háború tönkre nem tette ezt az alkotást, és végül le nem meszelték. Az egykor kovácsoltvas kandeláberekkel szegélyezett lépcsősor az első emeletig fut, ahol a gróf úr lakott családjával. A hatalmas, első emeleti lakás akár kastélynak is beillett báltermeivel! A szobákat sötét tölgyfa borítás védte, a meleget vörös színű kandalló biztosította.
A bejárás alkalmával sajnos ebbe a lépcsőházba nem sikerült bejutni, csak bekukkantani a nagy üvegajtón. Viszont a ház zegzugosságát mutatja, hogy helyette három másik lépcsőház állt még rendelkezésemre vigaszképpen! :)

A felsőbb emeleten és a szemközti oldalon a széles árkádos folyosókról nyíltak a család további lakásai. Károlyi négy gyermeke közül Tibor fia élt itt feleségével, Degenfeld-Schomburg Emmával.

A bejárattal szemben, a tágas udvar végében kapott helyet a nehéz, tömör fakapu mögött a kocsiszín és két ló részére az istálló. A Helytörténeti Gyűjtemény 2006-ban költözött a földszintre. Ablakai az Erkel utcára és a tágas udvarra néznek. Az egykori istálló átalakított helyiségeibe pedig az Első Magyar Dokumentumfilm-gyűjtemény és Mozi került. 

Az udvar végén az oszlopos lépcsőházra a nagy átlátszó ajtón sokszor bekukkantottam, de mindig zárva volt. Ezúttal viszont sikerült belépni. Itt lehet átjutni a hátsó udvarra, melynek földszintjén a cselédség lakott. Felette a félemeleten helyes kerek ablakok tanúskodnak arról, hogy a helyiségeket szénapadlásnak használták. A cselédek és szolgálók az udvar közepén álló kútból hordták a vizet. Ma szép, fonott rács fedi a feltöltött mélységet. Szemben a falon a rózsaszín márványos kút a lovak itatását szolgálta. Ennek emléke még ma is látható, bár víz már nem folyik belőle. Körben a függőfolyosó kovácsoltvas korlátja szép rajzolatot mutat, csakúgy, mint az átjáróból vezető széles, kényelmes lépcsősor. Az emeletek és az első udvarra néző árkádos folyosó régi mozaikkockás burkolatát az eredetivel megegyező mintával állították helyre. 

Ahogy visszasétáltunk az első udvarra, újabb meglepetés következett. Újra egy átjáró, ezúttal abba az épületrészbe, mely a Ráday utca felé nyílik. Ybl itt alakította ki a bérlakások helyét. A megtört vonalú átjáróból egy keskeny csigalépcső vezet emeletről emeletre. A sötétbarnára festett ajtók a legtöbb helyen még eredeti faragással láthatók és itt-ott őrzik még a rézkilincseket is. 

A körfolyosós gang szép virágmintás kovácsoltvas korlátjának árnyéka érdekes rajzolatot mintázott a padlóra. Körbesétálva jutottunk el a másik, reprezentatív lépcsőházhoz. Az öntöttvas korlát az egykor bizonyára szépen díszített liftet ölelte körül, melynek helyén ma egy modernebb változat segíti a lakók közlekedését.

A bérlakásokba Károlyi gróf kizárólag előkelő embereket fogadott. Itt élt a család orvosa is, Dr. Szemere, aki az agyvérzés következtében megbénult és tolókocsiba kényszerült grófot felügyelte. A család alapítványt is létrehozott a Tűzoltó utcai kórházban, arra vonatkozóan, hogy mindig tartsanak fenn egy ingyenes ágyat egy rászoruló beteg részére.
Budaházi László tollából egy visszaemlékezés számol be arról, hogy több előkelő híresség is élt az épületben. Jeszenszky Ferenc és felesége, kántorjánosi Mándy Thyra az Erkel utcára néző lakásban kaptak helyet. Családjuknak Bükkösdön kastélya és hozzá tartozó hatalmas birtoka is volt. A lakók közt jegyzik még Dőry bárót, Andrássy Ilonát, valamint az első emeletről a Széchenyi családot. 

A háború sajnos nem kímélte az épületet. Budapest ostromakor több belövést is kapott. A Ráday utca szemközti drogériájából pedig egy találat után hatalmas lángok csaptak fel, de a tűz átterjedését sikerült megfékezni. Mivel itt a lépcsőház leszakadt, a földszinten rendezték be a nyolcágyas szovjet katonai kórházat. Az ellátást a házban lakó orvos és egy ápolónő végezték. Egy szovjet mérnökszázados pedig innen irányította a régi Ferenc József híd helyreállítási munkálatait. Később a lakások felosztása következtében a lakók száma a duplájára nőtt, és a házban fellelhető értékek, mint az üvegablakok, vagy a szobák tölgyfa burkolata is ekkor mehetett tönkre. Az 56-os forradalom alatt a lakók a pincébe menekültek, mégis történt halálos sérülés, és orvos híján a sérülteket is csak napokkal később tudták ellátni. 

Elszálltak az évek, most béke van. Az udvar kövét zöldre színezte a moha, és a párkányon is hosszú hajfonatot növesztett már a kaktusz. A nap most is ugyanolyan szép árnyjátékban csodálja a gang, virágos korlátját. Évek telnek-múlnak a Ferencvárosban, de itt, ebben a házban mindig lesz lehetőségünk a visszaemlékezésre. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény 1998-ban kezdte meg szakmai munkáját. Háromezer képes fotótára folyamatosan bővül, és több mint ötszáz kötetes könyvtára, valamint tárgyi emlékei és rendszeres kiállításai teszik lehetővé a történelem felkutatását, megismerését. Szeretettel várják az érdeklődőket! :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2014.
Köszönöm a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménynek, hogy rendelkezésemre bocsátotta az anyagokat.
Adalékok a Belső-Ferencváros történetéhez. Budapest, Városszépítő Egyesület. Szabó-Pap Krisztina. Bp. 1986. – Bozsókiné Szokolay Katalin gyűjtése. 315. old. és Budaházi László gyűjtése 108. old.
Mesélnek a ferencvárosi utcák – Helytörténeti olvasókönyv. Szerk.: Lukács Emília. – Ferencvárosi Önkormányzat Bp. 2002.

Ez a bejegyzés Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Ybllel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, de szemlézve az alábbi linkeken is elérhetők:

@ Budapest, XV. kerületi blog: Ybl 200: Az istvántelki Clarisseum - Szent István király plébániatemplom 
@ CheckMyBudapest blog: Így készült a Várkert Bazár - privát képek a felújításról (Ybl 200)
@ Csak a Szépre blog: Szolid palota zenével, kerttel - Ybl 200
@ Fővárosi blog: A Várbazár leromlása és feltámadása: 1984-2015
@ Kép-Tér blog: Ybl 200 - Andrássy út 32-44.
@ Miénk a Ház blog: Egy örökség gondozása - Ybl 200

Az Ybl-bicentenárium programjai az Ybl Egyesület honlapján találhatók.