Vár a Vár alatt
Aki már megszokta, hogy nyitott szemmel jár-kel a városban, és felfelé tekintget, az talán már találkozott azzal a „várral”, amely a budai Vár lábánál a Batthyány és a Gyorskocsi utca sarkán áll és leginkább a lakók védelmét és otthonát biztosítja.
A levéltári anyagok sajnos igen szűkszavúak a ház történetével kapcsolatban. Amit azonban tudhatunk, hogy a telken álló korábbi épület gazdája 1882-ben Hauszmann István és hitvestársa, Ivanovszky Hedvig volt. A lebontást követően az 1912-re felhúzott ház tulajdonosa Dr. Neuschloss Kornélné lett, aki valószínű, hogy az építész dr. Neuschloss-Knüsli Kornél felesége lehetett. Az építész egyik híres alkotása a Fővárosi Állat- és Növénykert főkapuja az elefántokkal. Ez a motívum itt is megfigyelhető a bejáratnál, állatok helyett emberi alakkal.
A hatemeletes várszerű monumentális épületen a szecesszió eltérő stílusjegyei figyelhetők meg. A homlokzati burkolatként szolgáló kő és a klinkertégla változatos díszítő megoldásokkal gyönyörködteti a szemet. A földszinti rész kőburkolata felett végigfutó sorminta helyenként egy-egy erkély alatt kisebb léptékben ismétlődik. Az épület levágott sarokrészének három emeletén kőkorlátos lodzsák és boltíves ablakok váltják egymást. Az ablakok felett apró, mintás keret látható. A sarki tornyokat tartó manzárdtető párkányán a bástyaszerű alátámasztások a historizáló romantikus építészet jellegével adják meg a vár jelleget. A vörös klinkertéglás részeken a háromosztású boltozatos és hosszúkás ablakok keretes mintáit az érdekesen kirakott téglák alkotják. A legfelső emelet erkélyeit és az ereszeket a magyar népi építészet stílusára jellemzően szép, faragott fa konzolok tartják.
A Gyorskocsi utca felől, tavasztó őszig az utcai teraszon vagy a hangulatos belső térben olthatjuk szomjunkat a földszinten működő elegáns pubban. A lakóház bejárata a Batthyány utcáról várja a hazaérkezőket. A kapubejáró két oldalán – akárcsak az állatkert bejáratának megoldásában – itt egy-egy fürtös hajú kislányfej és csigavonalas virágminta kőbevésett motívuma látható. A gazdag díszítés a finn nemzeti romantika elemeit tükrözi. A védett épület kovácsoltvas kapujának szárnyaira egy fémből készített férfi- és egy női kentaur dombormű került. Az egyik az évek során eltűnt, de magányos párját a lakók őrzik, hogy mintául szolgáljon egy később helyreállításhoz. A lépcsőház belső terében viszont még megvannak az eredeti járólapok, az üvegezett részeken pedig a német Jugendstil hatás érhető tetten.
Ha sétát tervezünk a budai Várba vagy éppen a Duna partjára, ne feledkezzünk meg arról, hogy a hegyoldal lábánál is érdekes látványban lehet részünk! :)
Forrás:
Helyszínbejárás 2013.
Budapest Főváros Levéltára
Adalékok a Víziváros történetéhez I-II.
Gerle János, Kovács Attila: A századforduló magyar építészete
