Kvassay műtárgycsoport

Tudtad?

Ahol az a sok víz lefolyik a Dunán


Ma egy különleges helyet fedezünk fel a nyári utószezonban. Tengerpart és pálmafás lakatlan sziget helyett, a Duna partjára és a Csepel-sziget csücskére látogatunk el. Ahogy az ismerőseimet kérdezgettem, hallottak-e, vagy ismerik-e a Kvassay zsilipet inkább érdeklődve kérdeztek vissza; merre is van, mit is lehet tudni róla?

Mielőtt fejest ugranánk a mély vízbe, evezzünk vissza 1838 márciusára, amikor az a bizonyos hírhedt nagy árvíz 15-e éjjelén tetőzött a városban. Sok helyen még ma is láthatók az erre utaló emléktáblák, de talán a mai témánkhoz a legszemléletesebb képet az Egyetem térnél, a sarki épület falán találjunk. 

Királyi Pál- és Szerb utca sarka

Mivel Pest és Buda között sekély medrű, szerteágazó volt a folyó, egyes helyeken jégdugók alakultak  ki. A Csepel-szigetnél feltorlódott jég visszaduzzasztotta a vizet, ami elárasztotta a várost. Mivel nem ez volt az első olyan árvíz, amely pusztítást okozott, egyre sürgetőbbé vált egy végleges megoldás kidolgozása. Ehhez pedig Kvassay Jenő (vízgazdálkodási szakember, kulturmérnök) adta a nevét, aki az 1870. évi X. törvényben foglaltakat szorgalmazta, melyben konkrét szabályozási munkálatokra vonatkozó feladatokat fektettek le.
Budapest déli részén a folyó két ágra szakad, úgy öleli körül a Csepel-szigetet. Az óvintézkedések következtében a Soroksári-Dunai-ágat teljesen lezárták, a folyó egyes szakaszát beszűkítették illetve kiépítették a partfalat. Így az 1876 telén hömpölygő árhullám legalább a pesti oldalt már megkímélte. A tökéletesítéshez azonban újabb munkálatok következtek.

A Csepel-sziget északi csücske az Osztó-szigettel és a Kvassay zsilippel

Az elreteszelt Soroksári-Duna-ág vízhozama jelentősen megváltozott, hiszen a korábbi 35-40% helyett már csak 1-2%-ban jutott be a víz a mederbe. A kis mennyiségű betáplálás feliszaposodást és kritikus környezeti állapotot idézett elő. Többek között ennek a megszüntetésére építették ki a Kvassay- és a Tassi zsilipet. Az utóbbi azonban  az  1956-os jeges árvíz áldozatául esett.
A Kvassay műtárgycsoport a Duna főágának torkolatától 230 méterre, a folyóban épült fel. A műtárgycsoport valójában három részből áll. A hajózsilipből, a vízbeeresztő zsilipből és a géptermekből ahol szivattyúk és az erőmű dolgozik. A létesítmény feladata, hogy a ráckevei Duna-ágon a vízutánpótlást biztosítsa, valamint az árvizek alkalmával a lefolyó vízmennyiséget arányosan  megossza, és nem utolsó sorban, hogy az áthaladó hajókat átsegítse a vízszintkülönbségen.

 

Kvassay hajózó-zsilip

Épült 1910-13 évben

 











Látogatásomkor egy csendes, nyugodt környezet és egy szépen gondozott park látványa fogadott. Az ipari telepet magába foglaló terület kerítése mögé, egy helyes kis tornyos ház, az irányítóközpont épült. A hengeres építmény hosszúkás ablakai között a magasban, keskeny híd vezet ki a hajózsilip felé, ami 75 méter hosszú és 10 méter széles. A legnagyobb átzsilipelhető hajó 1000 tonnás uszály. 

Szemben a Kelenföldi Hőerőmű kéményei

Kilátás a Gellért hegyre

Irányítóközpont a szecesszió jegyében

Irányítóközpont a kis híddal

A keskenyebb Duna-ágra azonban csak meghatározott időnként juthatnak át és onnan vissza a hajók. A zsilipkamrába a vízbeeresztő nyíláson keresztül jut a víz. Ha megtelik a kamra és a víz eléri a kívánt szintet, a zsilip ajtaja kitárul, és a hajók beúsznak a kamrába. A kapu visszazáródása után  a vizet a mellék szintjére leengedik, így megnyílik a lehetőség, hogy a hajók a másik, kinyíló zsilipajtón keresztül folytathassák útjukat. 

Zsilipkapu a Soroksári-Duna-ág felől

Még pirosat mutat a lámpa a főág felől

Mellékágról érkező hajó a zsilipkamrában

Miután bezárult a mellékági kapu, nyílik a zsilip ajtaja a főág felé

... ez a hajó már elment.

A zsilip újra bezárul

... és gyalogoshidat képez

A nagy mackó csónakja zátonyra futott zsilipeléskor :)

Az irányítóközpont látképe az Osztó-szigetről

Amikor a zsilipajtó bezárul, egy kis gyalogoshidat képez, így folytathatjuk tovább az ipari terület felfedezését. A Duna főágától a mesterségesen létrehozott Osztó-sziget két mederre osztja a területet. A Soroksári-Duna-ág vízbeeresztő mederzárja előtt egy széles hordalékfogó látható - többnyire tele szeméttel -, mely lehetővé teszi, hogy a fogazatos zsilipet a durva hordalékoktól megvédje, és ne tegyen kárt benne. Az árvizek levezetésére is szolgáló szivattyútelep illetve az erőmű 1962 óta működik, de csak időszakosan üzemel. Az erőmű által megtermelt villamosenergiát Ferencváros lakói használják. Erre akkor kerül sor, amikor a főág vízállása másfél méterrel meghaladja a Soroksári-Dunát.

A jobb oldali mederben a hajók közlekednek, bal oldalon a vízbeeresztő zsilip van

Hordalékfogó a vízbeeresztő zsilip előtt

A gépház bonyolult szerkezetei

Az év túlnyomó többségében a városiak folyóhoz való viszonya talán nem is annyira tudatos. Az élet a megszokott mederben folyik, ahogy szerencsére a Duna is. Az utóbbi években viszont újra figyelmet követel magának! Szeretjük és csodáljuk ezt a folyót, de félelmetes erejét jobban szeretjük kordában tartani. Ha Csepelre utazunk, a HÉV-ről feltétlenül vessünk egy pillantást a Kvassay zsilipre, és gondoljunk arra, milyen hasznát elvezzük már 100 éve! :)

A zsilip őre ;)

Forrás:
Helyszínbejárás 2012.
explorehungary.hu
geocaching.hu
dunaiszigetek.blogspot.hu
egykor.hu