Fedezd fel!
Kaszinóban nyert szerelem
Egy késő tavaszi napon gondoltam egyet, és belevetettem
magam a kaszinók fergeteges világába. Bár nagyon sok szépet és jót hallottam
korábban erről, igyekeztem óvatosan szemlélni a látottakat, nehogy túlzottan
magával ragadjon, és beszippantson ez a titokzatos és sokszor törvénytelen
szórakozás! Ám ezúttal nem a szerencsénket tesszük próbára, hanem nehéz
függönyök mögül lessük meg milyen volt az élet ebben a fényűző pompában. Bevezetésként,
álljon itt pár sor arról, hogy mit is jelentett régen ez a kaszinózás!
Klösz György: A Park Club homlokzati fotója |
Forrás: 120 éves a Stefánia Palota - Helyi ismertető (Kiadja az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság). Felelős kiadó: Piros Ottó ezredes, mb. parancsnok. 2015. |
A „Park Club” czélja a
sport különböző nemeinek pártolása és a társadalom művelt osztályainak kellemes
érintkezési központot nyújtani, kizárva testületi működésének köréből minden
politikai jellegű tevékenységet.” – (A Park-Club alapszabályai Bp., 1907)
Már az 1800-as évek első felében is egyre nagyobb igény
mutatkozott arra, hogy a főúri közönség a szabadidejét a megszokotthoz hasonlóan,
fényűző keretek között töltse el - akár saját palotáján kívül - s ezzel még inkább
a társasági élet körforgásába kerüljön. Miután a nemesség kinőtte a Margitsziget
nyújtotta lehetőségeket, a kirándulást és szórakozást, báró Atzél Béla műgyűjtő
fejébe vette, hogy az előkelő társaság részére egy tágas, impozáns nyári üdülőt
hoz létre. A megalakult klub Eszterházy Mihály gróf elnöksége alatt már hozzá
is látott a nyári kaszinó építtetéséhez. Meinig Artúr tervei alapján az első
kapavágás 1893 tavaszán meg is történt. A hely kiválasztásában fontos szerepet
játszott, hogy szép környezetben, a nyüzsgő városhoz közel telepedjenek le. Így
esett a választás a Városliget legelevenebb korzójára, a Stefánia útra. Két év
leforgása után a Park-Club impozáns épületének zárjában végre elfordult a
kulcs, s ezzel ki is tárta kapuit a kaszinó! Ám hiába sétáltak fel, s alá a
legszebb dámák és fess urak a Stefánián, bejárása ide, nem lehetett akárkinek!
Forrás: 120 éves a Stefánia Palota - Helyi ismertető (Kiadja az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság). Felelős kiadó: Piros Ottó ezredes, mb. parancsnok. 2015. |
A kaszinók tagjait az igazgatóság évente választotta meg.
Bekerülni írásos ajánlás alapján lehetett, a jelölt nevének kifüggesztésével. Ha
kifogás nem merült fel, a minimum kétharmados többség az illetőt megválasztotta.
Ám eleinte nem csak az alapszabályoknak kellett megfelelni – nagykorú férfi,
feddhetetlen jellem, jó magaviselet, magas képzettség stb. – hanem bizony az
igen borsos éves tagdíjat is be kellett tudni fizetni!
Ebbe a titkos világába nem csak bekerülni volt nehéz, de
kiesni is igen könnyűnek bizonyult. :) Felvételről és kiesésről egyesével,
csontgolyókkal szavaztak az igent és nemet jelző ládákba, ahol az összesített
darabszám mutatta a végső eredményt. Ebből a régi szokásból ered a „kigolyózás”
szavunk is. :)
Ám, mielőtt még pénz szűkében kigolyóznának bennünket, repüljünk
vissza a múltba, hogy elvegyüljünk a díszes társaságban, és alaposabban
körülnézzünk! Bár a Klub főbejárata a Stefánia útra esik, a hintók a Zichy Géza
utcából kanyarodtak be. Az épületet míves vaskerítés veszi körbe, s mögötte az
impozáns palota méltóságteljesen terül el. A háromosztású főhomlokzat alatt
köríves árkád fogadja a látogatókat. Kétoldalt egy-egy üvegezett csarnokban
végződik a ház, az első emeleten pedig széles erkély karolja át a tömböt,
melyre kanyargós barokklépcső vezet. Utunk az előcsarnokból a központi
társalgóba, a fogadóterembe vezet. A tágas térben kecses öntöttvas oszlopok
arany levelei merednek a mennyezet felé, melyen aranyozott stukkók futnak végig.
A palota jobb szárnyában pazar étkezők, baloldalt pedig játék és olvasótermek
várták egykor a tagokat.
Kétoldalt a felső bálterembe kovácsoltvas korláttal, széles
márványlépcső vezet. A több mint tizenegy méteres belmagasságból most is nehéz csillárok
lógnak. Bár a házat régen gőzzel fűtötték, a világítás elektromos árammal
működött. A berendezéseket Atzél báró rendelte meg Angliából, de nem volt ritka
az sem, hogy csak egy-egy mintadarabot vásárolt, majd magyar mesterekkel készíttette
el a bútorokat, melyek többsége mahagónifából készült. Az ülőgarnitúrákat
barna, vörös és zöld szövettel kárpitozták. A szalonok falaira vörös szövet került,
a padlón pedig kék és vörös mintás kókuszszőnyeg futott végig.
A ház eseményei között nem csak a teadélutánok,
hangversenyek, bálok és mulatságok, hanem a különböző sportesemények is
népszerűek voltak. Nem kisebb nevek, mint Andrássy, Eszterházy, Széchenyi stb.
fordultak meg itt, de a sort folytathatnánk a korabeli politikai elit tagjaival
csak úgy, mint neves íróink némelyikével. A Park-Club szinte egyedülálló volt
abban, hogy tagjai között szép számmal hölgyek is szerepeltek!
Egyik alkalommal, mikor a Habsburg királyi pár látogatását
tette itt, Sissinek annyira megtetszett egy díszes kis asztalka, hogy a főurak szíves
örömest odaajándékozták volna neki. Ám hiába a nagylelkű ajánlat, a királyné
ragaszkodott hozzá, hogy a könyvelésben szereplő vételi árat kifizesse. Miután
leolvasta a számszerű összeget mögötte az „F” betűvel jelölt pénznemmel, a
furfangos főurak bizony elhallgatták azt az apróságot, hogy az összeg valójában
nem Forintban, hanem Fontban értendő… Így aztán, mindkét fél lelkivilága
megnyugodott. A turpisság csak évekkel később derült ki, mikor Sissi
közvetlenül a gyártól, Angliában, immár Fontért jutott egy újabb darabhoz. ;)
Ám, ha már ilyen szép helyen járunk, nem maradhat ki a
történetből egy kis nyár esti romantika sem! Történt ugyanis a nagy bálok
idején, hogy Károlyi Mihály már régóta szemet vetett a csinos Andrássy Katinkára,
ki tán nem is annyira elpirulva, de viszonozta a fess férfi érdeklődését. Az
előkelőségek nyüzsgő forgatagában Katinkának sikerült ügyesen elvegyülnie, és
egy óvatlan pillanatban kibújt a gardedámok szigorú kötelékéből. A rejtett,
keskeny hátsó lépcsőn át osont fel a teraszra, ahol Károlyi már várta őt. Itt
csattant el először titkos csókjuk is. Ám mikor az Andrássy család rájött az
incidensre, botránytól tartva majd’ egy hónapig tűkön ült, míg nem Károlyi
végre előállt a házassági ajánlattal, s így végre megnyugodhattak a felborzolt
kedélyek! :)
A régi korok romantikája azonban nem maradhatott pusztán a
falak között! A szórakozni, kikapcsolódni vágyó közönség számára a hat hektáros
telek igazi felüdülést jelentett. Az egyre népszerűbbé váló
sportfoglalkozásokhoz tekepálya, teniszpályák sőt, még lövőház is rendelkezésre
állt. A mozgásban itt nem csak kellemesen elfáradni lehetett, hanem a magas fák
árnyékában a csodaszép, virágokkal díszített parkban üldögélni, beszélgetni,
sétálgatni is volt mindig lehetőség. Igazi különlegességnek számított az a
mesterséges cseppkőbarlang, melynek tetejéről vízesés hullott alá az ötszáz
négyzetméteres csónakázó – telente korcsolyázó – tóra, melynek közepén egy kis
sziget is helyet kapott. Ahogy a korabeli képek mutatták, a cseppkőbarlang viszonylag
tágas volt, így nyári zápor esetén be tudtak ide húzódni páran. Jó időben
viszont, a barlang tetejéről zenekar szórakoztatta a vendégeket.
Teltek múltak az évek, a korabeli slágerek, az andalító
dallamok tovaszálltak, és borús idők következtek. A második világháború ezt a
palotát sem kímélte. Több sebet is kapott. A ház 1947-től a Honvédelmi
Minisztérium, majd a Magyar Néphadsereg tulajdonába került. A szépséges bútorok
mind megsemmisültek – egyedül a csillárok maradtak. Miután ’65-ben teljes
felújítást végeztek, új neobarokk berendezés került az épületbe, melyet valójában
csak 1993 óta neveznek hivatalosan Stefánia Palotának. Fő feladata, hogy
reprezentatív helyszínt biztosítson a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar
Honvédség rendezvényeinek. Emellett konferenciák, bálok, fogadások és nem
ritkán esküvők színhelye is.
Lassan lejár a látogatási időnk és az éves tagságunk…
szerencsére azonban a park nyitva tartási időben ma is szabadon látogatható! :)
Forrás:
Helyszínbejárás 2016. tavasz Idegenvezető: Asbót- Györkös
Mónika
120 éves a Stefánia Palota - Helyi ismertető (Kiadja az MH
vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs
Igazgatóság). Felelős kiadó: Piros Ottó ezredes, mb. parancsnok. 2015.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.