Telitalálat!
A Mammut Bevásárlóközpontok között húzódó Lövőház utca elnevezése nem véletlen. Ha elsétálunk az út végére, a nagy fenyőfák mögött egy régimódi épületet láthatunk. A történet kezdetéhez viszont ugorjunk vissza az utca elejére.
A Széna tér mellett, a Margit körúton már 1696-tól állt a Budai Lövőház épülete, melyet a polgároknak az átépítések és bővítések ellenére el kellett hagyniuk. A Budai Polgári Lövész Társaság 1884-ben vásárolta meg Lenner Józseftől a mai Marczibányi tér melletti téglagyár agyagbányájának telkét. Mivel a hatalmas kert remek adottsággal bírt a lövészet gyakorlásához, Érczhegyi Ferenc főlövészmester építési engedélyért folyamodott.
A lövőházat Hofhauser Antal német-reneszánsz stílusban tervezte meg. A kivitelezést nehezítette, hogy a talaj tele volt búvópatakokkal, ezért speciális alapozásra volt szükség. Az 1885-re elkészült épület pincéjében 2 szobát, 2 konyhát, kamrát, borospincét és raktárt alakítottak ki. A földszinten díszterem, pihenőszoba, játékterem, éttermek, öltözők, töltőterem és egy lövőcsarnok fogadta az akkor már Budapesti Polgári Lövészegylet látogatóit, az arisztokratákat, politikusokat és a művészvilágot is. Az 1920-as évektől itt működő teraszos Kastély étterem és kávéház kedvelt szórakozóhellyé vált, ahol esténként zenekar is játszott.
1932-ben a Lövőház két pavilonjának beépített összeköttetését Ray Rezső tervezte. A II. világháború alatt megsérült tetőzet tornyát már nem állították vissza. ’51-től a korábbi társasági funkciók megszűntek, bár egy toldaléképület mozinak is helyet adott, de a ház ekkor is a sportlövészek edzését szolgálta.
1990-től a Budapesti Polgári Lövész Egyesület visszakapta az ingatlant, melyet pár év múlva, elhagyni kényszerült. Sportlövő éveim halvány emlékeként az épület üvegverandás folyosójáról nyíló üres dísztermében edzés folyt, csak úgy, mint a vele szemközti kétszintes, nagy teremben, ahol puskások és pisztolyosok lőttek célba. Az épület hátsó traktusának terasz szerű kiképzése, és az előtte elterülő 100 méteres lő táv, országos- és nemzetközi versenyeknek adott helyet. Szép emlékeket őrzök az itt eltöltött időszakról! :)
Úgy tűnik a „lőterek és mamutok” évtizedes harcában most az utóbbiak kerekedtek felül, de bízzunk benne, hogy a műemlék épület mihamarabb felújításra kerül! :)
Forrás:
Helyszínbejárás
Verrasztó Gábor: Vendéglő az Országúton – 2010.
varoskepp.blog.hu
 |
| A budai lövöldéből megmaradt rész - ma vendéglő |
 |
Forrás: Verrasztó Gábor: Vendéglő az Országúton – 2010.
|
 |
| A részvénytársaságok között |
 |
| A több, mint 2000 négyzetméteres terület szép kerítése |
 |
| Főbejárat a torony alatt |
Jobb sorsra érdemes!
VálaszTörlésJól össze lett kavarva a két épület...
VálaszTörlésOtt szűlettem,a"Csacsi rét közelébe"
VálaszTörlésItt eszméltem gyerekként, hat éves koromig nap, mint nap a kertben játszottam, a lőállások között figyeltem a felnőtteket,akik akkor még azt hitték, mint a szüleim, hogy magam is, ..., ha felnövök. Az égett puskapor szaga ma is az orromban van..., de a sors másként alakított mindent.
VálaszTörlésliksoft
VálaszTörlésSzép Napot! Keresem a cikk szerzőjét! Én is régen ott lőttem, és készülne a KLK-ról egy anyag, jó lenne egyeztetnünk. (loter-kukac-kralik-pont-hu)